Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
“A digitális termékekre kirótt szerzői jogdíjak az adózás egy rég letűnt módját testesítik meg, amely a fogyasztókat, a művészeket és az iparágat egyaránt sújtja.” – mondta Mark MacGann, a CLRA szóvivője és egyben az Európai Digitális Technológiaipari Szövetség (EICTA) igazgatója “Az európai jogalkotók felelőssége, hogy a kirovó rendszer eltüntetésével együtt megteremtse az illetékek begyűjtésének hatékony és átlátható rendszerét .”
A ma létrejött szövetség tanulmánya 9 európai országban vizsgálja a szerzői jogi illetékek kivetésének gazdasági hatásait. A kutatás szerint az idén várható 1,57 milliárd euróról 2009-re 2,12 milliárd euróra nő a szerzői jogi illetékek összege. A Forrester Research megállapítása szerint 2011-re a letöltések a teljes zenei piac 36 százalékát teszik majd ki. Az Európai Szerzői Jogi Direktíva azt sugallja, hogy a digitális másolásvédelem terjedésével a szerzői jogi illetékek összege csökkenni fog, a CLRA kutatása azonban ezt nem erősíti meg.
A kutatás szerint Európában 2001 óta 545 millió euróról 1,57 milliárd euróra nőtt, vagyis megháromszorozódott az összegyűjtött szerzői jogdíjak mértéke. A tanulmány azt is megállapítja, hogy 2006-ban az illeték Németországban érte el a legnagyobb mértéket, 353 millió eurót. A becslések szerint ez az összeg csak ebben az országban 2009-re 454 millió euróra növekszik.
A szerzői jogi illetékek rendszere a legtöbb európai országban a másolásvédelmi technológiák elterjedése előtt került bevezetésre, hogy így kompenzálja a jogtulajdonosokat a legális, magáncélú másolásért. Érdemes megjegyezni, hogy Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta és Nagy-Britannia a mai napig nem vezetett be a digitális eszközökre vonatkozó semmilyen hasonló célú illetéket.
A digitális eszközök esetében a fogyasztó a CD lejátszók, az MP3 lejátszók vagy éppen az üres média, például a cd-k esetében a vásárláskor egyben illetéket is fizet. Ebben a rendszerben a vásárló így valójában kétszer fizet, egyszer amikor gyakorlatilag engedélyt vált a letöltéskori másolásra, még egyszer – vagy éppen többször – pedig akkor, amikor a lejátszásra alkalmas eszközt vásárolja meg.
A szkennerekre, nyomtatókra és más reprográfiai eszközökre a gépek értékére vetítetten, eltérő mértékű díj kerül kivetésre. Egy német vásárló például egy átlagos otthoni – irodai egység létrehozásakor – nyomtató, szkenner, számítógép, DVD író – akár majdnem 150 eurót is fizethet illeték formájában.
“A szerzői jogi illeték valójában a fogyasztó igazságtalan és nem átlátható adóztatását jelenti, ráadásul ellentétes az Európai Unió azon törekvésével, hogy az információs társadalom minél több ember számára legyen elérhető” – mondta Mark MacGann. “Ha a digitális eszközök könnyebben elérhetőek lesznek mindenki számára, akkor ezzel hozzájárulunk Európa technológiai fejlődéséhez, és újabb értékes források fordíthatóak az innovációra és az európai versenyképesség növelésére.
