A 2009. július 1-vel életbe lépő változásokkal kapcsolatban egy APEH tájékoztató segíti az adózókat az eligazodásban, ám egyik szakértőnknek ezzel kapcsolatban kérdései merültek fel a „minimálbér kétszeresének megfelelő” járulékalappal kapcsolatosan.

Régóta hangoztatott szakértői vélemény talált meghallgatásra, mikor a kormány rászánta magát a magas munkáltatói terhek csökkentésére. Ehhez egy válsághelyzetnek kellett kialakulni. 2009. július 1-től 5 százalékkal csökken a foglalkoztatók járulékterhe. A mindössze fél évig fennálló sávos járulékkulcs számos problémát vet fel. Az egyik a változás időpontjában fennálló biztosítási jogviszony, a másik a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap meghatározása – mondja Angyal József, okleveles adószakértő.

A társadalombiztosítási törvény (Tbj.) módosítása mindig tartalmaz átmeneti rendelkezést a változás életbelépésére: „a Tbj -t módosító rendelkezések a törvény hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni”

A Tbj. törvény 18.§ (5) bekezdése pedig így szól: „A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.”

Angyal József arra hívja fel a figyelmet, hogy az átmeneti szabályok mindig felülírják az általános szabályokat. A két jogszabályhely értelmezése még szakemberek körében is gondot okoz. Ennek oka, hogy eltérőek a jövedelem megszerzésére illetve a járulékfizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozó szabályok. „A jövedelem (bevétel) a megszerzésének időpontja az a nap, amikor azt a magánszemély birtokba vette, tehát egy időpillanat (időpont). Ezzel szemben a járulékfizetési kötelezettség mindig egy időponttól, egy időintervallumban keletkezik. Ez az időintervallum a biztosítási jogviszony-, ellátások folyósításának időtartama (kezdete-vége)” - hangsúlyozza.

A szakember példával is szolgál. A cikk folytatását olvassa el az Adózónán!