Minden nap átlagosan kettő, nem nyilvános kormányhatározatot fogadott el 2023-ban az Orbán-kormány, és bár ezek egyike sem titkosított, vagyis nincs bennük semmi érzékeny adat, mégsem teszik közzé őket, csak érintettek egy szűk köre tud róluk. A hvg.hu közérdekű adatigénylésére válaszul a Miniszterelnöki Kormányiroda közölte, hogy az összesen 745 titkolni kívánt döntés többsége, 635 darab úgynevezett kétezres határozat volt, 110 pedig egy másik típusú, négyezres.

Ezek közös jellemzője, hogy szemben a tavalyi 1621 darab nyilvános, úgynevezett ezres kormányhatározattal, ezek nem jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az 1621-en felül van tehát a 745 nem nyilvános, kétezres és négyezres típusú döntés. De ez még nem minden. Nemrég írtunk róla, hogy 2023-ban a kormány 28, akár 90 évre is titkosított – nemzetbiztonsági vagy más érzékeny adatot tartalmazó – úgynevezett háromezres határozatot is hozott: 

A négyféle típusú kormányöntés között a számozás segít eligazodni: 

A tavalyi 745, nem a nyilvánosságnak szánt kormánydöntés nagy része, 635 tehát kétezres típusú döntés, vagyis a kormány alá rendelt szerveknek szabott valamilyen feladatot. Az ilyen döntéssel érintett minisztériumi osztályvezető vagy kormányhivatali ügyintéző sem látja a határozat szövegét, csak a hivatali felettese tájékoztatja a tartalmáról, mert ő is csak úgy értesült az ő államtitkár főnökétől róla, aki talán már közvetlenül látta is.

Ez egy kétezres kormányhatározat 2011-ből – nem verik nagydobra

hvg.hu

Néha a kormány akarata ellenére kiszivárognak ilyen döntések, így a 635 tavalyi határozat közül is többről tudunk. Nem feladatszabó, inkább pénzosztó jellegű az a kétezres döntés, amely a Mészáros Lőrinc cége által végzett egyik legnagyobb vasúti fejlesztés költségeit toldotta meg 17 milliárddal. Egy másik, a 2044/2023-as határozattal pedig Palkovics László exminiszter volt üzlettársának cégét hozták helyzetbe, kötelezővé téve annak iratkezelő szoftverét több száz állami szervnél. 

A kétezres döntésekkel tavaly majdnem megdöntötte saját rekordját az Orbán-kormány, mivel 2010 óta csak egy év volt, amikor ennél több ilyen döntés született:

A másik típusú, négyezres határozatból kevesebb, 110 született tavaly. Ezek általában munkaszervezési jellegű döntések, és közülük is volt, amelyik kiszivárgott. Így már tudjuk, hogy egy év elejei döntéssel az újbóli elhelyezkedésüket is megnehezítették azoknak a katonáknak, akiket a fiatalításra hivatkozva rúgtak ki. Egy másik pedig röghöz kötötte a köztisztviselőket, megtiltva az olyan munkahelyváltást vagy előléptetést, amely fizetésemeléssel járna. 

A négyezres kormányhatározat-típus 2019 előtt nem létezett, mert ez egy 2018-ban bevezetett új besorolási kategória, ami a kormányzati igazgatásra vonatkozóan több tízezer embert is érinthet. A bevezetésük óta az ilyen határozatok száma is ismert, általában évente százas nagyságrendben hoztak Orbánék ilyen döntéseket:

Látható, hogy az Orbán-kormány számos döntését igyekszik elzárni a nyilvánosság elől, még akkor is, ha erre nincs törvényes, nyomós oka. A nem nyilvános döntések megismerhetőségét ráadásul tavaly karácsony előtt, lopakodva elfogadott, társadalmi vitára nem is bocsátott törvénymódosításokkal szűkítette, nehezítette tovább a kabinet. Ezt a hvg360-nak nemrég a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós úgy kommentálta: 

az újabb jogszabályi változtatások bizonyítékai annak, hogy nincsenek olyan fékek, amelyek megállíthatnák a kormány jogállamot felszámoló mélyrepülését.”

A végül március 1-től hatályba lépett változás szerint egyes döntéseit a kormány már 20 évre is elzárhatja a nyilvánosság elől. Eddig 10 évig számítottak döntéselőkészítő iratnak a nem nyilvános – kétezres és négyezres – határozatok, és erre hivatkozva közérdekű adatként sem kellett automatikusan kiadni őket. Ez az időkorlát nő a duplájára. Sőt, a 20 év vonatkozik “a kormányzati döntéshozatal általános és különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórumainak” döntéseire is: 

A négyezres és kétezres határozatok tehát a jövőben még hosszabb ideig maradhatnak titokban, bár eddig sem volt egyszerű őket megszerezni, még a korábban hatályos 10 éves időkorlát letelte után sem. A hvg.hu közérdekű adatigénylések során szerzett tapasztalata az volt, hogy a kormányzat a 10 év után is olykor csak akkor volt hajlandó kiadni ezeket, ha arra bíróság kötelezte. Így derültek ki például a kormány titkos pénzosztásai is, méghozzá 12 év távlatából: 

De ilyen, 10 éves időkorlátjukat vesztett kétezres határozatok alapján írtunk arról is, hogy 2012-2013-ban hogyan igyekeztek Orbánék titokban pénzeket elvonni területekről, vagy épp a lakossággal állampapírt vetetni. Kiderült az is, hogy miközben Brüsszellel keménykedett a kormány, eltitkolt egy határozatot, amelyben visszalépett egy EU elleni perből. És az is, milyen unortodox gazdaságpolitikai lépéseket terveztek, amelyekből végül nem lett semmi: