Első: Egy nagy ötlet, vagy koncepció máris szellemi terméknek számít

Nemhogy az ötletek de rendszerint még a koncepciók sem minősülnek önmagukban szellemi terméknek, ha nincsenek alaposan kidolgozva. Az Egyesült Államokban a szellemi termék birtoklása a szövetségi törvények alapján komoly jogokat biztosít. Ezért van az, hogy nem minősítgetnek mindenféle ötleteket, vagy ködös koncepciókat csak úgy szellemi terméknek.

Második: A szellemi termék birtoklása üzleti érték

A szellemi termék gyakran csak akkora értéket jelent, amekkorát az adott vállalkozás, vagy a források egyébként is képviselnek. A copyrightok és a védjegyek csak akkor jelentenek ugyanis értéket, ha van olyan terméke a startuppernek, amelyet mások megvennének vagy használnának, illetve olyan a vállakozás vagy a brand, amelyet mások felül akarnak múlni, vagy társulni akarnak.

Üzleti titkok csak akkor lehetnek értékesek, ha a bizalmas információk olyanok, amelyek előnyhöz juttatják a vállalkozást, illetve amelyeket a versenytársak meg akarják szerezni. Végül, a szabadalmaknak csak akkor van értéke, ha olyan a vállalkozás, amely amúgy is érdemes befektetésre és ténylegesen alkalmazza is ezeket a szabadalmakat mások szabadalmi jogainak sérelme nélkül.

Harmadik: Ha lesz egy szabadalmam, jönnek a befektetők

A legtöbb startup esetében a befektető nem egy szabadalom alapján lesz motivált a befektetésben. Az egyedi szabadalmaknak általában nincs egy iszonyatos önálló értéke – a szabadalmak érvényesítése viszont már nagypálya. A valóságban a legtöbb befektető úgy tekint a szabadalomra, mint egy biztosítékra, ami jelzi, hogy a verseny-környezetet és a szabadalmat megelőző helyzetet a tulajdonosok áttekintették, így minimális annak a valószínűsége, hogy a feltalálók és partnerek között vita alakulna ki az adott vállalkozásban, hogy kit illetnek e jogok.

Ha tehát szabadalom bejegyzésére hajt valaki, a befektetők étvágyának felkeltése helyett koncentráljon a befektetők megnyugtatására, és ne feledje, hogy a piacra lépés megnehezítése a konkurencia számára gyakran jelentős erőfeszítéseket igényel a szabadalmon kívül is.

Negyedik: A szellemi tulajdonnal a legelején nem kell foglalkozni

Egy vállalkozás beindításakor a szellemi terméknek mindig az első szempontok között kell szerepelnie. Ha a startupper leül és értelmesen elbeszélget egy ügyvéddel meglevő, vagy leendő szellemi termékéről, az még nem jelenti azt, hogy attól kezdve annak fejlesztésére, vagy bejegyeztetésére kell költened az összes pénzedet.

A valóság az, hogy az előzetes stratégiai mérlegelések néhány ezer dollárba kerülnek a jogdíjak vonatkozásában, de ha ezt nem vállalják be, az sokkal többe fog kerülni később.

Ötödik: A szellemi termékre a legnagyobb veszélyt a nagyvállalatok jogsértései, vagy zaklatásai jelentik

A legtöbb esetben a szellemi tulajdon megsértésének bekövetkezése nem annyira valószínű, mint gondolnák, de még ha meg is történne, a pereskedésnél akadnak jobb lehetőségek. A copyrightoknál eseti jogsértés szinte elkerülhetetlen (főként a digitális média terén), de a pereskedés legtöbbször nem hatékony és nincs is rá igazi ok, kivéve, ha a jogsértés jelentős veszteségeket okoz. Ellenben létezik egy csomó adminisztratív módszer a jogi fellépésre, amelyek a megoldás vagy az elrettentés hatékony formáinak tekinthetők.

Védjegyek esetében a jogsértés gázosabb lehet, mert az amerikai jog kimondja, hogy ha nem hasznosítják a védjegyet, el lehet veszíteni. A védjegy használatának és figyelemmel kísérésének elmulasztása gyakran nagyobb veszélyt jelent, mint maga a megsértése. A startup aligha engedheti meg magadnak a pereskedést, ezért nagyon oda kell figyelnie, hogyan minimalizálja a pereskedés kockázatát a stratégián és a szabadalom gondos alkalmazásán keresztül.

Ha felkeltjük egy mammut cég figyelmét, akkor valószínűleg jó úton vagyunk (kivéve, ha ezt az ő szabadalmainak megsértésével tesszük). A legtöbb esetben a nagyvállalatok nem trollkodnak és nem igyekeznek letörölni a térképről, mert ha akarják a szellemi terméket, kisebb kockázattal jár számukra, ha felvásárolnak, megveszik a licenszet kilóra, vagy egyszerűen törvényesen konkurálnak a versenypiacon.

Hatodik: Egy startup nem engedheti meg magának szellemi tulajdonának érvényesítését

A startup biztosan nem engedhet meg magadnak olyan igények perre vitelét, amelyeknek nincs potenciális értéke, vagy amelyek nem sziklaszilárd bizonyítékra épülnek. Naná, hogy ez sok esetben nem túl megnyugtató, hiszen sok kisvállalkozás esetében egy átlagos jogvita nem jelentős értékű szellemi tulajdon, vagy komolyabb jogsértés miatt alakul ki. Efféle kisebb esetekben az amerikai jog sajnos nem sokat tud segíteni, mert nem sok költséghatékony lehetőséget kínál.

Ha viszont megalapozott a szellemi termék, amely jelentős értékkel bír, és azt gondosan is kezelik, akkor bármilyen nagyobb jogsértés történik, jó esély lesz arra, hogy alkalmas ügyvédet találjanak érdekeik képviseletére. Azt azért érdemes tudni, hogy a jogi költségek nem az egyetlen kiadást jelentik majd egy per során. Ha mondjuk szabadalmi igényt jelentenek be, szinte biztos, hogy azonnal úgynevezett ismételt vizsgálati folyamat alanya lesznek, aminek csak az adminisztrációs díja 30 ezer dollár körül mozog.