Nem bűncselekmény a kormány bombákkal operáló nemzeti konzultációs reklámkampánya, mert annak üzenetei nem alkalmasak a rémhírterjesztésre, sem a közveszéllyel fenyegetésre – ezzel indokolta a rendőrség, miért utasította el a DK feljelentését.
Az ellenzéki párt politikusa, XVIII. kerületi polgármestere, Szaniszló Sándor a hvg.hu-nak elmondta: most kapta meg a rendőrség határozatát a feljelentés elutasításáról. Emlékeztetett, azért fordult a rendőrséghez, mert a DK-val úgy látták:
a „brüsszeli szankciókat” Magyarországra hulló bombaként ábrázoló konzultációs kampány és annak üzenete nemcsak hazug és morálisan elfogadhatatlan, de kimeríti a rémhírterjesztés és a közveszéllyel fenyegetés bűntettét.
A nyomozók azonban másképp ítélték meg a helyzetet. A feljelentés elutasításának indoklásából az derül ki, hogy szerintük a kormányzati kampány állításai talán túlzóak és nem is feltétlenül igazak, de mégsem számítanak rémhírnek és nem alkalmasak a pánikkeltésre sem.

Szaniszló Sándor, DK-s polgármester tett feljelentést
Reviczky Zsolt
Úgy fogalmaznak: „a plakátokon szereplő „a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket" felirat nem egy tényállítás, sokkal inkább tükrözi Magyarország Kormányának álláspontját, amely a nemzeti konzultációs kérdőívek kitöltésével kapcsolatban a lakosság tájékoztatását szolgálja.”
Felhívják a figyelmet továbbá arra, hogy rémhírterjesztés akkor történik, ha valaki a valótlan ténnyel vagy a valós tény elferdítésével olyasmit híresztel nagy nyilvánosság előtt különleges jogrend idején, ami alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására vagy annak meghiúsítására.
Mivel a plakátokkal tele az ország és éppen háborús veszélyhelyzet van, a nagy nyilvánosság és a különleges jogrendi időszak megléte nem kérdés. Ami érdekesebb: a rendőrség azt ugyanakkor tételesen nem cáfolja, hogy a kormányzati szlogen valótlan ténnyel vagy valós tény elferdítésével operálna.
Csak azt írják: „a plakátok nem befolyásolták és azóta sem befolyásolják negatívan a háború okozta gazdasági nehézségek elleni védekezés érdekében hozott intézkedéseket, nem sarkallták és nem is sarkallanák a lakosságot pánikszerű cselekményre, ezért azok nem alkalmasak a védekezés eredményességének akadályoztatására vagy meghiúsítására.”
A határozat kifejti még, hogy a kormányzati üzenet „nem alkalmas a köznyugalom megzavarására”, és a közveszéllyel fenyegetésre sem, így összességében a feljelentett cselekmény „a tényállási elemek hiányában” nem bűncselekmény. A feljelentő Szaniszló Sándor azonban felháborítónak nevezte az elutasítást és a hvg.hu-nak jelezte: megtámadja a döntést.
Ahogy arról a hvg.hu írt, a kormányzati propagandaakcióval több szervezet, intézmény kénytelen-kelletlen foglalkozott már, de érdemben egyik sem vizsgálta. Előbb a Reklámszövetség, majd a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is arra jutott: nincs itt semmi látnivaló, illetve ha mégis van, az nem tartozik rájuk.
Mint a forró krumplit, úgy dobják el maguktól az elvileg illetékes szervek a kormányzati konzultáció vizsgálatát: a Reklámszövetség homokba dugta a fejét, a választási bizottság elutasította az ezzel kapcsolatos kifogást, és a Kúria is úgy döntött, inkább nem foglalkozik vele. Pedig az ilyen propagandaakciók a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint sértik az állam politikai semlegességét.
Arról is írtunk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is vizsgálódhatna, mivel a médiatörvény előírja: választási kampányidőszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. Márpedig nincs kampányidőszak, mégis közölnek konzultációs reklámokat, holott népszavazásnak még csak az ötlete sem merült fel.
A nemzeti konzultáció célját és formáját tekintve is maga a politikai reklám, az ezt népszerűsítő reklámkampány pedig kétszeresen az. A törvény szerint elvileg nem is szabadna ilyet most közzétenni. Vajon a Médiahatóság indít vizsgálatot az ügyben?