Ilyen szavaknak nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről – írta Sebastian Kęciek arra, hogy Böröndi “lokális háborúnak” nevezte Lengyelország nácik általi, a második világháború kezdetének számító lerohanását. Gróf Teleki Pál akkori miniszterelnök szavait dörgölte az altábornagy orra alá.
Nagy megdöbbenéssel fogadta
Lengyelország budapesti nagykövete, azt a megjegyzést, amelyet Böröndi Gábor (borítóképünkön Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel), a Magyar Honvédség vezérkari főnöke tett az M1-nek adott interjúban a minap – derül ki a lengyel külügy honlapjára szerdán magyar nyelven kitett, Böröndinek címzett levélből.
Böröndi kedden arról beszélt, hogy az 1939-ben kitört német-lengyel háborút, amit "lokális háborúnak" nevezett békefolyamattal kellett volna megfogni ahelyett, hogy világháborúvá szélesítették volna. Hogy ezzel a gondolatmenettel mi a probléma, itt magyaráztuk el.
Úgy tűnik, a lengyelek szerint sincs rendben ilyeneket mondani, Sebastian Kęciek nagykövet – aki egyébként nem hivatásos diplomata, hanem Mateusz Morawiecki miniszterelnök hivatalából került a külügybe 2022-es nagyköveti kinevezésekor – azt írta, hogy Böröndi szavai
hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről.
A nagykövet felhívta a magyar főkatona figyelmét, hogy a második világháború kirobbanásához "nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem az appeasement (konfliktuskerülés) politikája és a Harmadik Birodalom újabb követeléseinek való engedmények".
Emlékeztetett, hogy
Nem engedhetjük meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélését – írta a nagykövet, aki szerint Lengyelország vitathatatlan áldozata volt a Harmadik Birodalom és a Szovjetúnió és szövetségeseik által kitervelt “bűnös akcióinak”.
Sebastian Kęciek is párhuzamot vont az akkori és a mostani események között, szerinte “Oroszország Ukrajna elleni teljes körű, provokálatlan és törvénytelen agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára. Csak így teremthetünk tartós békét Európában. A történelmet nem szabadna az egységünk aláásására használni”.
Arra is emlékeztette a magyar vezérkari főnököt, hogyan viselkedett akkor Magyarország, amely hivatalosan Németországgal állt szövetségben: "megtagadta Berlin kérését, hogy segítséget nyújtson a Lengyelország elleni támadásban" – írta és idézte Gróf Teleki Pál, akkori miniszterelnök szavait: “Hamarabb felrobbantom a vasútvonalainkat, mintsem hogy részt vegyek Lengyelország inváziójában", majd hozzátette:
A magyar politikus ezen reakcióját soha nem felejtjük el.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
Elmondása szerint megrögzött Bond-rajongó, aki számára a karakter szent terület.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
Bár tavaly február óta a lehetőség erre meglenne, egyelőre nem számít az ORFK a kínai rendőrökre.
