Kiakadt a Magyar Kerékpárosklub elnöke, hogy „most egy metróhosszabbítás kerül be a kerékpáros főhálózat kiépítése elé”

Aránytalanul kevesebbet költenek a kerékpáros fejlesztésekre a fővárosban, mint a többire. Kürti Gábor szerint mindez arra utal, hogy a kerékpárral közlekedők sokadrangúnak számítanak, pedig elfogadott stratégia is van rá, és a tömeg- és autós közlekedésre költött források morzsáiból is elkészülhetne például a főváros kerékpáros főhálózata.

  • HVG

Keserű érveléssel kritizálja a kormányzat és a főváros közlekedési fejlesztéspolitikáját Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, a Hajtás Pajtás Biciklis Futárszolgálat egyik cégvezetője szerda esti posztjában. Szerinte az eddigi és az újonnan bejelentett közlekedési fejlesztések azt bizonyítják, hogy 

amikor épp kerékpárral közlekedsz sokadrangú vagy. Ez nem Nyugat-Európa, ahol ezt a szektort inkább túlköltik, sőt, már a kelethez képest is lecsúszóban vagyunk.

Ezt abból állapítja meg, hogy „15 év alatt 130 új villamos, 100 új troli, 800 új busz, 1 metróvonal-építés, 2 metrófelújítás, több száz milliárd útfejlesztés után most egy metróhosszabbítás kerül be a kerékpáros főhálózat kiépítése elé”, amivel a Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által bemutatott Baross Gábor Terv fővárosi fejlesztésére, a 3-as metró meghosszabbítására utal.

https://hvg.hu/gazdasag/20260722_vitezy-david-magyar-peter-baross-gabor-vasutfejlesztesi-terv-sajtotajekoztato

Pedig mint írja, van megszavazott Budapesti Mobilitási Terv (BMT), amihez van egy ár/haszon alapú pontozásos fejlesztési lista is, aminek élmezőnyében a legmagasabb pontszámúak a bringás tételek, de ezek valahogy mégis „örökké” hátrasorolódnak. Számol is egy kicsit: a BMT célja a 10 százalékos kerékpáros közlekedési arány megteremtése a fővárosban, és ha ezt veszi alapul, akkor „az elmúlt 15 évben autós és közösségi közlekedésre költött kb. 1500 milliárdnyi fejlesztési, és 2500 milliárdnyi üzemeltetési forrás arányos része 120-400 milliàrd között lenne”, aminek 

a morzsáiból is 2-6-szor lehetett volna kiépíteni a teljes kerékpáros főhálózatot. 

Emlékeztet, hogy „az épp kerékpárra ülők is budapestiek”, és szerinte „még akkor is járna az egyenlő elbánás, ha nem lenne klímavészhelyzet, és nem lenne minden másnál olcsóbban, nagyobb hatékonysággal fejleszthető a biztonságuk. De így egyértelmű a politikai üzenet: ez NEM VOLT FONTOS BUDAPESTNEK.

Kürti azért tisztázza, hogy örül a más fejlesztéseknek is, hiszen „állandó bérletes”, és többet használja a tömegközlekedést mint a kerékpárt vagy városban autót.

Hozzászólások