Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egyre többen keresik az áruházláncok olcsóbbnak hitt sajátmárkás termékeit és hasonlítják össze vásárlás előtt az árakat. A vásárlói szokások megváltozására új stratégiával válaszolnak a láncok. Mit profitál mindebből a vevő?
A magyarok háromnegyede - a gazdasági válság okozta helyzetben - változtatott költési szokásain. Legtöbben úgy spóroltak, hogy olcsóbb élelmiszerre váltottak, ritkábban gyújtottak rá és kevesebb alkoholt ittak - egyebek között ez derül ki a Nielsen piackutató vállalat 54 országban, köztük Magyarországon is végzett felméréséből. Az alacsonyabb áru, gyakran a kereskedelmi láncok nevével fémjelzett, úgynevezett sajátmárkás termékeket, vagy a velük árban versenyképes kisebb gyártói, vagyis márkákat csak a harmadik negyedévben kezdték el keresni a vásárlók - állapítja meg a Gfk piackutatása hozzátéve 2009 elején inkább ugyanazt vették, mint korábban, csak kisebb mennyiségben.
Sajátmárka |
A saját márkás termék fogalma alatt a marketingben olyan terméket értenek, amelyen a kiskereskedő - lehet az adott élelmiszerlánc - saját védjegyét (a marketing szóhasználata szerint "márkáját") tüntetik fel. Rendszerint ugyanazok a gyártók állítják elő, akik a többi úgynevezett gyártói (márkás) terméket. Forrás: Wikipédia/hvg.hu |
Az általában alacsonyabb áron kínált kereskedelmi márkás termékek forgalma a tavalyi első félévhez képest jelentősen emelkedett: idén januártól - júniusig terjedő időszakban élelmiszerből 14, háztartási vegyiáruból 18 százalékkal. Ezt az átlagot jóval meghaladják például egyes tejtermékek és a háztartási papíráruk mutatói. A vásárlói szokások megváltozásának köszönhetően az élelmiszerláncok között egyre nagyobb a verseny a vásárló kegyeiért a sajátmárkás termékek piacán, ahol a szereplők nemcsak új termékek fejlesztésével, hanem a portfólió átalakításával is kísérleteznek.
Kereskedelmi márkák részaránya © Gfk |
© Gfk |
A sajátmárkák részesedése a teljes magyar piacon 24 százalék volt 2008-ban, ami két százalékkal magasabb, mint az előző évben - hivatkozott a Gfk kutatására Boros Péter, a Coop kereskedelmi igazgatója. Hozzátéve ugyanebből a kutatásból derül ki az is, hogy a Lidl 2005-ös megjelenésétől kezdve a tavalyi év végéig bezárólag közel megdublázta részesedését a sajátmárkás termékek piacán. A két évvel ezelőtt mért 5,5 százalékos piacrészével övé a vezető szerep a piacon.
Bár a Coop, a sajátmárkás arányokat tekintve a negyedik a piacon, de mint mondta, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magyar piac sajátosságát az adja, hogy az olyan tradicionálisan hazai láncok, mint a Coop, a CBA és a Reál , a Profi, a Plus és a CBA - együtt a sajátmárkás piac több mint 50 százalékát teszik ki.
A Tesco, ahol jelenleg több 10 ezer saját márkás termék aránya a gyártók termékekhez viszonyítva 10-12 százalék, tovább bővíti sajátmárkás kínálatát és még több magyar beszállítót szeretne ezzel megbízni - mondta Hackl Mónika kommunikációs igazgató. Fontosnak tartja megjegyezni azt is, hogy azoK magyarországi beszállítóik, amelyek termékei piacképesek nemzetközi szinten is, nemcsak Magyarországon szállíthatnak a Tesco-nak. Ez annyit jelent, hogy Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban is megjelenhetnek ezek a termékek a Tesco polcain.
A magyar termékekre koncentrál sajátmárkás választékában a Spar is. Láber Zsuzsa kommunikációs igazgató azt mondta, tudatosan keresik a magyar beszállítókat. A jelenleg 1800 termékből álló sajátmárkás portfólió 20-30 százalékkal olcsóbb a gyártói márkáknál és hangsúlyozta azt is, ezeket a termékeket évente minőségellenőrző vizsgálatnak veti alá az áruházlánc, továbbá a gyártás körülményeit is minden évben ellenőrzi, szükség esetén új gyártót kér fel az adott termék előállítására. A jövőben számos új sajátmárkás termékek fejlesztését és a meglévő termékek csomagolásának megújítását tervezik.
Az áruházláncok tehát érezhetően sok energiát fordítanak alacsonyabb árfekvésű sajátmárkás termékeik népszerűsítésébe és a Nielsen előrejlezése szerint nem hiába.
Ha javul ugyanis a gazdasági helyzet, akkor a megkérdezettek huszonnyolc százaléka maradna az olcsóbb élelmiszereknél és ruhára jobb időkben is kevesebbet adna ki 26 százalékuk. Új szokásaik közül leginkább a kevesebb gáz- és áramfogyasztást tartanák meg és csak ezután járnának kevesebbet szórakozni, étterembe, ritkábban nyaralnának és használnák az autót. Erre azonban még legalább egy évet kell várni: Magyarország ugyanis a következő tizenkét hónap során kikerül a gazdasági válságból, véli a Nielsen piackutató vállalat felmérésénél megkérdezettek 19 százaléka. Addigra nem lesz vége nálunk a válságnak, mondja 57 százalék. További 24 százalék pedig nem tudja, mi várható.
Salgó Andrea
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
Tartalom nélküli one man show – ezt látja Horváth András egykori adóellenőr.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Érdemes lesz minél gyakrabban hidratálni és kerülni a tűző napot a déli órákban.