szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az állásinterjúk szerves része a pszichológiai teszt, amely arra hivatott, hogy kiszűrje a tökéletes vagy legalább a legjobb alkalmazottat a vállalatok által meghirdetett pozíciókra. Mi történik, ha nem a megfelelő jelölt akad horogra? Lehet-e manipulálni a teszteket? Mi derül ki személyiségünkről és valójában mennyit nyom a latban az eredmény? Szakértőket és álláskeresőket kérdeztünk.

„Mire jó egy pszichológiai teszt? Három órán keresztül faggatják az embert, aki persze igyekszik a lehető legjobb színben feltüntetni magát. De mi a garancia arra, hogy két hét után nem derül ki, a cég alaposan mellényúlt, mert a kedves jelentkező valójában nem is olyan alkalmazkodó és rátermett, mint ahogy a tesztekből kiderült?” – teszi fel a kérdést Mónika, aki ügyfélszolgálatos munkára jelentkezett egy multicéghez. Ám amikor közölték vele, hogy az állásinterjún ki kell töltenie egy tesztet, ahogy ő fogalmaz, „kísérleti nyulat kell játszania”, visszalépett. Azt azért hozzáteszi, jó oka volt a gyors hátraarcra, ugyanis két éve depressziós, a mai napig gyógyszeres kezelés alatt áll. Ugyan, ki venne föl egy „beteg embert” – fogalmazza meg kétségeit a harminchat éves nő, halkan hozzátéve, hogy két állástól már elesett emiatt.

Őszinte? Bátor? Leleményes?
© sxc.hu
A pszichológiai tesztek kitöltése ma már a legtöbb multinacionális cégnél (és egyre több kis- és középvállalatnál) szerves része az állásinterjúnak. Nehéz meghúzni a határt, mi az, ami a munkavállalón kívül nem tartozik senki másra, még a munkaadóra sem – magyarázza Csorba Anita pszichológus. Ha valakiről a pszichológiai vizsgálat során  kiderül, hogy „klinikai háttere van”, vagyis átesett valamilyen betegségen – depressziós, krónikus szorongó, hajlamos a skizofréniára –, a vizsgálatot végzőnek nincs joga elmondani ezt a megbízónak, véli a pszichológiai teszteket összeállító és kiértékelő szakember. „Ilyen esetben legfeljebb javasolhatom, hogy más jelentkezőt is vegyenek számításba, mert az illető nem a legmegfelelőbb jelölt az adott pozícióra” – vázolja a középutas megoldást. Extrém dolgok az állásinterjúnak ebben a szakaszában – a pszichológiai tesztek során –  általában már nem derülnek ki, ugyanis az előszűrések után már csak a potenciális pályázók maradnak versenyben. Kellemetlen meglepetések azonban mindig érhetik a jelentkezőket és a szakembereket.

„Előfordulhat, hogy az IQ-teszt során kiderül, a jelölt intelligencia-hányadosa alacsonyabb az elvárt értéknél; ilyenkor tapintatosan kell közölni az eredményt vele és a munkaadóval is” – mondja Csorba Anita, hozzátéve, mindig érdemes felhívni az illető figyelmét arra, hogy a rossz eredményt pillanatnyi lelkiállapota, figyelmetlensége is előidézhette, és típusfeladatokkal – gyakorlással – javíthat teljesítményén.

Tesztek
BFQ (Big Five): ötfaktoros személyiségmodellen alapuló személyiségteszt. PASAT  2000 (Poppleton Allen-féle kérdőív): értékesítői készséget mér, TOM  (Motiváció-orientációs Kérdőív) a munkamotiváció vizsgálatára.
Általában már az állásinterjú első köre után sor kerül a pszichológiai tesztekre, ám ezen már csak azok vesznek részt, akik végzettségük, szakmai tapasztalataik alapján elvileg alkalmasak arra, hogy betöltsék a szóban forgó állást. A jelölt nem kötelezhető arra, hogy alávesse magát a vizsgálatnak – ám ha ezt megtagadja, a munkáltató jó eséllyel kizárja a versenyből –, de ha belemegy, hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az eredményt a munkaadó is megtudja. A kiválasztásnál alkalmazott pszichológiai tesztek nem klinikaiak, elsősorban a jelöltek rátermettségét vizsgálják: megfelelnek-e azoknak az elvárásoknak, amelyeket a pozíciót meghirdető cég támaszt. Egy összetett, teljes körű teszt kitöltése, amely három-négy teszttípusból áll, körülbelül 3 órát vesz igénybe. Az IQ-tesztet – amellyel a jelölt problémamegoldó képességét, következtetési készségét is mérik – személyiségteszt követi, majd egy feladatsorral a jelentkező képességeit mérik fel, ezután kerülhet sor a személyes beszélgetésre a pszichológussal. Cégtől – megrendelőtől – és a meghirdetett pozíciótól függ, hogy az álláskeresőket milyen próbatételnek vetik alá.

Terítéken a pályázó (Oldaltörés)

„A képességtesztek vizsgálhatják az egyén koncentrációs képességét, a monotonitást; ez általában azoknál fordul elő, akik huzamosabb ideig ugyanazt a mozdulatsort, rutinfeladatsort végzik, például ügyfélszolgálatosok, fizikai dolgozók. A marketinges pozíciók esetében a kreativitást is nézzük” – említi Vépy Viktória, a Dragwitt Humán Erőforrás Tanácsadó cég munkatársa a főbb területeket, amelyekre a képességfelmérő tesztek fókuszálnak.

„A személyiségteszttel gyakorlatilag bármilyen emberi vonást, tulajdonságot vizsgálhatunk – mennyire nyílt, barátságos, dinamikus, őszinte, együttműködő valaki –, bár az eredmény megítélése szubjektív” – mondja Csorba Anita. Éppen ezért ezt a legkönnyebb manipulálni. Ha az illető a valósnál imponálóbb képet akar festeni magáról, megteheti, hogy a legmagasabb értéket jelöli meg, amikor az egytől öt pontig terjedő skálán saját képességeit, tulajdonságait –  együttműködő képességét, megbízhatóságát, kitartását –  kell értékelnie. A szakember szerint természetes, hogy mindenki a legjobb színben akarja feltüntetni magát leendő munkaadója előtt, ám ehhez nem elég, ha egy adott kérdésre úgy válaszol, ahogy szerinte elvárják. A teszt során ugyanis vannak olyan rejtett kérdések, amelyek visszautalnak egy korábbira. „Szokott-e ön káromkodni?” – íme, egy tipikus, trükkös kérdés. Aki azt állítja, hogy sohasem káromkodik, valószínűleg nem mond igazat. Mert ugyan melyikünk száján nem csúszik ki olykor-olykor egy szitokszó? A képességtesztekre viszont fel lehet készülni, mégpedig keresztrejtvényekkel, logikai feladványok megoldásával.

Határsértők. Ki fizet rá?
© sxc.hu
A legtöbb cég megerősítést vár a pszichológiai tesztektől, rendszerint nem ennek alapján dől el, hogy felvesznek-e valakit, állítják a szakemberek. Előfordul, hogy egy pozícióra jelentkező két, még versenyben lévő jelölt közül a munkaadó nem tud választani, és ilyenkor a teszteredményektől függ, melyikük lesz a befutó. „Nagyon nehéz meghúzni a határt, mikor minősül alkalmatlannak valaki. A kiértékelés során mindig az átlaghoz viszonyítunk, a körvonalazódott személyiségprofilból kiderül, a jelölt alkalmas lehet-e a poszt betöltésére” –  mondja Csorba Anita, aki szerint a döntés mindig a munkaadó kezében van.

Ellenkező példa is akad, előfordul, hogy a pszichológusnak egyeduralma van: rajta áll vagy bukik, hogy a cég kit alkalmaz. „A vállalati pszichológus szava szentírás, ha egy jelentkezőre azt mondja, hogy nem megfelelő, annak esélye sincs arra, hogy felvegyék” – meséli az egyik legnagyobb hazai áramszolgáltató cég munkatársa. Mit tehet ilyenkor az alapjában véve felkészült jelölt? Bízik a pszichológus jóindulatában és szakértelmében – hangzik a tömör válasz.

Ma már 25-35 ezer forintért bárki kitölthet egy teljeskörű pszichológiai tesztet (10 ezer forintért személyiségtesztet vagy IQ-tesztet is). Ha a munkáltató a szolgáltatást külső cégtől rendeli meg – mert nincs vállalati pszichológus, aki ezt elvégezné – mélyebben kell a zsebébe nyúlnia: az 5-6 tesztsorból álló írásbeli felmérés a szóbeli elbeszélgetéssel, kiértékeléssel együtt ugyanis személyenként 60-130 ezer forintba kerülhet.

Túlkapások
© sxc.hu
Meddig mehetnek el a teszt összeállítói? Mi az, amin minden jóérzésű ember fölháborodik? Vállalati ügyfélasszisztensi posztra jelentkezett az egyik bank vidéki fiókjához Dóra. Egy darabig hezitált, amikor meglátta a kérdéseket: „Fantáziál-e extrém szexről?„ „Hallott-e már hangokat?” „Vannak-e rémálmai éjszaka?” „Volt-e már problémája a családjával?” Végül kitöltötte a 480 kérdésből álló tesztsort, ám a magánéletére vonatkozó kérdésekre nem szívesen felelt. Senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy testi, lelki- és egészségi állapotára vonatkozó információkat adjon meg –  állítja a pszichológus. Akik ilyen kérdéseket tesznek föl, vagy azért teszik, mert jól szórakoznak a jelöltek válaszain, vagy csak összeollózzák az internetről innen-onnan lelopott teszteket (nem fizetik meg utánuk a jogdíjat), és csak úgy tessék-lássék értékelik őket. És ha a jelölt nem válaszol a rázósabb kérdésekre? Majd lesz más, aki örömmel kiteregeti a „családi szennyest”.















hvg.hu Karrier

Öt mondat, amit soha ne mondj ki az állásinterjún

„Izgultam, kicsúszott a számon valami butaság” – sokan így mentegetőznek, amikor tudatosul bennük, hogy elbukták az állásinterjút, mert olyasmit is kiböktek, ami bizony nem vet jó fényt rájuk. Mikor érdemes hallgatni? Tippek.

hvg.hu Karrier

Hat ok, amiért nem jutsz el az állásinterjúig

A legtöbb álláskereső mérföldkőnek tekinti, ha állásinterjúra hívják, és bízik a sikerben, holott a felvételi beszélgetés csak egy lépcsőfok. Más kérdés, hogy rögös az út idáig, a jelentkező könnyen kieshet az előszűrésen. Hibák, amelyek kiütnek a nyeregből.

Ennyi volt az elektromos autók állami támogatásának, de nem végleg

Ennyi volt az elektromos autók állami támogatásának, de nem végleg

Méreganyag van a Lidl aszalt fügéjében

Méreganyag van a Lidl aszalt fügéjében

A kutya- és macskahús fogyasztásának betiltásával harcolnak a koronavírus ellen Kínában

A kutya- és macskahús fogyasztásának betiltásával harcolnak a koronavírus ellen Kínában