Orbán lesajnálja hazai ellenfeleit, ezért küzd "jobb híján" Sorossal

A nyolc éve vihart kavart, 15-20 évre álmodott centrális erőtér-koncepció után újabb, ezúttal „csak” bő tíz évre szóló víziót vázolt Orbán Viktor múlt héten a Fidesz és a KDNP képviselőinek. A miniszterelnök a kormánypártok háromnapos velencei frakcióülésének nyitányaként tartott helyzetértékelést, amelynek legfőbb üzenete a résztvevők beszámolói szerint az volt, hogy az elkövetkező évtized egyik legsúlyosabb, a jövőt leginkább meghatározó problémája nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a megállíthatatlannak tűnő bevándorlás lesz.

Ezzel nagyjából meg is indokolta a kormány újabb, ezúttal a Soros-terv megakadályozásáról indítandó nemzeti konzultációjának létjogosultságát, több képviselőnek ugyanis bevallása szerint kétségei voltak afelől, hogy a migrációs témában, illetve Soros Györgyben „van-e még töltet”, meg lehet-e még szólítani velük az embereket. A miniszterelnök később belső felmérésekkel is alátámasztott érvelése szerint azonban megnyugodhattak: van, még rezonálnak a témára.

A másik, tízéves távlatban szintén Európa egészét érintő probléma a miniszterelnök szerint a népességfogyás lesz, az időszak végére pedig egyértelműen azok az országok fognak szerinte messze jobban állni versenytársaiknál, akik megfelelő válaszokat adtak mindkét kihívásra.

Orbán Viktor szerint amennyiben Magyarországon e két kérdésben folytatódik–folytatódhat a mostani kormány politikája, akkor 2030 táján hazánk minden téren, még a most még rosszabb oktatási, egészségügyi vagy gazdasági mutatókban is lekörözi majd régiós szomszédait. Azok az államok pedig, amelyek nem adnak, vagy rossz választ adnak a problémákra – például a demográfiai válságot felelős családpolitika helyett migrációval akarják megoldani – szerinte végérvényesen leszakadnak majd.

Túry Gergely

A családpolitika fontosságát a migrációról leválasztva is hosszan fejtegette a miniszterelnök, továbbra is kiemelt célnak nevezve a májusi demográfiai intézkedéscsomag bejelentésekor hangoztatott vállalást, hogy 2030-ra két felnőttre 2,1 gyerek jusson, a mostani nagyjából 1,48 helyett. Ehhez újabb, hosszabb távú, gyermekvállalást ösztönző lépéseket helyezett kilátásba. Balog Zoltán a frakcióülés másnapján azt is elmagyarázta, hogy "minőségi családtervezést" szeretnének. Ezt nem volt nehéz dekódolniuk a jelenlévőknek.

Az informatikával, digitalizációval híresen hadilábon álló miniszterelnök a résztvevők meglepetésére e területekről is mint a jövőt meghatározó stratégiai kérdésekől beszélt: 10 év múlva a maihoz képest állítása szerint akkora változás áll be a világban e területen, hogy óriási problémákat, például tömeges munkanélküliséget okoz majd, ha egy ország nem talál rá még időben jó válaszokat.

A siker receptje: végy egy adag Sorost és némi kormánypropagandát

Bár a kormánypártok választási kampánya egyértelműen Brüsszel megállításáról és a Soros-terv megakadályozásáról szól majd, Orbán Viktor arról is beszélt, hogy mi kell még a választásokig a Fidesz népszerűségének fenntartásához: olyan, általa csak „80-20-as kérdésekként” emlegetett témák napirenden tartása, amelyekben a párt belső felmérései szerint nagyarányú, a törzsszavazókénál is magasabb a társadalmi elfogadottsága.

MTI / Varga György

Az egyik legtriviálisabb ilyen kérdés, ami a kampány fő üzenete is lesz, hogy egyedül a Fidesz tudja megvédeni az országot a bevándorlóktól, de azt a választói benyomást is érdemes szerinte erősíteni, hogy amíg a Fidesz van kormányon, addig az emberek gazdasági helyzete javul, fokról fokra nő a bérük, csökken az adójuk, összességében: több marad a zsebükben. Az elmúlt hét évben a miniszterelnök szerint a társadalom értékfelfogása is sokat változott, így szerinte már nemhogy választást nyerni, de szavazókat megszólítani sem igen lehet majd olyan – ellenzéki – ígéretekkel, amelyek segélyt ígérnek az embereknek munka helyett.

Ahhoz képest, hogy a legutóbbi, februári frakcióülésen Orbán minden eddiginél keményebb választási kampányra figyelmeztette a képviselőket, most nem festett ilyen sötét képet az áprilisig hátralévő nyolc hónapra, és még a fél évvel ezelőttinél is lesajnálóbban beszélt az akkor életükért küzdőkként aposztrofált Jobbikról és az MSZP-ről: egyik párt vezetőjét sem tartja érdemi riválisának vagy kihívójának. Egyes interpretációk szerint így gyakorlatilag „jobb híján” lett Soros György a főellenség, a hazai palettán ugyanis nem találni senkit, akitől meg kellene védeni az országot.

A Fidesz majdnem példátlanul magas támogatottsága ellenére Orbán többször is óvta a képviselőket az önteltségtől és az elbizakodottságtól. Azt mondta, hogy bár a kormánypártok minden adat, kutatás szerint jól állnak, de a választást bárhonnan el lehet veszíteni, úgyhogy senki ne dőljön hátra, mindenki dolgozzon teljes erőbedobással és „ne legyen nagy az arca”. A szerénység és visszafogottság mellett a miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy „a kis győzelemhez pont akkora energiabefektetés kell, mint egy nagy győzelemhez”. Butaság lenne szerinte azonban konkrét célt kitűzni, mondjuk, hogy szerezzen ismét a Fidesz kétharmadot, hanem

„győzni kell és kész”.

Orbán Viktor beszédének végén a néhány évvel korábbi gyakorlattól eltérően egyetlen képviselő sem fogalmazott meg a kormánnyal vagy kormányzással kritikus kérdéseket, észrevételeket, csak utólag, hétfőn a parlamentben vetették fel többen a hvg.hu-nak, hogy az aggasztó mértékű elvándorlásról és a részben emiatt előállt munkaerőhiányról „fájóan nem beszélt” a miniszterelnök.