Bóka János európai ügyekért felelős miniszter szerint Magyarország hajlandó lenne otthont adni az ukrán és az orosz elnök, Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin tervezett találkozójának, de a magyarok nem akarják magukat a figyelem középpontjába állítani. „Ha a tárgyaló felek megegyeznek abban, hogy segítséget nyújthatunk, akkor készek vagyunk erre” – nyilatkozta Bóka az APA osztrák hírügynökségnek az európai Alpbach Fórum egyik szünetében.
Arra a kérdésre, hogy az ország kapott-e a közelmúltban jelzéseket arra vonatkozóan, hogy a magyar főváros adhatna otthont a tervezett orosz–ukrán találkozónak, a miniszter azt válaszolta, hogy „néhány érdekelt féltől közvetett jelzések érkeztek arra vonatkozóan, hogy Budapestet lehetséges helyszínként fontolgatják”.
Bóka véleménye szerint Európának valójában nagyobb szerepet kellene játszania. „Ez közvetlenül érint minket. Ez a katonai konfliktus a közvetlen szomszédságunkban zajlik. Messzemenő és mélyreható következményei vannak a biztonságunkra nézve.” Az Európai Unió és intézményei azonban már a kezdetektől stratégiai hibát követtek el azzal, hogy „nem őrizték meg stratégiai autonómiájukat ebben a kérdésben, és feltétel nélkül és határozatlan időre elkötelezték magukat egy álláspont mellett. Magukat a katonai konfliktus részének tekintik”. Ezzel elszalasztották azt a lehetőséget is, hogy „olyan tárgyalópartnerként tekintsék őket, akik közvetíthetnek, és egyúttal érvényesíthetik saját stratégiai érdekeiket is ebben a folyamatban”.
A miniszter szerint szükség van közvetlen kapcsolatfelvételre az orosz vezetéssel, és foglalkozni kell Oroszország jelenlétével és céljaival a régióban. „Ha az Európai Unió és tagállamai olyan helyzetbe manőverezik magukat, amelyben a közvetlen kapcsolatfelvétel Oroszországgal elképzelhetetlennek tűnik, akkor – még ha az Egyesült Államok közvetlen kapcsolatba is lépett Oroszországgal ebben a konkrét kérdésben – az Európai Unió nyilvánvalóan nem lesz olyan helyzetben, hogy erős és döntő szerepet töltsön be a konfliktus kezelésében és megoldásában” – nyilatkozta a miniszter.
Az Ukrajna számára nyújtandó biztonsági garanciákról és Magyarország esetleges részvételéről a békefenntartó erőkben feltett kérdésre a miniszter azt válaszolta, Magyarország és kormánya úgy döntött, hogy katonailag nem avatkozik be a konfliktusba. Hozzátette, hogy támogatják az ukrán népet, amely hatalmas szenvedéseket élt át a katonai konfliktusban. „De meghoztuk a döntést, és nagyon tudatos döntés volt, hogy nem nyújtunk katonai segítséget ebben a konfliktusban, és nem veszünk részt katonailag a konfliktusban. Úgy gondolom, hogy ez a döntés helyes volt, és nem látok okot arra, hogy a jövőben megváltoztassuk ezt az álláspontot.”
Az ukránok által elengedhetetlen biztonsági garanciákról Bóka azt mondta, hogy ezt azon európai országok koalíciója biztosíthatná, akik hajlandók ebben részt venni. Nem meglepő módon hozzátette, hogy Magyarország nem tartozna a „hajlandók” köréhez, mert az nem összeegyeztethető az ország eddigi „stratégiai döntéseivel”.
Az Oroszország elleni szankciókat Bóka kritikusan kezeli, szerinte ugyanis felmerül az a kérdés is, hogy „ez nekünk nem okoz-e nagyobb kárt, mint Oroszországnak”.
A budapesti orosz–ukrán csúcs ötletéért Zelenszkij ukrán elnök nem lelkesedik. Bár a Politico szerint a Fehér Ház is a magyar fővárost nézte ki potenciális helyszínként. Az ötletet Magyar Péter is támogatja, szerinte így bizonyíthatná Orbán Viktor, hogy valóban békét akar.
