Két év börtönt kockáztatnak a feketemunkások

A kis- és középvállalkozások egyes szegmenseiben – így például a kereskedelem, vendéglátás vagy az építőipar – előszeretettel élnek a fekete- vagy szürkefoglalkoztatással, ami első blikkre a munkavállalónak is előnyös, hiszen így legalább kap munkát, amiért viszonylag "tisztességet" fizetséget is zsebre tehet – írja az Adózóna. Amennyiben azonban a szó szoros értelemben teszi szebre a javadalmazást, nagyon sokat kockáztat. Akár két év börtönt is.

A munkáltató általában a minimálbér (vagy garantált bérminimum) összegére jelenti be a munkavállalót, ennek a nettó részét az esedékesség időpontjában átutalással teljesíti a dolgozó számlájára. E béren felül a felek szóban megállapodnak egy olyan nettó összegben is, melyet még havonta készpénzben kap meg a munkavállaló. Tapasztalatok szerint nem ritka eset, hogy a zsebbe kapott pénz összege kétszer, háromszor annyi, mint az adózott munkabéré.

Számos példa akad arra, hogy a dolgozó hónapokig rendben megkapja a borítékos pénzét is, majd egy napon, amikor az esedékes lenne, a cég türelmét kéri. Három-négy-öt hónapon keresztül tart a hitegetés, mire a munkavállaló megelégeli. Ilyenkor új munkalehetőség után néz, ha ez sikeres, következik a jogviszony megszüntetése (akár azonnali hatályú felmondással is élhet, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a munkabére mértéke nem egyező a munkaszerződésben szereplővel, és azt a bérfizetési időben nem kapta meg), és kezdetét veszi az elszámolási vita.

A lebukás veszélye igazán ilyenkor, továbbá akkor jelenik meg, amikor a munkavállaló jogviszonyát – általa kifogásolt módon – a munkáltató szünteti meg. Eddig az időpontig egy esetleges adóhatósági ellenőrzés is csak nagyon kivételesen tudja feltárni a szabálytalanságot.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a Büntető törvénykönyv 396. §-ában szabályozott költségvetési csalás intézményét. Ennek megfelelően, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíró köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. Ez tehát azt jelenti, hogy a fenti törvényhelyek alapján mindkét fél felelősségre vonható.

További részleteket itt lehet olvasni.