Újra színpadra lép Orbán Tusványoson: ideje a nagyotmondásnak
Több év kihagyás után, mint a mannát, úgy várja a konzervatív-jobboldali közönség a miniszterelnöki beszédet, hiszen Orbán Viktor a székelyföldi szabadegyetemen mindig spirituális útravalóval látja el követőit. Nem mellesleg az itt elhangzottak mások hergelésére vagy elborzasztására szintúgy alkalmasak.
"Különbséget kell tenni a kommunikációs túlzás és a politikai hazugság között. Az a 300 milliárd forint, amit a kormány szétosztott a választások előtt, megtette a hatását: mindenki azt hitte, hogy van pénz. (...) A politikai hazugság aláássa az ország jövőjét, tönkreteszi a demokratikus alapokat és megfosztja az embereket a választás szabadságától” – mondta Orbán Viktor. Igaz, nem most, hanem 2006. július 22-én Tusnádfürdőn, utalva a baloldal friss választási győzelmét segítő kampányosztogatásra.
A rezsiről csak szőrmentén?
Most, napra pontosan 16 évvel később, fél tizenegykor ismét színpadra lép Orbán a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényen, vagyis a kormányelit és a Fidesz-holdudvar “rövidnadrágos” közönségtalálkozóján. Orbán beszédét már csak azért is nagy várakozás előzi meg, mert a koronavírus-járvány miatt utoljára 2019-ben lépett fel itt a pártelnök-miniszterelnök, így három év után kell közönség elé állnia, friss beszédének pedig illene nagyot szólnia.
Megkönnyíti Orbán dolgát, hogy zsinórban már a negyedik választási győzelem van mögötte. Viszont megnehezíti az Ukrajnában zajló háború, a gazdasági recesszió, Magyarország nemzetközi elszigeteltsége és a gyenge forint, nem beszélve a tavaszi választás előtti nem 300, hanem inkább ezermilliárdos nagyságrendű kampányosztogatás miatti pénzszűkéről, ami pánikszerű kiadáscsökkentést vont maga után. Ennek pedig a kata szigorítása mellett a leglátványosabb jele a rezsicsökkentés visszafogása – az ellentétes kormányzati ígéret dacára ezt sokan megérzik.
Összeszedtük, amit eddig tudunk a rezsiről, és azt, amit még most sem lehet tudni
Váratlan módon nem percekkel éjfél előtt, hanem már reggel megjelent a Magyar Közlöny, benne a rezsicsökkentés eddig megismert formájának végét rendező szabályokkal - igaz, több részletszabályra még várunk. Összegyűjtöttük, mi mindent érdemes tudni az új helyzetről, és mi az, amire még most sem kaptunk választ.
Erről, a mindenkit – még a milliós fizetésű minisztereket is – foglalkoztató kérdésről azonban aligha beszél majd sokat Tusványoson a miniszterelnök, hacsak nem úgy, ahogy azt a kormányzati kommunikáció is igyekszik tálalni: ennél sokkal magasabbak is lehetnének a rezsiköltségek, vagyis a lehetőségeihez képest a kormány még mindig “megvédi a családokat” a magas energiaáraktól. Ehelyett – szokásához híven – Orbán alighanem inkább víziókat, jól hangzó távlati célokat fogalmaz meg, irányt szab. Sőt, talán, ami a már a zsinórban negyedik, összességében ötödik miniszterelnöki ciklusát illeti, talán összeköti a rendezvény idei mottójával is, ami a „van, ami örök”.
Arra lehet számítani, hogy Orbán Viktor óvatosan fogalmaz majd a rezsitémában, és inkább a családok védelmét emeli ki, mint a terhek növekedését, a bajokat pedig a háborúra, a "háborús inflációra" fogja majd"
– valószínűsítette a szombati beszéd tartalmát a hvg.hu-nak Mikecz Dániel. A Republikon Intézet vezető elemzője szerint mivel a kormány nagyon számít az EU-s pénzekre, Orbán a szokásosnál óvatosabban bírálja majd Brüsszelt, de azért a Biden-adminisztráció is számíthat tőle kritikai megjegyzésekre. A politológis hozzátette: természetesen víziót is vázol majd Orbán, méghozzá várhatóan főleg Magyarország energiaszuverenitási céljait ismertetve.
Egy házibulin jött az ötlet
A magyarországi belpolitika szempontjából is kiemelt figyelemmel kísért tusványosi összejövetelt tehát idén már 31. alkalommal tartják meg és ez idő alatt térben és időben is sokat változott. Először 1990-ben rendezték meg Bálványosi Nyári Szabadegyetem néven az erdélyi Bálványoson, Kovászna megyében, nem messze Kézdivásárhelytől és még közebb a Jókai Mór által Erdély “legköltőibb helyeként” leírt Szent Anna-tóhoz. A kommunistaellenes szabadegyetemként indult rendezvény diáktáborrá, majd fesztivállá nőtte ki magát, miközben politikai “értéke” is felerősödött.
A rendezvény ötlete 1989-ben egy kézdivásárhelyi házibuliban fogalmazódott meg, az alapötlet állítólag a romániai BBC-tudósító David Campanale-é volt, de az alapítókhoz tartozott az Erdélyt már ekkor is szívesen járó Fidesz-alapító Németh Zsolt is.
Az első, mintegy 200 fő részvételével mindössze egyszínpados szabadegyetemet tehát az ő ötletük alapján szervezte meg a Fidesz Kisebbségi Titkársága a romániai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezettel közösen, de bevonták Campanale révén az akkori Fideszhez hasonlóan liberális brit Liberális Demokrata Párt fiataljait is, előadónak pedig sikerült megnyerni a Londonban tanító jogászprofesszort – a Fidesz későbbi EP-képviselőjét – Schöpflin Györgyöt, valamint Lengyel László politológust is.
Tusványossá nőtték ki magukat
Miután a rendezvény évről-évre többeket vonzott, hamar kinőtték Bálványost: 1997-re a közeli, de már a Székelyföldhöz tartozó szomszédos Hargita megyében fekvő Tusnádfürdőre költözött a szabadegyetem, amely nevet is változtatott. Az eredeti helyszín Bálványos és az új, Tusnádfürdő összevonásából született a máig a rendezvény nem hivatalos elnevezésében is használt Tusványos – a hivatalos név ugyanis ma is Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor.
Az esemény eközben egyre fontosabbá vált politikai szempontból, főképp a Fidesz 1998-as kormányra kerülése után.
Az első évekre az egyik alapító, Németh Zsolt így emlékezett az Erdélyi Naplóban a 25. évfordulón: “Még fiatalok voltunk, tele reménnyel. És még csalódások nélkül (…) ha ma már nem is látjuk olyan könnyen megváltoztathatónak a világot, azért nem adjuk fel.” Egy másik alapító és ős-szervező, Toró T. Tibor – jelenleg az Edélyi Magyar Néppárt elnöke – pedig így: „Bár már a kezdetekkor mondogattunk szép dolgokat a rövidnadrágos politizálásról, a mindenre gyógyírt jelentő Európáról és a román–magyar párbeszéd fontosságáról, fogalmunk sem volt, milyen folyamatot indítottunk útjára”.
Tusványos - Tusványos 30 | Facebook | By Tusványos | A magyarság számára immár 30 éve meghatározó Tusványos (Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor) legfontosabb mozzanatai egyetlen filmben. - - - - -...
25K views, 201 likes, 36 loves, 2 comments, 120 shares, Facebook Watch Videos from Tusványos: A magyarság számára immár 30 éve meghatározó Tusványos (Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor)...
A fesztivál lassan az 1700 lelkes Tusnádfürdőt is kezdi kinőni a parkoló- és a szálláshelyek kapacitása szempontjából, pláne így volt ez kezdetben a még kisebb Bálványossal. Toró T. Tibor őriz egy ezzel kapcsolatos emléket is. Ahogy a Demokratának elmesélte, Orbán “akkor miniszterelnök ugyan még nem volt, de Orbán Viktor már igen”. Mint mondta, “Egyszer, valamikor a kilencvenes évek elején az éjszaka közepén érkezett meg, és kérdezte, hogy hol a szállás, mire Németh Zsolt mondta neki, hogy bizony már nincs szállás. Végül aztán csak sikerült megoldani a dolgot. Orbán Viktor Prőhle Gergellyel (több későbbi Orbán-kormány helyettes államtitkárával – a szerk.) aludt egy matracon egy átépítés alatt álló vendéglő vakolatlan felső szintjén”.
Tusványos, a fesztivál manapság már ezreket vonz, miközben nemcsak politikai szerepe és jelentősége nőtt az idők során, de közösségformáló ereje is. Németh Zsolt úgy emlékezett vissza néhány éve, hogy ebben mérföldkő volt a 2004-es, a Fidesz által felkarolt, a határon túli magyarok kettős állampolgárságról szóló – végül az alacsony részvétel miatt eredménytelen – népszavazás. “Kialakult egy szellemi tábor. (…) A szellemiség jelenléte akkor is befolyásolta az összképet, amikor ellenzékben volt. Sőt olyankor volt csak igazán nagy a jelentősége: a 2004-es állampolgársági népszavazás után Tusványos volt az igazi Magyarország, Tusványos volt a reménység üzenete mindenki számára, aki a magyar–magyar összetartozást vallotta”.
| Alapító a diktatórikus irány ellen |
Érdekes mérleget vont Tusványosról a 25. évfordulón az egyik ötletgazda, David Campanale, aki így értékelt: „A fesztivál a maga sajátos útján fejlődött és virágzott tovább, lehetőséget adva a fiataloknak a találkozásra, szórakozásra és – amennyiben szeretnék – fontos témákra való reflektálásra is. Ez teljes egészében az ő érdemük. (…) A fesztivál lényege, hogy mindannyiunknak van mondanivalója, és nincs olyan vezetőkből álló politikai osztály, amit különleges rangra kellene emelni. Mert az a diktatúrához vezető út volna, és ez ellen a tendencia ellen védekeznünk kell.” |
Fütyülés, rángatás is volt már
Tusványos ma már több tucat programhelyszínen a legkülönbözőbb témákban kínál vitafórumokat, kerekasztal-beszélgetéseket, kulturális- és zenei programokat Ákostól az Eddán át Nagy Feróig. A fesztiválon a kezdetektől visszatérő vendég az erdélyi magyar politikusok közül Tőkés László és olykor Markó Béla, de
állandó “fellépők” az aktuális Orbán-kormányok fontos miniszterei, a Fidesz és a KDNP éppen felkapott politikusai.
De megfordult itt Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, illetve volt, amikor Orbán Viktorral egy asztalhoz ült Traian Basescu román elnök. Igaz, Basescu – akiről idén tavasszal mondta ki a román legfelsőbb bíróság, hogy éveken át a Securitate besúgója volt – 2009-ben az autonómiát követelő transzparensek ellenére a színpadról világossá tette, hogy nem lesz semmiféle autonómia a romániai magyarságnak, később pedig már úgy nyilatkozott:
felháborítja, hogy “a teljes magyarországi politikai elit zavartalanul lófrál Hargita és Kovászna megyében”, ami “többé nem fordulhat elő”.
Basescu fenyegetőzése ellenére – a koronavírus-járványhelyzet miatt lefújt 2020-as és 2021-es alkalmat nem számítva – Tusványos még sosem maradt el. Ahogy a mostanra a szabadegyetem vitathatatlanul sztárvendégévé előlépett Orbán Viktor sem hagyja ki sosem a rendezvényt – legyen akár ellenzékben, akár kormányon. Az Erdélybe látogató Orbánt szinte mindig lelkes közönség fogadja Tusványoson, eddig egyszer volt komolyabb atrocitás, de az sem ellene irányult közvetlenül: 2017-ben esett meg, hogy egy nő kifütyülte Orbánt, mire egy, a csíkszeredai konzulátusnak is dolgozó fotós a hajánál fogva rántotta le a földre a nőt, éppen kameránk előtt.
De mást is fütyültek már ki Tusványoson: 2014-ben Orbán Viktor Tőkés Lászlóval és Markó Bélával szerepelt együtt a színpadon, és az akkoriban igencsak megosztó személyiségnek számító RMDSZ-elnök felkonferálását mérsékelt taps és jól hallható fütty fogadta. „Bélám, úgy látom, itt téged nem szeretnek” – hajolt oda a miniszterelnök Markóhoz, de halk megjegyzése a bekapcsolt mikrofon miatt azért hallatszott.
Orbán a rendezvény sztárvendége
Ilyen, jól hallható füttykoncerttel azonban Orbánnak még nem kellett szembenéznie. Pedig erős mondatokat, markáns üzeneteket tőle is hallani Tusványoson. Már csak azért is, mert az immár fesztivállá nőtt, de szabadegyetemi gyökereihez ragaszkodó Tusványos évről évre az időszerű témákhoz igazítja politikai programkínálatát – ennek pedig kétségkívül Orbán Viktor masszív politikai üzenetként terített szombati beszéde a csúcspontja. Itt
a pártelnök-miniszterelnök igyekszik olyat mondani, amiről nemcsak a következő pár napban vagy hétben beszélnek sokat a hívei és ellenfelei, hanem akár még évekkel később is felemlegetik.
Ennek talán legjobb példája az illiberális államról szóló orbáni eszmefuttatás, ami 2014-ben hangzott el Tusványoson, és a mai napig emlegetik, mint a pillanatot, ahol Orbán felfedte a NER lényegét. Orbán ekkor, 2014-ben kezdett az illiberális demokráciáról beszélni, mondván: olyan államot kell kitalálni, amely sikeressé tesz egy nemzetet. Orbán, aki szerint a liberális demokráciának leáldozott, követendő példákat is hozott: olyan "sztárországokat", mint Oroszország, vagy Törökország. Ebben a beszédében hirdette meg továbbá a munkaalapú társadalom vízióját is.
Nem minden tusványosi Orbán-beszéd kavar amúgy akkora hullámokat, és nem is okvetlenül annyira megosztó mind, mint az illiberális államról mondott elképzelései. Másutt elmondott beszédei időnként jóval nagyobbat szólnak, ilyen volt a kötcsei beszéd, amelyen a centrális erőtér évtizedekre tervezett elfoglalásáról értekezett. Az immár 12 éve tartó Orbán-korszakot megalapozó 2010-es választási győzelem után, azon a nyáron Orbán a kapitalizmus válságáról beszélt a szabadegyetemen, 2011-es beszédében a nyugati világ összeomlását, sőt a “nyugati életmodell bukását” jósolta, ezt egy évvel később azzal tetézte, hogy “Európa saját holdkóros vesztébe tántorog”.
Orbán 2013-ban is Európával volt elfoglalva, mondván: “alkalmatlan a válságok kezelésére”, 2014-ben jöttek elő beszédében a bevándorlók és az említett illiberális demokrácia, egy évvel később pedig azt fejtette ki, hogy a baloldaliak "nem szeretik a magyarokat". A kormányfő 2016-ban arról beszélt, milyen fontos a határvédelem, 2017-ben azt a gondolatát osztotta meg a hallgatósággal, hogy a magyarok jelentik Európa jövőjét, egy évvel későbbi beszédének fő iránya pedig az volt, hogy “újjá kell építeni a Kárpát-medencét”. Végül a legutóbbi, 2019-es Tusványoson Orbán nemcsak azt magyarázta el, szerinte miért gyűlölik őket az ellenfeleik, hanem némi politikai újracsomagolást is bejelentett: az illiberális politika helyes és legitim, csak más szót kellene kitalálni helyette.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
