Gond lehet a Schadl György letartóztatása óta kinevezett új végrehajtók felhatalmazásával, ugyanis a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy a kinevezési folyamat részeként esküt kell tenniük a Kar elnöke előtt. A Kar elnöke pedig még mindig nem más, mint Schadl György, aki több mint egy éve előzetesben ül a Schadl-Völner ügy fővádlottjaként, így a törvény követelményeinek az új végrehajtók csak egy csoportos börtönlátogatás keretében tudnának megfelelni.

Völner Pál vesszőfutása már pénteken véget érne, ha mindent beismerne

Valószínűleg még hónapokat kell várni arra, hogy Völner Pál és Schadl György büntetőügyét a bíróság ténylegesen tárgyalni kezdje, pénteken ugyanis csak előkészítő ülés lesz a bíróságon. Az előkészítő ülésen csak annak a vádlottnak a számára érhet véget a hercehurca, aki elismeri a bűncselekményt, de pontról pontra úgy, ahogy az a vádiratban benne van.

Egyebek mellett ez indította Gyenis Ágnes kollégánkat arra, hogy kérdésekkel forduljon a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához, mely többek között a Végrehajtói Kar feletti felügyeletet is gyakorolja.

Kollégánk rákérdezett, mikor akarnak kezdeni valamit azzal, hogy Schadl György még hivatalban van. (A hatóság nem válthatja le, de kezdeményezheti, hogy hívjanak össze közgyűlést és vegyék napirendre az elnök elmozdításának kérdését. Csakhogy ennek akkor lehet értelme, ha a végrehajtók közgyűlésén más elnököt választ a többség).

Kollégánk arra is kíváncsi volt, hogyan zajlanak a végrehajtói pályáztatások, szerette volna megtudni a Schadl letartóztatása óta kinevezett 45 új végrehajtó nevét és azt is, hogy miként zajlott az eskütételük. Ez azért érdekes, mert a Kar idővel hozott olyan szabályt, ami szerint az alelnök előtt is le lehet tenni az esküt, azonban ez nem írhatja felül a törvényt. A 40 feletti szám is érdekes, hiszen korábban átlagosan 10 új végrehajtót neveztek ki évente.

Kollégánk megkérdezte azt is, hogy a Schadl-érában a régi végrehajtók ellen indított fegyelmi eljárásoknak volt-e törvényi alapjuk (hiszen a nyomozati anyagok alapján arra lehet következtetni, hogy ott is akadtak gondok), milyen terveik vannak a Kar és a szakma átalakítására, valamint milyen intézkedéseket terveznek tenni a transzparencia és a Karral szemben megingott közbizalom helyreállítása érdekében.

A Schadl-dosszié: Az ügy, amelyet Varga Judit simán túlélt

Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl-Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt.

Érdemes a fentiekhez hozzátenni, hogy a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergelynek is volt egy elejtett félmondata arról, hogy szükséges volna a Karon belül vizsgálatot indítani a végrehajtói kinevezések miatt, ám ő még a Schadl-korszak alatti állapotokra utalt, ugyanis, ahogy arról annak idején mi is beszámoltunk, elég elterjedt gyakorlatnak minősült akkoriban a Schadl Györgynek fizetett kenőpénzekkel megvásárolni a kinevezést.

Nos, kollégánk kérdéseire a hatóság nem adott érdemi választ, mindössze annyit tartott fontosnak megjegyezni, hogy a végrehajtók munkájával kapcsolatban „zéró tolerancia elvet" hirdettek, a végrehajtókat három szempont alapján választják ki („tevékenységük legyen jogszerű, szakszerű és empatikus”), és hogy 2021 október elseje óta 44 új végrehajtót neveztek ki a jogszabályoknak megfelelően. Magyarra fordítva: nincs itt semmi látnivaló, kérem oszoljanak.