Az ELTE megkereste a HUN-REN vezetését azzal, hogy szívesen átvenné annak négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont). Az átvétel után az ELTE önálló jogi személyekben megőrizné a kutatóközpontok szervezeti önállóságát – közölte ma az egyetem a szeptember elsejével életbelépő tervet, és ezzel szinte szó szerint megegyező közleményt tett közzé a HUN-REN is.
„A HUN-REN vezetése a beérkezett kezdeményezést követően azonnal megkezdte az egyeztetéseket az érintett intézményekkel, valamint az ELTE rektorával és az egyetem fenntartójával. A döntés előtt a megbeszélések jelenleg is zajlanak, az eredményekről folyamatos tájékoztatást adunk” – zárul a közlemény.
A HVG úgy tudja, nem egészen így történt a dolog. A döntés egészen felülről, Orbán Viktor köréből érkezett.
Az eddig nem konfliktuskereső Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke azonban ezt az öncsonkítást nem akarta a nevére venni, ezért született meg az a döntés, hogy hivatalosan az ELTE kéri az intézeteket. Úgy tudjuk, a HUN-REN közszolgáltatási szerződését eleve úgy fogalmazták meg, hogy abba alig-alig férnek be a humán intézetek. Gulyás Balázsnak valószínűleg csak annyit sikerült elérni, hogy ne az eredeti forgatókönyv valósuljon meg, ami szerint különböző egyetemekhez dobták volna szét az intézeteket. A döntés nagyon rapid módon született meg múlt hét pénteken. Hétfőn tájékoztatta az intézetvezetőket Gulyás a döntésről, és arról, hogy nincs ellene apelláta. Az ELTE rektora is találkozott a vezetőkkel, és igyekezett megnyugtatni őket.
Információink szerint ezeket mondta :
- A kutatóközpontok jogfolytonosan, önálló jogi személyiségként fognak működni.
- Az ELTE szervezetében közvetlenül a rektor alá fognak
tartozni. - de továbbra is a jelenlegi telephelyeiken működnek
tovább. - A kutatóközpontok munkavállalóinak munkaszerződése jogfolytonos lesz.
- A HUN-REN maradó kutatóközpontjaihoz hasonlóan a kutatóközpontok
munkavállalói megkapják az év folyamán a beígért fizetésemelést.
De vajon mi a célja a kormánynak?
Van egy jóindulatú megközelítés, amely szerint belátták, hogy a KEKVA-ként működő tudományegyetemek nem igazán sikeresek, ezért mégis az ELTÉ-ből akarnak csúcsegyetemet létrehozni, és ezekkel az intézetekkel turbózzák fel, amelyekben nagyon sok minősített kutató dolgozik, és gyakorlatilag egy tollvonással duplájára nő az egyetem publikációinak a száma.
Ám valószínűbb az a megközelítés, hogy így akarják elsorvasztani az intézeteket. Ez tehát annak a folyamatnak a betetőzése, ami az intézethálózat MTA-tól való elszakításával kezdődött. Nem merik bevallani, hogy korlátozzák a tudományos szabadságot, vagy felvállalni, hogy bezárjanak intézeteket, inkább a lassú elsorvasztást, elbizonytalanítást választják. Ugyanis bár a kormány ígérete szerint az egyetem megkapja az intézetek 2026-os büdzséjét, de arra semmi garancia nincs, hogy utána is kifizetik azt. Ebben az esetben pedig az ELTE majd kénytelen lesz leépíteni a munkatársakat. Egyelőre ugyan azt ígérik, hogy az intézethálózat megőrzi a függetlenségét, de arra sincs garancia, hogy ez a jövőben, finanszírozás hiányában is így marad-e. A kormány régóta azt kommunikálja, hogy a hangsúly a természettudományos kutatásokon van, a bölcsész- és társadalomkutatást csak ballasztnak érzi, különösen, hogy nem a szájíze szerint kutatnak és nyilatkoznak a tudósok.
Az MTA egyelőre nem kommentálta az esetet, ugyanakkor van egy ütőkártya a kezében. A máig végre nem hajtott tavaly decemberi közgyűlési határozat, amely szerint a köztestület eladja a tőle elszakított intézeteknek még a tulajdonában lévő ingatlanait, csak arra az esetre vonatkozik, ha a HUN-REN megőrzi az egységét. Legalábbis így lehet értelmezni azt a mondatot, hogy azzal a céllal adja el az ingatlanokat, azok „maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek, és ott is maradjanak a hazai tudományos kutatást szolgálva”.
Ugyanakkor az MTA-tól nem várható jelentős tiltakozás, mert Schmidt Mária, és mások támadásainak tükrében világos, hogy a köztestület is veszélyben van. A kormány állítólag olyan új akadémiai törvényt készít elő, ami tovább csorbítja a köztestület jogait, még az akadémikusoknak járó illetmény is veszélyben van.
A HUN-REN hangsúlyozza, hogy „ez a javaslat nem érinti a HUN-REN többi, különösen a természettudományos kutatóhelyeit”. Azonban valószínű, hogy hosszú távon ezekre is az elsorvasztás vár, hiszen a Krausz Ferenc által vezetett, nemrég megalapított Élvonal Kutatóintézet gyakorlatilag az ő feladatukat veszi át. A bölcsész, társadalomtudományi, és közgazdasági intézetek leválasztása példát statuál arra, hogy ezek az intézetek is leválaszthatók. Van köztük néhány igazán sikeres, a Semmelweis Egyetem bizonyára igényt tarna tartana a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetre, a debreceni egyetem az Atommagkutató Intézetre, és így tovább.
Egyelőre csak az Akadémiai Dolgozók Fóruma tiltakozik a hálózat egységének megszüntetése ellen, közleményükben a leghatározottabban felszólítják „Darázs Lénárdot, az ELTE rektorát, hogy ne segédkezzen a kutatóhálózat szétverésében, ne vállalja el a kormány által ráerőltetett hóhérszerepet. Itt az ideje továbbá, hogy Gulyás Balázs, aki a HUN-REN elnökeként a kutatóhálózatot érő támadásokkal kapcsolatban egyszer sem szólalt meg, végre kiálljon a kutatóhálózat egysége érdekében”.
