Partos Bence annak a kft.-nek a tulajdonosa, amely az Orbán Viktor miniszterelnök által hétvégén, Tusványoson bejelentett Digitális Polgári Körök (DPK) mögött áll – derül ki az Opten céginformációs adatbázisból. Az együttállást Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is gyorsan felfedezte, vasárnap a Facebook-oldalán posztolt is róla.
Partos Bence nevét július elején ismerhette meg a szélesebb közönség, amikor a neve (igaz, hibásan, Bartos Benceként) megjelent egy Magyar Péter által közzétett dokumentumban. A Tisza elnökének állítása szerint a memó Rogán Antal kormányzati kommunikációért felelős miniszter egyik megbeszéléséről szivárgott ki, ezt később kormányzati szereplők tagadták, „Bartos Bence” után pedig több lap is nyomozásba kezdett, a dokumentum szerint ugyanis ő felel a digitális közösség építéséért és fejlesztéséért.
A Telex akkor részletesen bemutatta, hogy Partos Bence a Mathias Corvinus Collegium (MCC) média szakirányán szerzett diplomát 2016-ban, majd az ELTE pszichológia mesterszakán köztársági ösztöndíjasként végzett. Mindez a Transzparens Újságírás Alapítvány honlapjáról derül k. Ennek a Fidesz-közeli álcivil szervezetnek Partos az alapítója. Partos egy ideig a kormányközeli Mandinernél volt főszerkesztő-helyettes.
Nem ez az egyetlen szál, amely a Fideszhez köti Partost: Mindset Pszichológia nevű cége a Batthyány Lajos Alapítvány 30 millió forintos támogatásával jött létre. Ez utóbbit az Átlátszó Rogán Antal álcivil házipénztáraként emlegette.
A szombaton bejelentett DPK-k szervezéséért felelős vállalkozás Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. néven fut.
Bár hivatalosan civil kezdeményezésről van szó, sok mindent elárul, hogy a miniszterelnök tette meg az ezzel kapcsolatos bejelentést, és az újabb információk is tőle érkeznek, illetve ő maga is tagja az 1. számú körnek. Hétfő reggel pedig Németh Balázs műsorában árult el további részleteket. Akkor arról beszélt, hogy eddig már 600 digitális polgári kör alakult, amelynek nagyjából 10 százaléka lehet „provokátor”, akit „az ellenség küldött”, de a többi az komoly. A konkrét feladatokról szólva egy budapesti polgári kört hozott példaként, akik megpróbálják újratervezni a főváros életét. „Van a fejükben citykoncepció, külvárosi tervek” – mondta.
A honlapon szereplő információk szerint a DPK-k célja megvédeni a magyar nyelvet, kultúrát és identitást az online világban is. „A mi nemzedékünkre hárul a digitális szabadságharc megvívásának kötelessége” – fogalmaznak, ami kissé ellentmond Orbán Viktornak, aki szombaton Tusványoson arról beszélt, hogy a Harcosok Klubja nem való mindenkinek, elsősorban őket várják a Digitális Polgári Körökbe.
Partos egyébként a honlapon szerepel – mint az 1. számú DPK tagja –, az azonban nincs feltüntetve, hogy ennél komolyabb szerepe lenne a kezdeményezésben. Hadházy állításait a HVG is az Opten segítségével tudta megerősíteni. A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-t egyébként pont aznap (július 8-án) jegyezték be, amikor Magyar Péter elküldte az általa kiszivárgott feljegyzésnek titulált dokumentumot több szerkesztőségnek, így a HVG-nek is.
Korábban Orbán is a Harcosok Klubjával vetette össze a Digitális Polgári Köröket. Előbbi egy Facebookon működő csoport, ahol általában reggelente szokott posztolni a miniszterelnök arról, miket fog csinálni aznap. Más kormánypárti politikusok pedig néha arra kérik a harcosokat, hogy lájkolják és kommenteljenek Orbán posztjai alatt.
Cikkünk írásának pillanatában a Harcosok Klubjának kicsivel kevesebb mint 33 ezer tagja van, a DPK-ba (Orbán bemondása szerint) már 40 ezren jelentkeztek. Ez utóbbi állítás ellenőrzésére nincs lehetőségünk, de a Harcosok Klubjának növekedési ütemét látva finoman szólva is kétséges. Utóbbi július 7. óta van a Facebookon, a 40 ezer tagot azóta sem sikerült elérni, pedig Orbán még a saját, 1,3 millió követővel rendelkező oldalán is csatlakozásra buzdított.
Nyitókép: Facebook / Orbán Viktor
