Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Emelkedik a nyugdíjkorhatár és változik a jogosultak köre. Milyen változásokra kell még 2010-től számítanunk? Részleteket Futó Gábor tb-szakértő és Molnár László nyugdíjszakértő hallhat az Adózóna és Saldo közös konferenciáján.
Minden, amit a tb-ről és a nyugdíjról tudni kell jövőre |
A HVG Adózóna és a Saldo közös konferenciájára jelentkezzen itt! |
Az öregségi nyugdíjkorhatár a következők szerint alakul:
- aki 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint biztosítási jogviszonyban nem áll.
A cikk folytatása a hvg.hu-n ollvasható.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Humorbonbont reggelizett a Fidesz frakcióvezetője.