Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn a MÁV–Volán-csoport vezérigazgatójával, Hegyi Zsolttal Közlekedési infó néven sajtótájékoztatót tartott.
A 444.hu összefoglalója szerint a tárcavezető itt arról is beszélt, hogy az autópályákon engedélyezett 130 kilométer per órás sebesség nem tart lépést a gyakorlattal, ami inkább 140-150 kilométer per óra. Mint mondta: technikailag van lehetőség arra, hogy bizonyos helyeken magasabb legyen a sebességhatár, de az eddigi lakossági vélemények ezt ellenzik – erről, valamint a KRESZ egyéb módosításairól is egyfajta nemzeti konzultációt szervez a kormány.
„Értem, hogy az államnak mindent szabályoznia kell. Németországban szakaszos sebességkorlátozások vannak, és a németeknél a balesetek kézben tarthatók, a halálos balesetek száma csökkenthető, nyilván jobb műszaki állapotú járműpark mellett, és valószínűleg jobban is vezetnek a németek, mert nagyobb a személyes felelősségük. Az a veszély nem fenyeget, hogy német rendszerre állunk át, erre nincs társadalmi fogadókészség” – mondta Lázár János, aki egyúttal azt is szeretné, ha az autók a városokban viszont a jelenleginél lassabban haladnának. Azt is kifejtette, hogy alapvetően a személyes felelősségben hisz.
Ami az átlagsebesség-méréses büntetést illeti, vagyis azt, hogy nemcsak egy fix ponton, hanem egy hosszabb szakaszon mérnék a sebességet a traffipaxok, kérdésre válaszolva elmondta, nem tervezik ennek bevezetését, mert „kellőképpen genyó rendszer”, de erről is megkérdezik majd az embereket. Mint a 444 írja, az ilyen típusú mérésre egyébként a jelenlegi VÉDA-kamerák, sőt, az autópálya-matricák érvényességét ellenőrző kamerák is alkalmasak lennének.
Tóth Csaba, a Levegő Munkacsoport szakértője a fentiekre reagálva a 444-nek elmondta: szerinte a gyorshajtás nem csak technikai dolog, súlyosabb a kommunikációs vetülete, az összekacsintás a gyorshajtókkal. Pongrácz Gergely, a Magyar Közlekedési Klub elnökét pedig kifejtette: amikor a rendőrség megindokolta, hogy miért nem mérnek átlagsebességet, látszott, hogy felsőbb nyomásra nem valósítható meg. Nemrég egyébként ő nyilatkozott arról, hogy a gyorshajtók a traffipaxok után visszagyorsulnak, ezért az olyan helyszínen, mint például az Árpád híd, a fix ponton mérés helyett átlagsebességet kéne mérni.
A tárcavezető a hétfői sajtótájékoztató után kedden a Facebookon is a közúti közlekedésről írt. Úgy tűnik, az egyik apropója az volt, hogy a tegnapi hírek szerint mindkét vádlott beismerte bűnösségét a két éve történt Árpád hídi gázolás ügyében indult büntetőper előkészítő ülésén, ugyanakkor egyikük sem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról.
Lázár János a posztjában kifejtette: azért tekinti gyilkosságnak ezt az esetet, mert „egy jármű emberi életek kioltására alkalmas fegyver lesz egy olyan ember kezében, aki a közutat versenyzésre használja – nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy átlépje a biztonságos közlekedés határait –, kikapcsolja a jármű vezetéstámogató rendszereit, vagy másokkal szembeni türelmetlenségből, agresszivitásból, indulatból eredően büntetőfékezéssel, akadályozással, a követési távolság meg nem tartásával veszélyeztet másokat”.
Bejegyzésében megemlítette a KRESZ új tervezetét is, illetve azt, hogy a teljes közlekedési szabályrendszert felülvizsgálják, például a jogosítványhoz jutás feltételeit is. Mint írta, az orvosi, testi-szellemi alkalmasság vagy az időszakos egészségügyi alkalmassági vizsgálatok hatékonyságát érintően a Semmelweis Egyetemtől kértek szakértői segítséget, és egy orvosszakmai munkacsoport felülvizsgálta a gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatának módszertani elemeit.
2011-ben az RTL Klub videóbejátszása nyomán is többen azt feltételezték, hogy Lázár János 250 km/h-s végsebességre is képes, 30 milliós Audi S8 V10-es luxusgépkocsiján a traffipaxot kiszűrő lézerblokkoló van. A politikus nem sokkal később bejelentette, hogy leadja az autót.
