Félmilliót kér a betelepülőktől egy nógrádi falu, de ha jól viselkednek, visszakapják

Terénybe büntetett előéletűek nem mehetnek, de elsőre attól is pénzt kérnek, aki megfelel az elvárásoknak.

  • HVG

A mindössze 340 fős Terény a Cserhát szívében helyezkedik el, ez Nógrád megye egyik legkisebb települése. Nemrég a helyi identitásra, valamint az akár évszázadokra is visszanyúló hagyományaik és értékeink megőrzésére hivatkozva az önkormányzat nemrég a beköltözés korlátozása mellett döntött, írja a nool.hu. (Frissítés: Terény példájáról már augusztusban is írtunk.)

Terény településvédelmi rendelete szerint az, aki szeretne ott élni, 500 ezer forintos betelepülési hozzájárulást köteles fizetni. Igaz, az összeget 6 hónap után visszakapja, amennyiben nem sérti meg a helyi közösségi együttélés szabályait. Ezen felül az önkormányzat részére elővásárlási jogot biztosít az eladó ingatlanokra a rendelet, amennyiben azokat betelepülő, vagy mentességet nem élvező személy veszi meg.

Továbbá nem létesíthet lakcímet a községben az a személy:

  • aki korábban személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el;
  • aki az elmúlt két évben nem rendelkezett 365 nap munkaviszonnyal;
  • aki ellen büntetőeljárás van folyamatban;
  • vagy akinek bárminemű adótartozása van.

Horváth Balázs polgármester leszögezte, a betelepülni kívánó embereknek lehetősége van kérelmezni az egyedi elbírálást a képviselő-testületnél.

Hozzátette, a rendelet megalkotásánál fontos szempont volt számukra az agglomeráció, ugyanis az elmúlt években egyre többen költöztek a fővárosból és a környékéről is a településre, és elárulta a lakosok véleményét ugyan nem kérték ki a rendelettel kapcsolatban, de törekedtek arra, hogy figyelembe vegyék az általuk már korábban jelzett új beköltözőkkel kapcsolatos pozitív vagy éppen negatív tapasztalatokat.

Ugyan a félmillió forint soknak tűnhet, Rajkán 1,5 millió forint fizethet az, aki házat akar venni, Hugyagon pedig az ingatlan vételárának 10 százalékát kell befizetni az önkormányzat kasszájába települési hozzájárulásként, ami a Roma Sajtóközpont számításai szerint 1–2 millió forintos többletköltséget jelenthet.

Hálásak a kormánynak, mert ezzel távol tarthatják a romákat – így használják alkotmányellenesen a települések az önazonossági törvényt

Legfeljebb választási gumicsontként értékelhető a helyi önazonossági törvény: a kontroll érzetét nyújtja a jellemzően elmaradott kistelepülések lakóinak. A pongyola szövegezés miatt azonban a jogszabály szinte mindegyik rendelkezése alkotmányellenes.

A helyi önazonosságról szóló törvényt, ami lehetőséget ad az önkormányzatokat arra, hogy eldöntsék, kik költözhetnek be a településre, július elsején lépett hatályba, igaz, a részletszabályozás csak később jelent meg. Eddigre az első település már meg is hozta saját, önazonossági rendeletét, Mezőkeresztes ebben kizárta a lakosokat az elővásárlási jogból, azzal kizárólag az önkormányzat élhet.

Hozzászólások