Nagy megdöbbenéssel fogadta
Lengyelország budapesti nagykövete, azt a megjegyzést, amelyet Böröndi Gábor (borítóképünkön Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel), a Magyar Honvédség vezérkari főnöke tett az M1-nek adott interjúban a minap – derül ki a lengyel külügy honlapjára szerdán magyar nyelven kitett, Böröndinek címzett levélből.
Böröndi kedden arról beszélt, hogy az 1939-ben kitört német-lengyel háborút, amit "lokális háborúnak" nevezett békefolyamattal kellett volna megfogni ahelyett, hogy világháborúvá szélesítették volna. Hogy ezzel a gondolatmenettel mi a probléma, itt magyaráztuk el.
Úgy tűnik, a lengyelek szerint sincs rendben ilyeneket mondani, Sebastian Kęciek nagykövet – aki egyébként nem hivatásos diplomata, hanem Mateusz Morawiecki miniszterelnök hivatalából került a külügybe 2022-es nagyköveti kinevezésekor – azt írta, hogy Böröndi szavai
hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről.
A nagykövet felhívta a magyar főkatona figyelmét, hogy a második világháború kirobbanásához "nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem az appeasement (konfliktuskerülés) politikája és a Harmadik Birodalom újabb követeléseinek való engedmények".
Emlékeztetett, hogy
- a Molotov-Ribbentrop-paktum alapján megtervezték Lengyelország felosztását,
- hogy 1939. szeptember 1-jén a németek, szeptember 17-én pedig a szovjet Vörös Hadsereg támadta meg országot,
- mindezzel a lengyelek közel hat évig tartó, hatmillió lengyel állampolgár életét követelő exodusa kezdődött el.
Nem engedhetjük meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélését – írta a nagykövet, aki szerint Lengyelország vitathatatlan áldozata volt a Harmadik Birodalom és a Szovjetúnió és szövetségeseik által kitervelt “bűnös akcióinak”.
Sebastian Kęciek is párhuzamot vont az akkori és a mostani események között, szerinte “Oroszország Ukrajna elleni teljes körű, provokálatlan és törvénytelen agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára. Csak így teremthetünk tartós békét Európában. A történelmet nem szabadna az egységünk aláásására használni”.
Arra is emlékeztette a magyar vezérkari főnököt, hogyan viselkedett akkor Magyarország, amely hivatalosan Németországgal állt szövetségben: "megtagadta Berlin kérését, hogy segítséget nyújtson a Lengyelország elleni támadásban" – írta és idézte Gróf Teleki Pál, akkori miniszterelnök szavait: “Hamarabb felrobbantom a vasútvonalainkat, mintsem hogy részt vegyek Lengyelország inváziójában", majd hozzátette:
A magyar politikus ezen reakcióját soha nem felejtjük el.