HUN-REN-botrány: „Ragaszkodtak ahhoz, hogy kérdéseket ne tehessünk fel” - írta az egyik főigazgató arról, mi történt a mindent eldöntő szavazás után

A fizetésemelésről egy szó sem hangzott el, az új keretek közötti működésük garanciáiról is keveset mondtak – írta az egyik főigazgató a munkatársaknak. Megszólaltak a lemondott Irányító Testületi (IT) tagok.

HUN-REN-botrány: „Ragaszkodtak ahhoz, hogy kérdéseket ne tehessünk fel” - írta az egyik főigazgató arról, mi történt a mindent eldöntő szavazás után

„2019 óta, az intézetek MTA-tól történt leválasztása óta voltam tagja az IT-nek és osztottam azt a koncepciót, amit az akkor kinevezett elnök, Maróth Miklós, majd az őt követő Gulyás Balázs is sokszor, nagy nyilvánosság előtt képviselt, vagyis, hogy az intézethálózatot egyben kell tartani. Nem kívántam szembe menni saját, évekig képviselt véleményemmel” – mondta a HVG-nek Ádám Veronika Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.  

Bollobás Enikő irodalomtörténész, amerikanista, akadémikus, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének professor emeritusa szintén megerősítette a HVG-nek, hogy miután az Irányító Testületi a négy kutatóközpont ELTE-nek való átadása mellett döntött, lemondott a tagságáról. „Nemmel való szavazásom után azért mondtam le, mert nem tudtam elérni sem a kutatóhálózat egyben tartását, sem azt, hogy a négy intézmény – az MTA elnöke javaslatának megfelelően - visszakerüljön az Akadémiához” – írta a HVG-nek az akadémikus.

Hárman lemondtak a HUN-REN Irányító Testületében az öncsonkító döntés után

A döntés azonban nem volt egyhangú. A HVG úgy tudja, hogy ketten ellene szavaztak, ők és egy további tag le is mondtak tisztségéről.

Balogh Balázs,  HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója a munkatársaknak írt, lapunk birtokába került levelében így írta le a szavazás utáni helyzetet: „A főigazgatók online tájékoztatóján, amelyet az elnök és a vezérigazgató tartott, szikáran felolvasták nekünk az IT határozatait, és ragaszkodtak ahhoz, hogy kérdéseket utána ne tehessünk fel. Kérték, hogy a kérdéseinket a jövő hétre tervezett Intézetvezetői Kollégiumon tegyük fel.”

Az első határozatban rögzítették, hogy a HUN-REN meg fogja kapni (immár a leválasztott központok nélkül) a 18 milliárd forintot. A második határozatban közölték a főigazgatókkal, hogy az IT megszavazta, hogy az érintett négy kutatóközpont átkerüljön az ELTÉ-hez, aminek az időpontja augusztus elseje.

A HUN-REN irányító testülete zöld utat adott ahhoz, hogy egyes kutatóközpontok átkerüljenek az ELTE-hez

A vezetés egyúttal arra kérte Hankó Balázs minisztert, hogy indítsa meg az új HUN-REN megalapítását.

„Az új keretek közötti működésünk garanciáiról sajnos keveset mondtak, de ígéretük szerint lesz egy részletes megállapodás később” – olvasható a levélben. Az ingatlan és ingó vagyon kapcsán arról tájékoztatták a főigazgatókat, hogy ha a HUN-REN megkapja az akadémiai ingatlanokat, akkor az érintett kutatóintézetek által használt épületekben ingyen biztosítja az ELTE-nek a használati jogot.

A levélből az is kiderül, hogy az ígéretek szerint a kutatóközpontok szervezeti önállósága megmarad. A kutatóközpontok közvetlenül a rektor alá tartoznak majd, önálló gazdasági hivatallal és költségvetéssel. A főigazgató marad a munkáltatói jogok gyakorlója, és nem lesznek elbocsátások.  

A HUN-REN átadja az ELTE-nek a négy központra szánt költségvetési forrásokat, amelyet az ELTE köteles a központokra és a központok integrációjára fordítani. „Sajnos sok kérdést vet fel, hogy mi tartozhat az egyetemi integrációs költség fogalmába” – jegyzi meg a főigazgató, hozzáfűzve: „Aggodalomra ad okot, hogy a szóbeli konzultációkon megígért szegényes, 10 százalékos béremelésről egy szó sem hangzott el. Csak annyi mondtak, hogy a HUN-REN kéri Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy biztosítsa az ELTE számára a megfelelő fizetésemeléshez a forrásokat”.

Balogh Balázs sajnálatosnak tartja, hogy az összes főigazgató nem foglalt közösen állást a kutatóhálózati egység mellett. „A négy érintett főigazgató ezt megtette, megerősítve mindezt a véleménynyilvánító szavazás eredményének IT elé tárásával.” Hozzáfűzi: „Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy az átkerülésünk kapcsán a részletesebb feltételrendszer minél több garanciát tartalmazzon a lehető legkedvezőbb működési környezetünk kialakításához.”

A hét elején írtuk meg, hogy az ELTE megkereste a HUN-REN vezetését azzal, hogy szívesen átvenné annak négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont). Információink szerint a kérés egészen felülről, Orbán Viktor köréből érkezett, a HUN-REN elnöke, Gulyás Balázs azonban nem akarta nevére venni a változtatást, ezért született az a döntés, hogy hivatalosan az ELTE kéri az intézeteket. Erről döntött pénteken az IT ülése.

A pénteki IT ülést megelőző napon tartott szavazáson az érintett kutatóközpontok dolgozóinak túlnyomó többsége elutasította, hogy az ELTE-hez csatolják munkahelyeiket, péntek délután pedig a Honvéd utcában gyülekeztek a kutatóhálózat szétszakítása ellen tiltakozó kutatók, hogy átadják Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternek a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) csütörtöki fórumán elfogadott nyilatkozatot.

„Ez az intézethálózat felszámolásának első lépése lehet” – sem az Akadémia, sem a kutatóintézetek nem értenek egyet a HUN-REN szétszedésével

„Elfogadjuk, hogy a kormány nem akar velünk együttműködni, de azt nem, hogy az intézetek léte, önállósága veszélybe kerüljön” – mondja Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi és stratégiai igazgatója. Pénteken várható döntés az ügyben.

MAGA-hasadás és Irak emléke készteti habozásra Trumpot Irán ügyében

MAGA-hasadás és Irak emléke készteti habozásra Trumpot Irán ügyében

Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.