Polt Péter négy oldalon keresztül magyarázza, miért nem lett gyanúsított Farkas Flóriánból

“A nyomozó hatóság megalapozottan döntött az eljárás megszüntetéséről” – írta válaszában Polt Péter legfőbb ügyész a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselőnek, aki írásbeli kérdést tett fel arról, miért szüntette meg nemrég bizonyítottság hiányára hivatkozva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal többévnyi vizsgálódás után a botrányos „Híd a munka világába” program nyomozását.

Orbán Viktor és Farkas Flórián

MTI / Székelyhidi Balázs

Az ellenzéki képviselő írásbeli kérdésében emlékeztetett, hogy a programban az Országos Roma Önkormányzatnak – amit akkor a 2002-2022 között fideszes országgyűlési képviselő Farkas Flórián vezetett – részint EU-s forrásból kellett volna létrehoznia egy országos munkaerő-közvetítő irodahálózatot elsősorban romáknak, ám sok mindenre költöttek, de működő irodahálózat nem lett.

Az 1,6 milliárdos költségvetésű program miatt az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott, és szabálytalanságok gyanújára figyelmeztetett, illetve a szaktárca meg is állapított szabálytalanságot, és 2016-ban elismerte, hogy visszaélések történtek a projektben, majd az ORÖ-t a támogatás visszafizetésére kötelezte. Az ORÖ 300 milliót fizetett vissza, a másik 1,3 milliárdot végül a kormány.

Vadai arra volt kíváncsi, hogy az évek óta tartó nyomozás alatt mit tártak fel a magyar hatóságok ez idő alatt, miért nem hallgatták ki sosem Farkas Flóriánt, illetve hogyan lehet, hogy az ORÖ-elnök politikus nem lett gyanúsítottja az ügynek, amelyben végül idén decemberben megszüntették a nyomozást, bár az új korrupcióellenes szervezet, az Integritás Hatóság a jelek szerint újra elővenné.

Megszüntették a nyomozást a Híd a munka világába program ügyében

A NAV azt vizsgálta, hogy a program során szabálytalanul költöttek-e el 1,6 milliárd forintot, amelyet eredetileg a romák felzárkóztatására szántak.

Polt Péter legfőbb ügyész hosszú választ írt Vadainak. Ennek lényege, hogy a nyomozó hatóság sokat dolgozott az ügyön, de nem volt annyira alapos a bűncselekmények gyanúja, így végül jogosan szüntették meg a nyomozást. Ami Farkas Flóriánt illeti, róla Polt azt írta, hogy bár a program fő szerződéseit ő írta alá, a végrehajtásban nem vett részt, és terhelő vallomást sem tettek rá.

Válaszában Polt kifejtette: a NAV a nyomozás során 20 házkutatást tartott, 110 tanút hallgatott ki, ötöt gyanúsítottként. Iratokat foglaltak le és vizsgáltak át, különféle szakértőket rendeltek ki. A 7 évig tartó nyomozást pedig szerinte „a nagy terjedelmű, bonyolult jogi megítélésű ügyben az eljárási cselekmények nagy száma, a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése, a beszerzett bizonyítékok értékelése eredményezte”.

Polt Péter legfőbb ügyész

MTI / Illyés Tibor

Polt kitért arra, hogy bár mindent alaposan ellenőriztek, és sokat kutakodtak a nyomozók, az eljárást végül azért kellett megszüntetni, mert “a rendelkezésre álló adatok és a bizonyítási eszközök alapján nem lehetett a bűncselekmény elkövetését megállapítani”. Hozzátette:

a programban kifizetett összegek céltól eltérő felhasználását minden kétséget kizáróan nem lehetett bizonyítani”.

A legfőbb ügyész kiért az említett OLAF-jelentés megállapításaira is. Erről azt írta, hogy “az abban foglaltak a személyre szóló, megalapozott gyanú közléséhez elegendőek voltak, azonban a rendelkezésre álló adatok – a gyanúsítottak védekezésére is figyelemmel – a vádemeléshez szükséges bizonyosság szintjét nem érték el”.

Válaszában Polt elismerte, hogy Farkas Flórián írta alá a támogatási szerződést, valamint több, megvalósított beszerzés alapját képező szerződést, “azonban a projekt végrehajtásában nem vett részt”, és a teljesítésigazolásokat sem ő írta alá. Amúgy meg – jegyezte meg Polt – a gyanúsítottak “Farkas Flórián személyét, szerepét érintő nyilatkozatot nem tettek”.

Itt olvasható Polt Péter teljes válasza:

Polt Péter válasza a nyomozás megszüntetése ügyében by HVG on Scribd