A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Közzétették azt a levelet, amelyet Orbán Viktor írt kedden a svéd miniszterelnöknek, és amelyben az észak-európai ország NATO-csatlakozásának témájában javasolt találkozóról írt – a levél tartalmát a 444.hu ismertette.
Orbán kedden kezdeményezte a találkozót, ám ezután a török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását, ezután pedig Tobias Billström svéd külügyminiszter úgy reagált Orbán levelére, hogy nem lát okot a tárgyalásra. A NATO-főtitkár pedig a magyar jóváhagyást sürgette.
A 444.hu által ismertetett levélben Orbán azt írta svéd kollégájának, hogy “Európa válságok és bizonytalanságok korszaka előtt áll. Ennek a fényében országaink kapcsolatai – mind a bilaterális, mind a nemzetközi szervezetek tagjaiként ápolt kapcsolatok – egyre nagyobb fontosságúak.”
Aztán azzal folytatta: “Meggyőződésem, hogy Svédország és Magyarország közötti bármilyen politikai vagy biztonsági megállapodás alapjának az egymás iránt táplált, kölcsönösen erős bizalomnak kell lennie”.
Végül rátért a lényegre: “Úgy hiszem, hogy az intenzívebb politikai párbeszéd hozzájárulhat a kölcsönös bizalom megerősítéséhez országaink és intézményeink között, lehetővé téve, hogy tovább erősítsük politikai és biztonsági megállapodásainkat.”
Ám a levél végén a találkozójuk javasolt témái között konkrétan már nem említette a svéd NATO-csatlakozást, csak “összetett bilaterális kapcsolatainkról, a biztonsági és védelmi politika terén várható jövőbeli együttműködésünkről és Magyarország közelgő soros elnökségéről” írt Orbán.
A török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását
Magyarország, minden fogadkozása ellenére az utolsó ország lett, amely még mindig nem hagyta jóvá azt, hogy az észak-európai ország csatlakozzon a katonai szövetséghez.
