szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Melegség és Megismerés program vezetői szerint a foglalkozásoknak nincs köze a propagandához, és nem ők keresik az iskolákat, hanem éppen fordítva.

Politikai pártoknak semmi keresnivalójuk a közhasznú civil szervezetek tevékenysége tartalmának szabályozásában és a pedagógusok döntéshozatalában arról, hogy milyen tantervek által előírt tartalmakat hogyan visznek be az óráikra, illetve milyen tájékoztató programokat hívnak meg tanterven kívüli szereplő eseményekre – válaszolt Dúró Dóra határozati javaslatára a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion egyesület.

A Mi Hazánk Mozgalom független képviselőjének hétfői beadványa az iskolai szexuális felvilágosításban részt vevő civil szervezetek nagyobb kormányzati kontrollját sürgeti. Dúró Dóra szerint a változtatásra nemcsak azért van szükség, hogy csak szakember végezhesse a felvilágosítást, hanem azért is, hogy „annak során kizárható legyen a szexuális irányultságok és devianciák népszerűsítését célzó ismeretterjesztés”.

A parlamenti képviselő korábban a HírTV-nek kifejtette, hogy a népességcsökkenés ma az ország legnagyobb problémája, és „fontos hangsúlyozni, hogy homoszexualitás népszerűsítése igenis hatással van arra, hogy kialakul-e ez”. A politikus szerint ráadásul genetikusok is megerősítik, hogy az, hogy "milyen hatások érik tinédzser-vagy serdülőkorában az adott személyt, az igenis hatással van a szexuális orientációjára."

A Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion egyesület szerint eleve téves Dúró Dóra állítása, miszerint tudományos vita van arról, hogy a homoszexualitás betegség-e vagy sem. A Mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvéből (DSM) a homoszexualitást 1973-ban vették ki. A WHO pedig 1990-ben törölte a homoszexualitás BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját. Ráadásul a népességfogyásnak sincs semmi köze ahhoz, hogy ki melyik nemhez vonzódik, arról nem is beszélve, hogy a társadalmi és nevelési hatások vizsgálata a szociológia, a pszichológia, a neveléstudomány és ezek társtudományainak feladata.

„Javasoljuk Dúró Dórának, hogy ha a kérdéssel szakpolitikusként szeretne foglalkozni, mélyedjen el a tudományos eredmények megismerésében”

– írták.

A két egyesület válaszában azt is tagadta, hogy az utóbbi időkben programjuk „bejelentkezett” volna az iskolákba. A Melegség és Megismerés iskolai program a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület 2000 óta működő programja, amelyet iskolák hívnak meg.

A program célja a melegségről és az LMBT emberekről szóló tévhitek és előítéletek oszlatása, valamint annak elősegítése, hogy az iskola befogadó hellyé váljon, ahol az LMBT diákok megkülönböztetés, kirekesztés és bántalmazás nélkül tudják végigvinni tanulmányaikat. Szakmai vezetői rendelkeznek a szükséges tudással, szakmai képzésen és továbbképzéseken vesznek részt.

„Bárki számára, aki ismeri a programot, illetve meghívta már iskolába, nyilvánvaló, hogy a foglalkozásoknak semmi köze a propagandához” – tették hozzá.

Válaszukban hangsúlyozzák, hogy ők sem tartják helyesnek az iskolai propagandát, például különösen károsnak gondolják a jelenleg használatos kerettantervekben megjelenő abortuszellenes és családpropagandát, amely nem reflektál a valós társadalmi viszonyokra.

Az iskolai erőszak megfékezését szintén zászlójára tűző Dúró Dóra figyelmét arra is felhívták, hogy az esetek jelentős része nemi, illetve szexuális alapú, és többek között meleg vagy annak vélt diákok ellen irányul.

„A sokféleség és az elfogadás európai alapértékek. Reméljük, különösen az európai parlamenti választások előtt, hogy az országgyűlés az európai értékeket szem előtt tartva fogja kezelni a témát, és nem fog olyan törvényjavaslatot létrehozni és elfogadni, amelynek hosszú távú eredménye várhatóan az iskolai erőszak további növekedése, a fiatal generációk szociális készségeinek beszűkülése és a társadalmi megosztottság további növelése lenne” – írták a közleményben.

(Címlapképünk illusztráció.)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Czeglédi Fanni Élet+Stílus

Miért is kell úgy dobálni a „buzi” kifejezést, mint a röplabdát tesiórán?

Az iskolai zaklatás túl azon, hogy mindennapos jelenség, egyre nagyobb méreteket ölt: azokban az intézményekben, ahol nem reagálnak a problémára, és nem tesznek kísérletet arra, hogy erőszakmentes iskolai környezetet teremtsenek, egy LMBTQI-diáknak is sokkal rosszabb. A Háttér Társaság leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és/vagy interszex tanulókat kérdezett meg az iskolai tapasztalataikról. Az eredményekből jól látszik, hogy vannak pozitív folyamatok, de bőven van még tennivaló az oktatási intézmények és a pedagógusok részéről is.