Szijjártó bekérette a külügybe a német nagykövetet
Julia Gross beszédében kritizálta a magyar kormányt, a magyar külügyminiszter szerint ezzel súlyosan beavatkozott Magyarország belügyeibe.
hvg.hu
„Teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte a német nagykövet szerda esti beszédét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Mint azt a hvg.hu megírta, Julia Gross a Német Egység Napja alkalmából rendezett ünnepségen élesen kritizálta a magyar kormányt. A többi közt úgy fogalmazott, hogy a kormány lépései egyre jobban aláássák a Magyarországgal szembeni bizalmat, az Orbán-kabinet pedig olyan útra lépett, amely eltávolítja egymástól a két országot.
A nagykövet külön említette Orbán Viktor békemisszióját, amely „bosszúságot okozott az EU-ban”, a Finnország és Svédország NATO-csatlakozása körüli „komédiát”, valamint a NATO védelmi képességeivel kapcsolatos „kockázatos játszmát” is.
„Feltételezem, hogy Önöknél – magyar választópolgároknál, politikai meggyőződéstől függetlenül – mindez egyre inkább ahhoz a kérdéshez vezet: hogyan szolgálja ez az én érdekeimet, és hogyan teszi jobbá az életemet magyarként?” – tette fel a kérdést Gross.
Erre reagálva Szijjártó a Facebookon azt írta: a nagykövet beszédében „hazánk szuverenitását sértő módon, súlyosan beavatkozott Magyarország belügyeibe”.
Mivel a Magyarországon szolgáló nagykövetektől minden esetben elvárják a tiszteletet, a nagykövet beszéde teljességgel elfogadhatatlan.
A nagykövetet délutánra bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba. Arról, hogy ez pontosan mit jelent, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben:
Ritka alkalom szokott lenni külföldi diplomaták bekéretése, és akkor sem feltétlenül verik nagydobra. A Szijjártó Péter vezette magyar külügyminisztérium mégis feltűnően sokszor él vele. Az elmúlt években a legtöbbször a kormányt ért kritikák miatt csuklóztatták a nagyköveteket, de akadt pár súlyosabb ügy is. A mostani német ügy nem az.
Lenne eszköz a kormány kezében, hogy érdemben segítsen a nyugdíjasok helyzetén, ehhez csak át kellene vennie a nyugdíjemelésnek azt a mintáját, amelyet a környező országokban az elmúlt években be-, nálunk pedig kivezettek – mondja Farkas András.