Bojár Gábor: Vagyonadó sok fejlett országban van, nem tartom igazságosnak, hogy Magyarországon nincs
A Graphisoft és az Aquincumi Technológiai Intézet alapítóját a Tisza adóterveiről, a vagyonadóról és a pártnak nyújtott támogatásról is kérdezték.
Ne piszkáljuk az embereket, ne járkáljunk a lakásaikban, ne követeljük rajtuk az adóbevallást, ne ellenőrizgessük hol nyaralnak, milyen kocsijuk van, hagyjuk őket dolgozni
– ezzel, a NER elmúlt 16 évét átható állami központosító és leuraló gyakorlatnak teljesen ellentmondóan utasította vissza tavaly ősszel a Tisza gazdagok vagyonadójáról szóló ötletét az az Orbán Viktor, aki friss vagyonnyilatkozata szerint havi hétmilliós fizetésből sem tud semmit félretenni, sőt szinte semmije nincs – a hírhedt hatvanpusztai uradalom pedig nem az övé, és azt sem pontosan tudni, miből épült fel.
Az, hogy Orbán Viktor ennyire ellenzi az azóta a Tisza választási programjába is beépített, az egymilliárd forint feletti összvagyonra kivetni tervezett 1 százalékos adó ötletét, azért meglepő, mert 14 éve az Orbán-kormány is mérlegelte hasonló „gazdagadó” bevezetését. No persze akkor nem szemtől-szembe ígéretként merült ez fel – a Fidesz eddigi utolsó, 2010-es választási programjában sem szerepelt ilyen –, hanem titokban tervezték.
Kormányülés - nem minden döntésük nyilvános
Facebook / Vitályos Eszter
A szándék komoly volt, de mivel igyekeztek titokban tartani, csak 11 évvel később derült ki. Az Orbán-kormány ugyanis úgynevezett kétezres kormányhatározatban vetette fel az ötletet, vagyis olyan döntésben, ami nem jelenik meg a Magyar Közlönyben és 10 évig nem is nyilvános. A HVG 10 év után kikérte ezeket, így bukkantunk rá a 2007/2012-es számú, 2012 szeptemberi döntésre, amelyben tízpontos intézkedéssorozatot rendelt el Orbán Viktor.
A tíz intézkedés egyikében Orbán arra utasította az akkori nemzetgazdasági miniszter Matolcsy Györgyöt, vizsgálja meg „a válságadóknak a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyekre történő kiterjesztésének” megvalósíthatóságát és ütemezését. Emlékezetes: a szektorális különadókat, vagy válságadókat még 2010-ben vetették ki előbb a bankokra, majd a távközlési, energetikai és kereskedelmi szektor cégeire, és ezek szerint
hasonló adóban gondolkodhatott az Orbán-kormány a jómódú magánembereknél.
Arról azóta sem derült ki semmi, hogy 14 évvel ezelőtt Matolcsy milyen terveket, vagyonadó-konstrukciót tett le a kormány asztalára. Nem tudni, milyen költségvetési bevétellel, politikai kockázatokkal, kivitelezési buktatókkal számolhattak, és milyennek ítélte a kabinet az ötletet. Annyi biztos, hogy végül nem valósult meg a vagyonos réteg új adója. Pedig a „Fizessenek a gazdagok!” jelszónak évszázados története volt már addigra is – igaz, főként a baloldalon:
- Már a francia forradalom előtt is volt törekvés ilyesfajta adóra, így mentették volna meg a csődtől a királyságot, ám a próbálkozás elvetélt, a jelszót viszont átvette a forradalom.
- Magyarországra Kun Béla hozta el Moszkvából a politikai szlogent, de mivel a Tanácsköztársaság rövid úton államosította a magántőkét, a gazdagoknak már nem lett volna miből fizetniük.
- A kommunista mozgalomban aztán újjáéledt a jelszó, amit Rákosi Mátyás tett kampányelemmé: az 1947-es angyalföldi beszédéből kiadott füzet címe is ez: „Fizessenek a gazdagok”.
- A rendszerváltás után kispártok is próbálkoztak ezzel, sőt, 2009-ben a Bajnai-kormány is tervezett adót kivetni a 30 milliónál értékesebb ingatlanokra és a 175 lóerő feletti autókra, ám az Ab-n elbukott az ötlet
- Később, 2011-ben a Gyurcsány Ferenc vezette DK dobta be, hogy adóztassák meg a 100 milliónál nagyobb magánvagyonokat, majd ezt felmelegítették 2017-ben is.
- Szintén 2017-ben Botka László, az MSZP – néhány hónapig – miniszterelnök-jelöltje is javasolta az adórendszer módosítását ezzel a felkiáltással az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
- Még ellenzéki miniszterelnök-jelöltként 2021-ben Karácsony Gergely is megígérte, hogy adót vetnének ki az 500 millió forint feletti vagyonokra a társadalmi igazságosság jegyében
- Az elmúlt években Jámbor András és a Szikra Mozgalom használta ezt a szlogent, a kaszinók előtt és a végrehajtói karnál bemutatott akció után a Félix nevű NER-luxusétteremnél is tüntetve.
A luxuscikkekre, például a nagy értékű autókra, ékszerekre kivetendő, 30-35 százalékos „luxusáfa” ötletét egyébként már 2011-ben felvetette Matolcsy, majd 2013-ban Orbán is, de végül ebből sem lett semmi. Hasonlót végül Karácsony Gergely főpolgármester vállalásaként „Tiborcz-adóként” a főváros vezetett be 2022-ben: ez az értékes ingatlanokra kivetett építményadó volt az egyetlen olyan területen, amely a fővároshoz tartozik – a Margitszigeten.
Százszámra nem kötik az orrunkra
Abban az évben, 2012-ben, amikor az Orbán-kormány a „gazdagadó” bevezetését fontolgatta, a kabinet hasonló, nem nyilvános, kétezres kormányhatározatból tizet fogadott el. Azóta évről-évre jóval több döntésüket zárják el Orbánék a nyilvánosság elől: a 2021-es évben az eddigi rekordnak számító 679 ilyen döntés született, azóta a számuk némiképp csökkent, de tavaly is 419 ilyen volt, ráadásul most már alapvetően nem is 10, hanem 20 évig nem nyilvános, mi áll bennük. Nem a kétezres határozat az egyetlen nem nyilvános kormánydöntési forma egyébként. Léteznek a szintén 20 évig nem nyilvános négyezres típusú határozatok, ilyenből is volt tavaly 100 darab. Még ritkább a teljesen titkos – 10, 20 vagy 30 évre minősített adattá nyilvánított –, úgynevezett háromezres határozat, ilyenből tavaly 27 volt. A friss adatok alapján a HVG írt róla, hogy az Orbán-kormány döntéseinek csak a felét ismerhettük meg 2025-ben, mivel majdnem minden közzétett kormányhatározatra jutott egy másik is, amit rejtegetnek a nyilvánosság elől. Ilyen döntésből félezernél is több volt tavaly, és némelyik 90 évig is titokban maradhat.
Ahogy az elmúlt párszáz évben mindig, a társadalmi igazságosságra hivatkozva tervezi a Tisza is a gazdagok adóját. A kezdeti tervekben, tavaly még 5 milliárd forintnyi vagyonnál húzták volna meg a fizetési kötelezettség határát, majd fél év alatt ezt leszállították, és Magyar Péterék választási programjában már jóval alacsonyabb, egymilliárdos összeghatár került, kiszélesítve ezzel az adózók körét, és növelve természetesen a befolyó bevételt is.
A Tisza terve szerint a vagyonadó minden vagyontárgyra kiterjedne majd, ideértve a nagyértékű ingóságokat (jacht, magánrepülő, festmény, sportkocsi), ingatlanokat, a céges vagyont és a külföldi vagyontárgyakat is. Az adó alapját az illetékmentes ajándékozási körben lévő közeli hozzátartozókkal együtt kell kiszámolni, vagyis nem lehet kikerülni az adófizetést azzal, hogy házastárs vagy gyerekek nevére átírják a vagyont. A terv az, hogy
évente önbevallást kellene készíteni a vagyonról, ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kockázatfókuszú egyedi vizsgálatokkal rendszeresen ellenőrizné.
Tanács Zoltán: A feles és a kétharmados Tisza-győzelemre is kész terveink vannak
Van egy 80-90 tételből álló listánk, ami tartalmazza a jogállamot helyreállító törvényjavaslatokat is – mondta a HVG-nek adott interjúban Tanács Zoltán. A Tisza programalkotásért és kormányzati felkészülésért felelős vezetőjével bársonyszékekről, muskétásokról és néhány rizikós ígéretről is beszéltünk, valamint végigvettük, mi a Tisza programjában ígért száz- és ezermilliárdok fedezete.
Ahogy arról a HVG írt, egy vagyonadónak számos buktatója lehet. Például, ha egy ember helyett egy üzleti körnél gyűlik a vagyon, esetleg hogy egy-egy szupergazdag ügyvédje vagy más közeli munkatársa vesz a nevére cégeket. Aligha véletlen, hogy míg 1990-ben még 12 európai államban volt vagyonadó, ma már csak 3-4 szed ilyet – Norvégia, Spanyolország és Svájc kivetette, Belgium adórendszerében nem így nevezik, de a lényege hasonló.
A norvég és a francia példa ráadásul figyelmeztető jel lehet. Norvégiából 2022-ben több multimilliomos költözött el, mint 2009 és 2021 között összesen, csupáncsak azért, mert a vagyonadót 1-ről 1,1 százalékosra emelték. Franciaországból pedig a vagyonadó eltörlése előtt a gazdagok becslések szerint 1998 és 2006 között évi 125 milliárd eurót menekítettek ki, miközben 2,6 milliárd euró volt az éves bevétel az adóból.
Mennyibe kerülne a Tisza-program ígéretcunamija, és honnan lehet rá előteremteni a pénzt?
Mindjobban kiütközik a különbség a Fidesz és a Tisza kampánystratégiájában, amit még látványosabbá tesz a kormánypárt egyszavas és Magyarék 240 oldalas, 2-3 ezermilliárd forintnyi ígéretet egybesűrítő, a NER-rel szemben alternatívát kínáló programja közötti differencia.
Lex Mészáros: 98%-os különadó?
A Tisza Párténál is durvább vagyonadóról adott be törvényjavaslatot még tavaly október elején Tordai Bence független országgyűlési képviselő. Az ő javaslatában már akkor egymilliárdos összeghatár szerepelt, amikor a Tisza még 5 milliárdosról beszélt, de van benne ennél merészebb ötlet is. A dokumentum szerint ugyanis az adó sávos lenne, és az „adó mértéke az adóalap egymilliárd forint feletti részének 1 százaléka 10 milliárd forintig, az ezt meghaladó rész 2 százaléka 100 milliárd forintig, majd az ezt meghaladó rész 3 százaléka 1000 milliárd forintig, végül az 1000 milliárd forintot meghaladó rész 98 százaléka”. Az utolsó lépcső az igazán durva, mivel az ezermilliárd fölötti összeg 98 százalékát kellene befizetni adónak. Ilyen ember az országban jelenleg csak egy van a Forbes legutóbbi, tavaly őszi listája szerint, Mészáros Lőrinc, akinek a vagyonát a lap akkor 1749,1 milliárd forintra becsülte. Ez alapján 763 milliárd forintot kellene befizetnie a Tordai-javaslat alapján.
(Nyitóképünkön Matolcsy György és Orbán Viktor a 2012-es Gazdasági Évnyitón. Fotó: Fülöp Máté)
