szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha a miniszterelnök szerint nem háború van Ukrajnában, hanem „katonai művelet”, miért van emiatt idehaza háborús veszélyhelyzet – kérdezi Tompos Márton, és nem ez az egyetlen, amire választ vár a miniszterelnöktől.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Írásbeli kérdéssel fordult Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője Orbán Viktorhoz. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy miért van jelenleg is háborús vészhelyzet Magyarországon, ha a miniszterelnök szerint Ukrajnában nem háború van, hanem „katonai művelet”.

A Momentum frakcióvezető-helyettese arra utalt, hogy nemrég, a december 21-i rendhagyó kormányinfón a miniszterelnök eléggé belebonyolódott abba, hogy Ukrajnában háború van-e, vagy csak „katonai művelet”.

Tompos emlékeztetett a probléma okára, vagyis arra, hogy tavaly októberben, amikor Kínában találkozott Orbán az orosz elnökkel az Ukrajnában zajló háborút katonai műveletnek nevezte, az orosz propagandához hasonlóan, ami az ellenzéki politikus szerint „szégyen a magyar nemzetre”.

„Ezért írásban kérdeztem a miniszterelnököt, hogy ha ez nem háború, hanem katonai művelet, akkor miért van háborús veszélyhelyzet Magyarországon, illetve miért hazudja azt, hogy háborús infláció gyötri Európát?” – sorolta a kormányfőhöz címzett kérdéseit Tompos egy Facebook-bejegyzésben.

Nemcsak a fenti ellentmondások miatt kapták fel a fejüket sokan Orbán szavaira, hanem a kormányinfón adott magyarázata miatt is, bár először próbálta azzal elütni a témát, hogy ő alkalmazkodik a szóhasználattal a tárgyalópartnereihez, „ahogy a tisztelt vendég kívánja”.

Másrészt viszont Orbán igyekezett objektív magyarázatot is adni, ám ez úgy tűnik, nem sikerült. A kormányfő ugyanis azt mondta, azért sem feltétlenül indokolt a háború kifejezés használata ez esetben, mert szigorúan véve csak „akkor lesz háború, ha lesz hadüzenet is”.

Csakhogy, mint arra Ungváry Krisztián történész felhívta a figyelmet, erre van ellenpélda. „Magyarország sem üzent hadat a Szovjetuniónak, mégis belépett a második világháborúba, Bárdossy László miniszterelnök anno Horthy utasítására jelentette be, hogy a hadiállapot beállott”.

Orbán állítja, szigorúan nézve nincs háború Ukrajnában, de jogilag nem áll meg az érvelése

Háború, fegyveres konfliktus, katonai hadművelet - bár Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogyan nevezzük az Ukrajnában zajló eseményeket, nemzetközi jogi értelemben teljesen mindegy, melyik kifejezést használjuk. A háborút ugyanis 75 éve nem a neve, még csak nem is a hadüzenet alapján definiálják, kizárólag a tényekre alapozzák annak megítélését.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!