Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Szokás szerint a tavalyi évet is veszteséggel zárta Magyarország tengeri kikötője, vagyis a trieszti kikötői koncessziót tulajdonló, és a parti ingatlanon logisztikai központot fejlesztő állami cég, az Adria Port Zrt. A veszteség 2024-ben 861 ezer euró volt (a könyvelés 410-es euróárfolyamán 353 millió forint). Ez egyébként valamivel jobb eredmény, mint a megelőző év 982 ezer eurós vesztesége.
A tulajdonképpeni működési eredmény sokkal rosszabb, 1,26 millió euró, azt szépítette a pénzügyi műveletek (elsősorban kapott kamatok) 418 ezer eurós nyeresége. Tavaly is tetemes volt – bár a projekt előkészítése miatt nem meglepő – az igénybe vett szolgáltatások értéke: 932 ezer euró. A személyi jellegű ráfordítások (elsősorban bérfizetések) összege 564 ezer euró volt.
A veszteséget a tulajdonos (a joggyakorló külügyminisztérium) ahogy korábban, most is az eredménytartalékba helyezi. Az eredménytartalék (a 2023-as veszteséggel együtt) 4,1 millió eurón, 1,7 milliárd forinton állt –
miután a tavalyi veszteség is az eredménytartalékba kerül, annak egyenlege hajszál híján mínusz 5 millió euróra nő, vagyis épp 2 milliárd forint fölé.
Az eredménytartalékban halmozódó veszteség csak azért nem probléma, mert a kormány alaposan feltőkésítette az Adria Portot, a tőketartalék mértéke közel 30 millió euró.
Az Adria Portnak egy 2023-ban gründolt olaszországi leányvállalata is van (azon túl, amit a kikötői koncesszióval vásárolt), a milánói bejegyzésű APH Invest S.r.l. Egyelőre ez is csak a veszteséget termeli, 2024-et 31 ezer euró mínuszban zárta. (A 2023-as, tehát az alapítás évében könyvelt veszteség még csak 10 ezer euró volt.) Az APH Investnek bevétele mindeddig nem keletkezett, tavaly a kiadások oroszlánrésze, 27,5 ezer euró szolgáltatások igénybe vétele volt.
A kikötő, ami nem kikötő
A trieszti kikötő – valójában egy kikötői koncesszió, illetve egy partszakasszal rendelkező, kármentesítésre szoruló, jogi eljárásokkal terhelt volt iparterület – „megvásárlását” a kormány 2019-ben jelentette be. A tranzakció valójában csak 2020-ban zárult, majd évekig tulajdonképpen nem történt semmi.
Érdemi fejlemények csak tavaly történtek. A trieszti kikötői hatóság közlése szerint 2024 szeptember 2-től 2025 december 31-ig medertisztítási munkákat végeznek a csatornában, amelynek rakpartján Magyarország terminált létesít. A hatóság nem sokkal korábban jóváhagyta a tervek módosítását, így a rakpart elején nem lesz kompmóló.
Egyébként a kikötői hatóság részben uniós forrásból valósít meg fejlesztéseket a kikötőben, azokon a részeken is, amelyek a magyar terminált érintik.
A trieszti magyar kikötő építésének kezdete. 2025 februárjában
Külgazdasági és Külügyminisztérium
Épül. De most már tényleg. Állítólag
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára idén februárban jelentette be, hogy „megkezdődött” a kikötő építése. Az építés menete:
- először egy 250 méteres partfalszakasz építenek, amihez 50 ezer köbméteres területet töltenek fel a tengerben;
- ezt viszik tovább 400 méterrel, így összesen 650 méternyi partszakasza lesz a magyar kikötőnek;
- emellett 30 hektáron építenének fel egy nagy logisztikai központot, és itt húzzák fel a tengeri operációhoz szükséges létesítményeket is.
Az államtitkár ígérete szerint a kikötő 2028-ban teljes kapacitással fog működni. Hogy ennek lesz-e bármi értelme, az kérdéses. A kormány szerint igen, megkönnyíti majd a magyar exportot. Iparági szakértők már a koncesszió megvásárlásakor megkérdőjelezték a projekt létjogosultságát: az exportáló magyar vállalatoknak megvannak a bejáratott, költséghatékony megoldásaik, a kikötő túl kicsi lesz, a magyar államnak pedig nincsenek meg a szükséges kompetenciái és kapacitásai a hasznosításhoz.
