szerző:
hvg.hu

Ettől a hónaptól akkor is jár a bérlet teljes ára, ha szabadságon voltunk vagy megbetegedtünk. De ahhoz, hogy kilométerpénzt kapjunk, nyilatkoznunk kell a bejelentett lakcímünkről és a tartózkodási helyünkről is. Új szabály az is, hogy főiskola után legalább fél évet kell dolgoznunk ahhoz, hogy kapjunk tgyást, de csak egyéves munkaviszony esetén igényelhet bárki gyedet. Mi változott még május 1-től?

Az új kormányrendelet értelmében a munkáltató a hétvégi hazautazással járó költségeket legfeljebb havonta 30 000 forint értékben köteles megfizetni, a napi munkába járással kapcsolatos költségeknek pedig legalább 86 százalékát kell megtérítenie - mutat rá a Sodexo Pass utalványforgalmazó cég, hozzátéve: az új rendelettel lényegesen jobban járnak azok a munkavállalók, akiknek eddig a napi munkába járás költségeinek 80 százalékát állta a munkaadójuk. Arról nem beszélve, hogy májustól a munkáltató nem vonhatja le a leadott bérlet árából azokra a napokra eső  arányos részt, amikor ő szabadságon volt illetve keresőképtelensége miatt nem dolgozott.

A munkáltatónak szintén ettől a hónaptól az szja-törvényben foglaltak szerinti költségtérítést kell fizetnie, ha a munkavállalója lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkahelye között nincsen közösségi közlekedés, a munkarendje miatt csak hosszú várakozással vagy fogyatékossága (mozgáskorlátozottsága) miatt egyáltalán nem tudja a közösségi közlekedést igénybe venni. A hosszú várakozási idő – az új szabály szerint – az az időtartam, amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.

Konferencia a májusi változásokról
Tudjon meg többet arról, hogy  milyen további foglalkoztatással kapcsolatos szabályok változtak május 1-től, mennyiben érinti mindez a tb-és járulékfizetést és jelentkezzen  most a HVG Adózóna és a Saldo közös konferenciájára május 19-én.
©

A költségtérítés jelenleg 9 forintot  jelent kilométerenként annak a munkavállalónak, aki saját gépjárművét veszi igénybe a munkába járáshoz. Ebben az esetben az oda-vissza utat kell számolni, de csak a tényleges munkanapokat kell figyelembe venni. A munkavállaló – figyelmeztet Viszló László, a hvg.hu munkajogásza – köteles a költségtérítés igényléséhez, azzal egyidőben nyilatkozni arról a munkáltatójának, hogy honnan jár dolgozni (lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről). Azért, hogy a munkáltató ismerje a munkavállaló tartózkodási helyét, melynek ismeretében eldöntheti, hogy egy hétvégi utazás hazautazásnak minősül-e vagy sem.

Új szabályok a májusi születésűeknél

Egy kismamának május 1-től minimum 365 nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon terhességi gyermekágyi segélyt, majd ezután gyedet, feltéve, ha gyermeke április 30-a után született. A minimális biztosítási idő bevezetésének hátterében nagy valószínűséggel az áll, hogy sokan már terhességük kezdetén névlegesen elhelyezkedtek valamelyik ismerős vállalkozásánál, hogy jogosultak legyenek a gyermekgondozási ellátásokra.

A tgyásnál a jogszerző időbe ettől a hónaptól nem számítható be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, hanem csak 180 nap. Ez Angyal József okleveles adószakértő szerint a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki elvégezte az iskolát, munkába áll, akkor legalább fél évet kell dolgoznia a szülés előtt. A gyed továbbra is a gyermek kétéves koráig jár, ha az anyukának legalább 562 biztosítási napja is van. Amennnyiben ennél kevesebb (365 és 562 közötti, akkor 168 nap tgyás és annyi napra gyed, ahány nap biztosítási idő van, majd a gyerek kétéves koráig gyes jár. A régi rendszer visszaállítása a gyakorlatban várhatóan a kétéves jogosultsági idő három évre hosszabbítását jelenti, de a biztosítási időre vonatkozó korlátozást nem érinti. Olcsóbb visszaállítani a három évet, mint óvodákat, bölcsődéket építeni.

Gyed, gyes, tgyás: Mikor mennyi jár?

A tgyás és a gyed pontos kiszámításához használja az Adózóna kalkulátorát.

A munkajogi felmondási védelem változatlanul a gyermek hároméves koráig illeti meg a szülők közül azt, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. Magyarán eddig az időpontig nem bocsáthatják el az állásából a munkavállalót – hangsúlyozta a hvg.hu munkajogi szakértője.

Az új szabály szerint a felmondási védelem alatt állók köre kibővül az örökbefogadási eljárásban részt vevő munkavállalókkal. A  munkáltató eszerint nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az örökbefogadást megelőző gondozási időszak kezdetétől számított hat hónapig. Amennyiben a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama alatt védi azt a munkavállalót, aki a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállal.

Jogalkalmazási problémák

A gyakorlatban azonban Viszló László szerint jogalkalmazási problémákat vethet fel, hogy épp ez az egyik olyan változás, ami az új Ptk. életbeléptetéséhez kapcsolódott volna, amelynek májusi hatályba lépését alkotmányellenesnek nyilvánították. Ilyen változás az is, hogy a személyhez fűződő jogai megsértése esetén a munkavállalót az őt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíj illeti meg. Elvileg igényt tarthat erre az, akihez megalázó hangnemben szól a munkáltatója, megsérti a jó hírnevét, veszélyezteti az egészségét, diszkriminálja vagy visszaél a személyes adataival. Az összeg megállapításánál a bíróság mérlegel.

©

Az új Ptk. hatályba lépéséhez köthető az is, hogy a bíróság a munkavállaló cselekvőképességét a munkaviszonyával összefüggésben korlátozta. Ahhoz, hogy a munkavállaló jognyilatkozatai érvényesek legyenek, a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása szükséges. Ez kiterjed olyan esetekre, amikor a nyilatkozat a munkaviszony létesítésére vagy megszüntetésére, a munkaszerződés módosítására vonatkozik.

A változások közül tehát az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépéséhez kapcsolódott volna a felmondási védelem kibővülése, a cselekvőképesség korlátozása és az úgynevezett sérelemdíj bevezetése is, de az Alkotmánybíróság április 26-ai döntésében a május 1-jei hatályba lépést kifogásolta azzal, nincs rá elég felkészülési idő. Ezzel időt nyert az új kormány, hogy az ő szája íze szerint módosított Ptk. lépjen életbe 2011. január 1-jén. Május 1-jén nem lépett életbe az új Ptk., viszont a Munka Törvénykönyvének az új Ptk.-val összefüggő módosításai május 1-től hatályosak, a Magyar Közlönyben kihirdették őket.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Máris felkerült a netre a Bosszúállók: Végjáték, pedig sok helyen még be sem mutatták

Máris felkerült a netre a Bosszúállók: Végjáték, pedig sok helyen még be sem mutatták

Huszonkét amerikai államban terjed a kanyaró

Huszonkét amerikai államban terjed a kanyaró

Világháborús hajóroncsra bukkantak 700 méter mélyen Ausztrália partjainál

Világháborús hajóroncsra bukkantak 700 méter mélyen Ausztrália partjainál

Még két ügyben Márki-Zay ellen döntött a szegedi bíróság

Még két ügyben Márki-Zay ellen döntött a szegedi bíróság

Fél lábbal a BL négyes döntőjében a Veszprém

Fél lábbal a BL négyes döntőjében a Veszprém

Nincs már magyar krumpli a boltokban

Nincs már magyar krumpli a boltokban