szerző:
MTI

A csúcson köztudottan óriási pénzekért jönnek-mennek a nemzetközi sztárfocisták, de mekkora pénzek forognak a "kkv szektorban", azaz az iparág derékhadában? Egy, a nemzetközi szövetség (FIFA) által közölt felmérésből az derül ki, hogy semekkora, a tavalyi átigazolások 86 százalékát ugyanis nem kísérte semmiféle pénzügyi transzfer.

Focista exportőrök
Minden valamire való csapatban található legalább egy, de inkább kettő vagy három brazil focista, és a mostani kutatás is ezt támasztotta alá. Az országonkénti rangsort ugyanis toronymagasan vezetik a brazilok: az összes klubot váltott játékos 13 százaléka brazil volt, ami csaknem kétszer annyi, mint a második helyezett Argentína (7 százalék) eredménye. A dél-amerikai labdarúgók keresettségét jól jellemzi, hogy e két futballnagyhatalom mellett Uruguay és Kolumbia (3-3 százalék) is a lista élcsoportjában található. Rajtuk kívül még Franciaország, Szerbia és Nigéria (egyformán 3 százalék) nevezhető jelentős futballista exportőrnek. Utánuk Anglia, Spanyolország és Portugália következik a sorban, de már csak szerény két százalékkal.

A futballpiac sokszor fantasztikus átigazolási számait hallván mindenkiben az a meggyőződés alakulhat ki, hogy a csillagászati összegekért klubot váltott labdarúgók hatalmas pénzeket kaszálnak. Ami nyilván igaz a legnagyobb sztárokra, csakhogy a többség kénytelen szerényebb tételekkel beérni. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) megbízásából készült felmérésből pontosan kirajzolódik, hogy a rekordokat döntögető és az újságok címlapjaira kívánkozó árak ugyanis csak egy nagyon szűk réteget érintenek. (Közéjük tartozik például Dzsudzsák Balázs, akiért állítólag 14 millió eurót utalt az orosz Anzsi Mahacskala a holland PSV Eindhovennek - azóta már továbbadta 19 millióért a Dinamo Moszkvának.)

Azért a több mint 11 500 futballistáért, akik nemcsak klubot, hanem országot is váltottak, mindösszesen 3,1 milliárd dollár fizetett új kenyéradójuk - ami kétségkívül szép summa, de ha a tények mögé nézünk, megváltozik a kép. Az egy átigazolás során megmozgatott tipikus összeg ugyanis csak 200 ezer dollár volt.

Ennél is jobban meglepte azonban a kutatás készítőit, hogy az összes tavalyi átigazolás közül csupán 14 százalék esetében történt pénzmozgás, vagyis a 11 500 játékos 86 százaléka ingyen váltott csapatot. Az első pillantásra megdöbbentő adat magyarázata, hogy ők szabadügynökök voltak, tehát olyan focisták, akiknek lejárt a szerződésük előző klubjuknál, vagy első profi szerződésüket írták alá.

Az összes klubváltás 75 százaléka 27 éves vagy fiatalabb labdarúgóról szól. A 23 és 25 esztendős focisták uralják a piacot, belőlük egyformán több mint ezret "adtak el" tavaly, míg a 30 évesek - vagy idősebbek - esetében ez a szám nem éri el a hatszázat. A profi karrier átlagosan 33 év körül ér véget. A trend az, hogy a klubok már egyre fiatalabb korban lecsapnak a tehetségekre: feltartóztathatatlanul törnek előre a tinédzserek. Tavaly a 15 vagy 16 évesen profinak szerződött játékosok száma már meghaladta a 36 éves vagy idősebb focistákét. A 18 évesek klubváltása elérte a 200-as, a 19 éveseké meghaladta a 400-as határt.

Nem titok, hogy sokat keresnek a focisták, főleg igaz ez a nyugat-európai sztárklubokban szereplőket tekintve, az ő esetükben ugyanis az átlagfizetés csaknem eléri az évi 700 ezer dollárt (157 millió forintnyi összeget!). Az összes klubcserét illetően már kisebb pénzekről beszélhetünk, évi 244 ezer dolláros - 55 millió forintot kitevő - átlagról, ami azért még mindig elég szép pénz.

Ennél árulkodóbb adat azonban, ha nem az átlagot, hanem a mediánt vizsgáljuk, vagyis sorba állítjuk a 11 500 játékos bérét, és megnézzük a középértéket: ez a korábbi számoknál jelentősen alacsonyabb, csak évi 43 ezer dollár (forintban 9,6 millió). Ez az jelenti, hogy a felmérésben érintett játékosok fele ennyit vagy ennél kevesebbet kap kézhez. Ne feledjük, hogy szórakoztatóipari csúcságazatról van szó.

Messi viszi haza a legtöbbet
A tavalyi csúcskereső argentin Lionel Messi (Barcelona) 33 millió eurós (körülbelül 9,5 milliárd forintra rúgó) járandóságából is csak 10,5 millió volt a fizetése, 1,5 millió a prémium, 21 millió pedig a reklámbevételekből jött össze.

A labdarúgók keresete csaknem minden országban meghaladja az ottani hazai össztermék (GDP) egy főre eső nagyságát. Gyakorlatilag csak Latin- és Észak-Amerikában, valamint a Közel-Keleten nem ez a helyzet, de a focisták átlagfizetése ott is az egy főre számított GDP felett van, legfeljebb a középérték alatt.

Ezzel együtt is tény, hogy ezt az "iparágat" is elérte, de legalábbis meglegyintette a válság szele, egyre több helyen - nem csak a kelet-európai kluboknál - előfordul, hogy a játékosok nem kapják meg időben fizetésüket.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megdöbbentő áron kelt el a Mona Lisa másolata

Megdöbbentő áron kelt el a Mona Lisa másolata

130 éve született Hubble, aki feje tetejére állította a világegyetemet

130 éve született Hubble, aki feje tetejére állította a világegyetemet

Trump engedett a Huaweinek, de egyelőre senki nem mondja meg, hogy mennyit

Trump engedett a Huaweinek, de egyelőre senki nem mondja meg, hogy mennyit

„Ha elromlik a Föld, akkor meghalunk”

„Ha elromlik a Föld, akkor meghalunk”

Megszólalt a volt focista, akit Borkai megzsarolásával vádolnak

Megszólalt a volt focista, akit Borkai megzsarolásával vádolnak

Politikamentes UNO-t adtak ki az amerikai elnökválasztás miatt

Politikamentes UNO-t adtak ki az amerikai elnökválasztás miatt