Július 11-ével Budapestről Esztergomba költözik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) elnöki kabinetje – jelentette be Demeter Szilárd, akinek a hivatala eddig a Petőfi Irodalmi Múzeumban volt. Két indokot is mondott arra, miért innen vezeti majd a több múzeumot összefogó, központi irányító szervezetet: egyrészt, mert itt született István király, így ez „Magyarország stratégiai kiindulópontja”, másrészt a vidéki székhellyel oldani kívánja a magyar kultúra főváros-centrikusságát.

Esztergom „becsületének” helyreállítására a rendszerváltás óta számos politikai kísérlet történt. Orvosolandó azt a sérelmet, hogy a települést – amit a honfoglalás után Géza fejedelem választott szálláshelyül, és ahol később a fiát, Istvánt megkeresztelték, majd megkoronázták – megfosztották a múltjához méltó elismeréstől. Utóbbi akkor csorbult, amikor az 1950-es években a kommunisták lefokozták a „reakciós” – máig a Magyar Katolikus Egyház központjának is számító – várost, és Komárom-Esztergom megye székhelye Tatabánya lett.

Alkotmánybírósági fanyalgás

Egyebek mellett ennek a lépésnek egyfajta történelmi rehabilitálására született meg a rendszerváltáskor az a parlamenti döntés, amely a hajdani királyi várost jelölte ki az alakulóban lévő Alkotmánybíróság (Ab) székhelyének. Ezzel a honatyáknak egyúttal a hatalommegosztás elvét is szándékukban állt kifejezni: nevezetesen azt, hogy az Ab székvárosa nem azonos a kormányéval.

A kezdeményezést azonban a gyakorlat gyorsan felülírta – igaz, ekkor még nem amiatt, hogy a testület a kormány meghosszabbított kezeként kezdett el működni. Egyszerűen csak azért, mert az alkotmánybíróknak nem fűlött a foguk az ingázáshoz. Így még az a terv sem valósult meg, hogy legalább a határozatok ünnepélyes kihirdetése Esztergomban történjen. Az exlex állapotra az Orbán-kormány 2012-ben azzal tett pontot, hogy hivatalosan is „visszatette” a fővárosból soha el sem költözött Ab székhelyét Budapestre. Az intézmény számára székháznak megálmodott esztergomi Sándor-palotát pedig átpasszolták a Mol – Új Európa Alapítványnak.

Rangadó

Arra azonban egészen 2022-ig várni kellett, hogy Esztergom megkapja a „nagy” városoknak járó megyei jogú rangot. A kitüntető címre – és például a vele járó pályázati lehetőségekre – addig ugyanis csak azok a városok voltak jogosultak, amelyek lakosságszáma legalább 50 ezer fő. S bár a 2010-ben még 30 ezer lakosú Esztergom lélekszáma ekkorra már kétezer fővel még csökkent –, a parlament megteremtette annak a lehetőségét, hogy az egykori szabad királyi város „a törvény erejénél fogva” elnyerje a megkülönböztető címet.

Törvény adta a megyei jogú városi címet

MTI / Kovács Attila

Esztergom mindig is fontos szerepet játszott Orbán terveiben. Az utóbbi időben többször is a város adott otthont a Fidesz kihelyezett frakcióüléseinek, amihez megfelelő helyszínt jelentettek a részben a Mol-vezér érdekeltségébe tartozó szállodák. A városban rendezett már a Fidesz elitképzője, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fesztivált is (amelyhez ingyen kapták használatba a belváros több, frekventált területét). Az egyik ilyen rendezvénynek Tucker Carlson volt a sztárfellépője – akkor még az amerikai Fox News ünnepelt műsorvezetőjeként.

A kétharmadon is túl

Esztergom kitüntetett szerepe miatt is voltak annyira kínosak korábban a kormánynak a várost évekig polgármesterként irányító fideszes Meggyes Tamáshoz kötődő perek és botrányok. Ilyenek kísérték például a fürdő- és a parkolóház-építést.

Elegük is lett az esztergomiaknak: a 2010-es önkormányzati választáson a civil jelöltként indult Tétényi Éva a voksok több mint kétharmadával győzött, ám a helyi testületben többségben lévő fideszesek úton-útfélen akadályozták a munkáját. A 2014-es helyhatósági választás ezek után – ha kis különbséggel is – ismét a kormánypárti polgármesterjelölt győzelmét hozta. Romanek Etelka 2019-ig állt a város élén, de az új virágkor inkább utódja, Hernádi Ádám lobbierejének kö­szönhető.

Demeter Szilárd és Hernádi Ádám polgármester Esztergomban

Hernádi Ádám / Facebook

A Mol elnök-vezérigazgatójának, Hernádi Zsoltnak az unokaöccsét, aki korábban Orbán kabinetfőnökének a helyetteseként is szolgált, és egy időben tagja volt annak a Rogán Antal vezette stábnak, amely tanácsokat adott a Miniszterelnöki Kabinetirodának, előbb Esztergom turizmusáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki. Majd még ugyanabban az évben, 2019-ben polgármesterré választották (amihez utóbb hozzájött még a Fidesz választókerületi elnöki posztja is). Elfogadottságát jelzi, hogy Hernádi Ádámot legutóbb, idén júniusban a szavaztok több mint kétharmadával, 70 százalékot meghaladó szavazati aránnyal választották újra a város első emberének. A „Folytassuk!” szlogennel kampányoló polgármester a gátépítést és -javítást emelte ki a ma Esztergom előtt álló egyik legfontosabb feladatnak, de azt is ígérete, lesznek „meglepetései” is.