„2025-től kezdve gyakorlatilag az összes hazai egyetemen hirtelen és jelentősen csökkentik az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát. A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is” – írta Facebook-oldalán az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF).

A szervezet szerint az egyetemi férőhelycsökkenés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb. „Súlyosbítja a helyzetet, hogy Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az egész EU-ban” – jegyezték meg.

Tájékoztatásuk szerint:

• Az egyik legnagyobb vesztes az ország legnagyobb és a nemzetközi rangsorokban egyik legjobb magyar egyeteme, az ELTE: idén 19 százalékkal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kap, mint 2024-ben.
• Több alapítványi egyetem sem jár jól, náluk is csökken az állami finanszírozású helyek száma. (A legtöbb alapítványi egyetem nem kapott vagyont, kizárólag állami forrásokból él, és még EU-s támogatásokhoz sem jut, mert kizárták az Erasmusból az ilyen fenntartású intézményeket.)
• A Budapesti Corvinus Egyetemen idén 48 százalékos csökkenés várható az állami finanszírozású helyek számában.
• Az egyetlen számottevő nyertes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+11 százalék állami finanszírozású férőhely).

Az ADF szerint Magyarország gazdasága és a hazai tudomány jövője a képzett szakemberek és kutatók számán múlik, de számos volt MTA-kutatóhálózati intézet, központ néptelenedik el, sok helyen nincs elég doktorandusz, nincs elég fiatal kutató.

„A már most is siralmas állapotban lévő egyetemi infrastruktúrák fenntartása még nehezebb lesz – különösen igaz ez az ELTE-re mint nem alapítványi egyetemre, amelyet az utóbbi években folyamatosan véreztet ki a fenntartója, a magyar állam. (…) Szinte biztos, hogy oktatói elbocsátások várhatók több egyetemen” – tették hozzá.

Az ADF azt is írta, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen idén 48 százalékos csökkenés várható az állami finanszírozású helyek számában. Az egyetem erre reagálva azt közölte: 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínálnak térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzésekre. A térítésmentes tanulási lehetőséget ugyanis az egyetemet fenntartó alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíj útján biztosítják a hallgatóknak. 

Tájékoztatásuk szerint a Budapesti Corvinus Egyetem a legutóbb összesen 1871 hallgatót vett fel a 2024/25-ös tanévre. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdhette meg tanulmányait szeptembertől, és az ebben a tanévben a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75 százaléka, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100 százaléka térítésmentesen tanulhat.  

A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak

– írták.

A HVG egyetemi rangsora szerint az ELTE az ország második legjobb egyeteme, idén a BME végzett az élen. Magyarország idén év elején mintegy 400 milliárd forintot bukott el a 2021–2027 közötti uniós támogatásokból, mert a kormány két év alatt sem hajtotta végre a Brüsszel által befagyasztott pénzek feloldásához kötött feltételeket. Nem oldotta meg a gondokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról hozott törvény novemberi módosítása sem, a Demokratikus Koalíció feljelentette a kormányt.