Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Megkapta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyét a Primus III Kockázati Tőkealap, mely 6,2 milliárd forint tőkét kíván hazai kis- és középvállalatokba fektetni a következő bő három év során.
A Primus Capital által létrehozott alap jegyzett tőkéje 6,2 milliárd forint, melyből az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram Jeremie pályázati forrása 4,34 milliárd forintot, a magánpiaci befektetők - hazai intézményi befektető, külföldi befektetési alapok és magánbefektetők - által biztosított tőke 1,86 milliárd forintot tesz ki. „A befektetési lehetőségek felmérése és kiválasztása már hónapok óta folyik, de mostantól nincs akadálya, hogy az általunk átvilágított társaságok, a befektetési döntések meghozatala után tőkéhez jussanak. A Primus Capital az elmúlt napokban már a második befektetési ajánlatát írta alá tőkebefektetést igénylő cégekkel, így még a nyár előtt legalább két befektetés lezárását tervezi a technológiai és a szolgáltató szektorban”- jelentette ki Bruckner Zoltán, a Primus Capital igazgatóságának elnöke.
A Primus Alap fókuszában a korai szakaszú, innovatív vállalkozások állnak, a befektetések a tervek szerint 50 millió-1 milliárd forint közötti nagyságúak lesznek. Az alapkezelő a vállalkozások kiválasztását kibővített, nemzetközi szakmai csapattal végzi, elsősorban a nemzetközi kilépésre is alkalmas technológiai és szolgáltató cégekre koncentrálva.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Miért érthető, hogy pont a zebrák zavarják annyira az embereket, és nem a jachtos luxizások?
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.