Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Leginkább a felsővezetőkre és az egyéni vállalkozókra jellemző, hogy egyáltalán nem, vagy csak pár napra mennek szabadságra - derül ki egy kutatásból.
Bár a hazai munkavállalók 40 százaléka kevésnek találja a szabadság mennyiségét, így is minden második dolgozóval előfordult már, hogy csak papíron ment szabadságra. 2 százalék pedig egyáltalán nem vette ki - derül ki a közel 4000 dolgozó megkérdezésével készült "Szabadság - élünk vele?" című reprezentatív felmérésből.
A megkérdezettek közel felével többször előfordult már, hogy csak papíron ment szabadságra, vagy munkája miatt meg kellett szakítania azt, esetleg felettese nem engedte el pihenni a kiválasztott időpontban. A ki nem vett szabadnapokat a dolgozók több mint felének nem fizeti ki a munkáltatója, arról azonban, hogy mikor megy szabadságra, 52 százalék nagyobb részben szabadon dönthet.
A munkavállalók közel egyharmada nem tudja kivenni az összes szabadságát az adott évben: a szabadnapokból átlagosan 36 százalék marad meg év végén. Leginkább a felsővezetőkre és az egyéni vállalkozókra jellemző, hogy egyáltalán nem, vagy csak pár napra mennek szabadságra.
A válaszadók tizede nem szeret kiesni a munkából, illetve 5 százalék kifejezetten munkamániásnak vallja magát. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a rosszabb anyagi helyzetben lévők körében az átlagosnál magasabb azon munkavállalók aránya, akiknek szabadnapjaik legalább fele megmarad év végére.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?