„Erre az elutasító döntésre számítottunk, de így legalább megnyílt az út az előtt, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vigyük az ügyet” – kommentálta a hvg.hu-nak Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az Alkotmánybíróság (Ab) minapi döntését, amellyel a testület érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a december 15-én zárult, a „brüsszeli szankciók” elleni kormányzati nemzeti konzultációval kapcsolatos alkotmányjogi panaszát.

Mintha meg sem mernék vizsgálni, hogy jogsértő-e a kormány nemzeti konzultációja

Mint a forró krumplit, úgy dobják el maguktól az elvileg illetékes szervek a kormányzati konzultáció vizsgálatát: a Reklámszövetség homokba dugta a fejét, a választási bizottság elutasította az ezzel kapcsolatos kifogást, és a Kúria is úgy döntött, inkább nem foglalkozik vele. Pedig az ilyen propagandaakciók a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint sértik az állam politikai semlegességét.

Az ellenzéki politikus – a tavasszal Pécsen a kormány plakátjait átfestő jogász-jogvédő Heindl Péterrel közösen – azután fordult az Ab-hoz, hogy előzőleg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), majd felülvizsgálati kérelmükre a Kúria is számukra kedvezőtlen döntést hozott. Hadházy szerint az ellen próbáltak fellépni a jog eszközével, hogy

a konzultációk olyan, a választói akarat befolyásolására alkalmas akciók, amelyek sértik az állami szervek politikai semlegességének elvét, márpedig az ilyesmit a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kifejezetten tiltja, és ítéletei szerint a szabad választáshoz való jog megsértésének tartja.

Hadházy korábban a hvg.hu-nak azt mondta: ezt nagyobb bajnak tartja annál is, hogy „milliárdokkal tömi ki a kormány a konzultációs hirdetések révén a hozzá lojális és többségében állami reklámok nélkül életképtelen sajtót, valamint juttatja busás haszonhoz az udvari beszállító cégeket”.

Rendőrség: Lehet, hogy hazug a kormány bombás plakátja, de nem kelt pánikot

A nemzeti konzultációban és annak reklámjaiban használt kormányzati szlogen, „a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket” a rendőrség szerint lehet hazugság is, de nem alkalmas pánikkeltésre, ahogy nem számít rémhírterjesztésnek sem.

A hvg.hu beszámolt arról, hogy az NVB – majd a választási bizottság döntését helybenhagyó Kúria is – arra hivatkozva utasította el Hadházyék panaszát, hogy bár a konzultáció „alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására”, kampánytevékenységként „nem értelmezhető”, mert a kampányidőszak csak a választást megelőző 50. napon indul, ők pedig csak ezen időszakon belül jogosultak eljárni.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő

Veres Viktor

Az Ab – miként a döntésről először beszámoló Index is írta – azzal utasította vissza harmadik körben Hadházyék beadványát, hogy „a nemzeti konzultáció kitöltése vagy ki nem töltése az aktív és passzív választójogot nem érinti”. A végzés továbbá kitér arra, hogy

az Alaptörvény aktív és passzív választójogot deklaráló rendelkezése és a támadott kúriai végzés – az indítványozók által előadott érvelés mentén – alkotmányjogilag értékelhető összefüggésbe nem hozható”.

Emiatt pedig az Ab be sem fogadta, érdemben nem is vizsgálta a panaszt. Hadházy erre úgy reagált: legalább gyorsan meglett a döntés, így pedig megnyílik az út azelőtt, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak.

Nem jelentették fel a Médiahatóságnál a nemzeti konzultációt

Egyelőre nem érkezett panasz a Médiahatósághoz a kormányzat „brüsszeli szankciók" elleni, és a bombás reklámkampánya miatt sokat kritizált, most zárult nemzeti konzultációja miatt. A hatóság vizsgálat nélkül viszont nem kíván állást foglalni a kampány jogszerűségéről.