Óriási a sajtóérdeklődés, így várhatóan rengetegen lesznek a Völner Pált és Schadl Györgyöt érintő büntetőügy pénteki előkészítő ülésén a Fővárosi Törvényszéken, noha várhatóan nem lesz túl izgalmas az esemény.

Az előkészítő ülés ugyanis nem tárgyalás: nem lesznek vallomások, tanúkat sem hallgatnak meg.

Az előkészítő ülés ugyan elméletileg akár azonnal átfordulhat bírósági tárgyalásba, de a valóságban ez még az olyan büntetőpereknél sem túl gyakori, amelyben csupán egyetlen ember ül a vádlottak padján. Nem úgy a Völner-Schadl ügyben, amelyben összesen huszonkét vádlott van. Így még az előkészítő ülést sem tudják egyetlen nap alatt letudni, legalább még egy kör jövő héten is lesz.

Az első tárgyalásra éppen ezért még hónapokat kell majd várni. A bírósági gyakorlatot ismerve legalább két hónap, de akár fél év is eltelhet az előkészítő ülés után a tárgyalásig.

Az előkészítő ülésen mindegyik vádlottnak kötelező megjelenni, ezért ha az ügy tartalmát illetően új információ nem is derül majd ki (hiszen nem lesznek vallomások, tanúmeghallgatások), mégiscsak egy olyan esemény lesz, amelyen hosszú idő után először bukkan majd fel nyilvánosan, a sajtó jelenlétében Schadl György és Völner Pál.

RTL Híradó

Az előkészítő ülésen a bíróság ismerteti a vádirat tartalmát, vagyis azt, hogy a nyomozást követően az ügyészség milyen bűncselekménnyel vádolja a vádlottakat. Ebben abból a szempontból nem biztos, hogy sok újdonság lesz, hogy a sajtó már megírta, mivel vádolják Völneréket.

Némi izgalmat hozhat azonban az, ha az előkészítő ülésen az egymás után szépen sorban meghallgatott vádlottak közül valamelyik úgy dönt, hogy

elismeri a bűnösségét, és a váddal egyezően beismeri a bűncselekmény elkövetését.

A „váddal egyezően” az egy fontos kitétel. Ez azt jelenti, hogy a vádlott úgy ismeri el a bűnösségét, ahogy az a vádiratban benne van. Azaz beismeri, hogy pontról pontra, szóról szóra azt és úgy követte el, ahogy azt a vádhatóság állítja.

A Schadl-dosszié: Völner volt Schadl meghosszabbított keze, ami más politikusok felé is elért - de kik ők?

Országgyűlési képviselők és miniszterek nevei is felbukkannak a Schadl-ügy irataiban, ám hogy pontosan ki és hogyan kapcsolódik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azt jelenleg még nehéz megállapítani. Mindenesetre összeszedtük, kik is ezek a politikusok, és a nevük milyen kontextusban merült fel.

Előfordul ugyanis, hogy az előkészítő ülésen a vádlott elismeri a bűncselekményt, de azt állítja, hogy bizonyos más részletek és körülmények nem úgy történtek, ahogy a vádiratban van. Ha egy vádlott ezt teszi, akkor az azt jelenti, hogy nem a váddal egyezően ismerte el a bűncselekményt. Ennek pedig azért van jelentősége, mert ha a vádlott a váddal egyezően ismeri el a bűncselekmény elkövetését, akkor azzal lemond a tárgyaláshoz való jogáról és tárgyalás nélkül kapja meg az ítéletét.

Ha például Völner Pál volt igazságügyi államtitkár úgy nyilatkozna az előkészítő ülésen, hogy minden pontosan úgy történt, ahogy az a vádiratban is benne van, akkor őt tárgyalás nélkül ítélnék el. Ez esetében azt jelentené, hogy legfeljebb nyolc év börtönt kapna, de – figyelembe véve a beismerést mint enyhítő körülményt – valószínűleg ennél kevesebbet. Azért kapna maximum nyolc évet, mert a vádhatóság a vádiratban azt kérte, hogy ha az előkészítő ülésen a váddal egyezően beismeri a bűncselekményt, akkor nyolc év börtönre ítéljék, a bíró ezért nem adhatna neki ennél súlyosabb büntetést. Schadl esetében ez tíz év börtönt jelentene.

MTI / Koszticsák Szilárd

Természetesen ha egy vádlott nem ismeri be a váddal egyezően a bűnösségét, akkor az ügyét a bíróság tárgyalni fogja. Kérdés, hogy mi éri meg neki jobban: kockáztat egy évekig elhúzódó eljárást, aminek a végén egy számára kedvező, de akár kedvezőtlen, azaz nyolc évnél súlyosabb ítélet is születhet, vagy elfogadja, hogy legfeljebb nyolc évet kap, de cserébe nem húzódik el évekig az eljárás?

Ha a vádlott az előkészítő ülésen a váddal egyezően beismeri a bűncselekmény elkövetését, akkor a bíróság nem fogja az ügyről kérdezni, csak a személyi körülményeiről. Ezen kívül a bíróság ekkor vizsgálhatja, miért döntött úgy a vádlott, hogy az addig esetleg tagadó védekezését megváltoztatja – de ez utóbbi inkább csak nagy horderejű ügyekben történik, mert a bírók is örülnek, ha váddal egyező beismerés van.

Aki váddal egyezően beismeri a bűncselekményt és a bíróság látja, hogy ez a lépése önkéntes volt, nem kényszer hatására cselekedett, akkor egy végzéssel elfogadja azt. Ez a végzés ezután a bíróság, a vádhatóság és a védelem kezét is megköti. Azaz ettől kezdve a vádirati tényállást a vádlott sem vitathatja, ahogy a vádban rögzített minősítést sem.

A Schadl-dosszié: Az ügy, amelyet Varga Judit simán túlélt

Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl-Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt.

Ebből az is következik, hogy ha az előkészítő ülésen a vádlott elismeri a bűncselekményt, de például vitatja a vád minősítését (vagy akár a legjelentéktelenebb pontot is a vádiratban), akkor azt a bíróság nem fogadja el váddal egyező beismerésnek. Például ha valaki elismeri, hogy agyonverte az áldozatot, de szerinte ez halált okozó testi sértés és nem a vádirat szerinti, a halált okozó testi sértésnél súlyosabb minősítésű emberölés, akkor az nem a váddal egyező beismerés.

Az előkészítő ülésen a vádlottnak természetesen arra is van lehetősége, hogy tagadja a vádat. Ez esetben mindenképpen lesz tárgyalás.

Az előkészítő ülés azért is fontos, mert akkor a bűnösségét tagadó vádlottnak lehetősége van a bizonyítási indítvány előterjesztésére. Azaz

közölheti, hogy a tárgyalás során a bíróság milyen tanúkat, szakértőket hallgasson meg.

Ez azért lényeges, mert később, amikor már zajlik a tárgyalás, a vádlott csak akkor kérheti további tanú vagy tanúk meghallgatását, ha igazolni tudja, hogy az ügye szempontjából fontos új információk 15 napnál nem régebben jutottak a tudomására. Ez egy viszonylag új eleme a büntetőeljárásnak. A célja az, hogy a védelem ne tudja indokolatlanul elhúzni a pert azzal, hogy újabb és újabb tanúkat, szakértőket szeretne bíróság elé citálni. Ám ha a bíró már az előkészítő ülésen tisztázza a vádlottal, hogy milyen bizonyítással élne, akkor – például a meghallgatott tanúk számának ismeretében – már könnyebben tud tervezni, jobban látja a jövőbeni tárgyalás menetét.

Fülöp Máté

A Völner-Schadl ügy nyomozati szakaszában voltak olyan gyanúsítottak, akikkel egyezséget kötött az ügyészség. Ezek közé tartozik például F. Vivien, aki Schadl György egyik bizalmi embere volt. F. Vivien kezelte azt a táblázatot, amelyben tételesen le volt írva, hogy a végrehajtói kar elnöke kinek mennyi kenőpénzt adott, ahogy az is, hogy más neki mennyit adott. És mivel a vádhatóság ezt kérvényezte a vádiratban, F. Vivient a bíróság a Schadl-Völner ügyben csak tanúként fogja meghallgatni, pénteken nem is hallgatják még meg.

Az az alku, amit a nyomozó hatóság az eljárás során F. Viviennel kötött, nem azonos a klasszikus vádalku intézményével. A vádalkunál a gyanúsított úgynevezett „együttműködő terhelt” lesz, aki alkut köt: segíti a hatóság munkáját akár úgy, hogy egy olyan bűncselekményről ad információkat, amiben ő nem vett részt, de tudomása van róla. Például egy tolvaj, akit lopáson kapnak, de ő cserébe azért, hogy ne kerüljön börtönbe, feldob egy másik bűnözőt, akiről tudja, hogy embert ölt. Ilyenkor az állam azért megy bele az alkuba, mert magasabb rendű érdeke fűződik az emberölés felderítéséhez, mint ahhoz, hogy a tolvajt felelősségre vonja. Ha létrejön a vádalku, akkor a vádalkut kötő illető ellen az adott ügyben nem indul eljárás, ha pedig már nyomozás van ellene folyamatban, akkor az megszűnik. Tehát a vádalkut kötő tolvaj nem kerül a vádlottak padjára.

Még egy jósnőt is lefizettek Schadlék, hogy minden flottul menjen

Az illiberális orbáni rendszer működése válik láthatóvá a Schadl-Völner-ügyből: a kárvallottak számára semmilyen jogorvoslati fórum nem működik, a cinkosok bármit el tudnak intézni. A nyomozati iratokban temérdek adat van rá, a per vádiratából mégis kimaradt a korrupcióval keresztül-kasul átszőtt államhatalom leleplezése.

Az új büntetőeljárásban azonban a klasszikus vádalku mellett már alkalmazható egyezségkötés során, amiben F. Viviennel megállapodtak, az együttműködés alapfeltétele, hogy az egyezséget kötő beismerő vallomás tegyen és együttműködjön a nyomozókkal. A különbség a vádalku és az egyezség között, hogy utóbbi esetében a gyanúsított, a védő és az ügyész megegyezik egy büntetésben, és az egyezséget kötő nem egy másik bűncselekményről ad információkat, hanem arról, amiben ő is részt vett.

A vádalkuzóval ellentétben az egyezséget kötő gyanúsított ellen vádat emelnek, az előkészítő ülésen a bíróság dolga csak az, hogy döntsön: jóváhagyja-e az egyezséget vagy sem. Ha jóváhagyja, akkor születik egy, az egyezségnek megfelelő ítélet. Ha nem hagyja jóvá a bíróság, mert úgy ítéli meg, hogy az egyezség törvénytelen, akkor minden megy tovább, mint egy „hagyományos” eljárásban, de ez esetben az egyezséget kötő gyanúsított beismerő vallomását a vádhatóság nem használhatja fel az eljárás során.

Saját dobra vert battonyai házukat vásárolták vissza - a végrehajtónak ezért is jár jutalék

Békés megyében is ezer sebből vérzik a végrehajtási rendszer. Az adósok árverésekre szakosodott "vállalkozói" rétegről beszélnek, az ombudsmant két éve nem tesz semmit, a jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak.