66,4 millió forintért szereztek be a Sándor-palotába egy Steinway & Sons hangversenyzongorát tavaly decemberben. Az ár ugyan reális egy ilyen csúcsminőségű hangszerért, de az már nem olyan egyértelmű, hogy miért nem választott a Köztársaság Elnöki Hivatal egy alacsonyabb kategóriájú, olcsóbb zongorát az "állami protokollfeladatok ellátására" – ahogy az az mfor.hu cikke szerint a beszerzés indoklásaként szerepel a hivatal szerződéseiben. Mint írják, korábban is volt már zongora a Sándor-palota Tükörtermében: 2010-ben még Schmitt Pálnak vásároltak hangszert 2,5 millió forint értékben.

Steinway-zongorák New Yorkban és Hamburgban készülnek kizárólag, háromszáz ember, 12 ezer alkatrész és körülbelül egy év szükséges egyetlen zongora összeállításához. A Blikknek a hangszer hazai forgalmazója, a Cseke Hangszerjavító és Kereskedelmi Bt. nem akart nyilatkozni a beszerzés körülményeiről, illetve magáról a zongoráról, de egy másik ismert zongoraszalon tulajdonosa nevét nem vállalva megszólalt az ügyben. "A Steinway a zongorák Ferrarija!" – fogalmazott a szakértő. Elmondta, hogy az említett ár a világmárkáknál nem számít kirívónak: a legigényesebb típusok 30 milliónál kezdődnek, és vannak 66 milliónál drágább modellek is.

Ugyanakkor a szalontulajdonos azt is hozzátette, hogy általában az ilyen értékű hangszert egy megadott akusztikájú teremhez választják. "Ehhez azért kell a tér, s persze, az sem mindegy, hogy ki szólaltatja meg. Átlagos zenei hallású emberek nem biztos, hogy észlelik a különbséget egy ilyen drága és egy ennek a töredékébe kerülő hangszer hangja között."

A Népszava megjegyzi, hogy a Sándor-palotába ugyanebben az árkategóriában beszerezhettek volna egy Bogányi-zongorát is, ha már a magyar hangszer fejlesztése sok százmillió közpénztámogatással készült.