Most már mindegy, mit teszünk a szmog ellen, amíg nem kezd el fújni a szél, az intézkedések legfeljebb kármentésre jók. Azon viszont fontos gondolkozni, hogy a jövőbeli szmogriadókat hogyan előzhetnénk meg. Több ötlet is van, a kérdés viszont az: vajon az autósok, a vállalkozók, vagy épp a legszegényebbek járhatnak rosszul ezekkel?

Fülöp Máté

Ha már baj van, akkor leginkább úgy lehet segíteni, hogy azért mindannyian fizetünk. Az idei szmogriadó legnépszerűbb ötlete az, hogy tegyék ingyenessé a tömegközlekedést. Budapesten ezt ma egy közgyűlési határozattal oldották meg: akinek az autója nem mehet ki a forgalomba, az szerdán délután 4-től ingyen utazhat a BKK-n, csak a forgalmi engedélyét kell bemutatnia. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig úgy döntött: az elővárosi járatokon is ingyen utazhatnak azok, akik Budapesten nem autózhatnak. A vonatok, a Volán járatai és a HÉV is ingyenessé válik számukra. Egy Szeged méretű vidéki városban egy egyhetes időszakban tízmillió forint körüli összegből ki lehet hozni az ingyenes közlekedést – ezt az önkormányzat pótolja vissza a közlekedési cég kasszájába –, Budapesten azonban már sokkal drágább lenne mindenkit felengedni a buszokra. Kérdésünkre a BKK azt válaszolta:

Amennyiben a szmogriadó idejére mindenki számára ingyenessé tennék a közösségi közlekedést Budapesten, az a BKK számára nagyságrendileg nettó 100 millió forint/nap bevételkiesést jelentene.

Hogy egész pontosan miből állna össze ez az összeg, azt nem részletezték, csupán annyit közöltek: az intézkedések költségvonzatával kapcsolatban még folynak a számítások. A BKK egy napi jegyárbevétele éves átlagban 35 millió forint körül alakul. A cég pótjárműveket rendelt be a BKV-tól, ha szükséges, buszok, trolik, villamosok és metrók is a rendelkezésükre állnak, sofőrökkel együtt.

A szmogriadó miatt sokat panaszkodnak az autósok is, elsősorban persze azok, akik ilyenkor nem vezethetnek. Régen egyszerű volt a szabályozás, váltott napokon nem ülhettek kocsiba a páros, illetve a páratlan rendszámúak – logikusan ez azt jelentette, hogy minden nap az autók 50 százalékát vonták ki a forgalomból. Majd látványosan enyhült a szabályozás: a fekete matricások kitiltásával már csak 7-8 százalék nem járhatott, majd ezt módosították a mostani rendszerre, amikor az autók nagyjából 30 százaléka nem közlekedhet szmogriadó alatt. Most azok az autók nem mehetnek ki a forgalomba, amelyeknek a környezetvédelmi osztályt jelölő kódjuk 0 és 4 közötti, vagy egyáltalán nincs nekik. Ez a szakértői becslések szerint 250-300 ezer autót jelent.

MTI / Czeglédi Zsolt

A szabályozás pártolói szerint nem baj, hogy most kevesebb kocsit tiltanak ki, mint a páros-páratlan rendszerben, fontosabb az, hogy célzatosan a leginkább környezetszennyezőket nem engedik az utakra. Nagyrész 15 évnél idősebb járművekről van szó. Problémát okoz viszont, hogy a rendőrök nehezebben szúrhatják ki a szabálytalankodókat, mint ha csak a rendszámot kellene figyelniük. Más kérdés, hogy hiába mondta ezt Tarlós István, 150 ezer forintra nem büntethetik meg a korlátozás megszegőit, ehelyett nagyjából 15-30 ezer forintos büntetésre számíthatnak. Apró, de fontos segítséget jelent az is, hogy aki leparkolt a szmogriadó előtt, majd már tilos volna elmennie, annak a pótdíját elengedik.

Ki a felelős a szmogért?

A magyar szmoghelyzet alapvető problémái mostanra kettéváltak: míg Budapesten az autók okoznak nagyobb bajt, addig a vidéki szmogért több helyen szinte 100 százalékban a szilárd tüzelés felel. Budapesten a Fővárosi Önkormányzat úgy kalkulál:

Az őszi-téli fővárosi szálló por szint egyharmada származhat a háztartási eredetű szilárd, leginkább fatüzelésből, míg egyhatoda a közlekedési kibocsátáshoz köthető. A fővárosi szállópor-szennyezettségi szinthez a közlekedés és/vagy a szél által felkavart por is mintegy 10-20 százalékban járul hozzá, továbbá 5 százaléka a gépjárművek gumiabroncsainak kopásából származik.

Teljesen más a helyzet azonban vidéken. Nagy vita robbant ki erről már két hete, az idei első magyar szmogriadó alatt is. Ennek a kiindulópontja az volt, hogy a Levegő Munkacsoport arra kérte a kormányt: lépjenek fel szigorúbban az illegális lakossági tüzelések ellen. Sokan ebbe máris a legszegényebbek vegzálását látták bele. A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András erre válaszul azt írta:

A fűtési légszennyezés több mint 70 százalékának nem a szegénység az oka, hanem az ismerethiány, a felelőtlenség, a nemtörődömség.

AFP / Xinhua / Zhu Zheng

Ő úgy számol, hogy a szegények sokkal kevesebb hulladékot égetnek el, mint a jobb módú emberek, általában vállalkozók szokták tömegesen hazahordani a hulladékot, hogy ott elégessék. Az is tény azonban, hogy vannak részei az országnak, ahol a kommunális hulladék harmadát fűtésre használják fel. Az otthoni illegális égetésért most 75-300 ezer forint közötti bírság járhat, amit még egy vidéki középosztálybeli család is nehezen tudna kifizetni, a szegényebbeknek pedig lehetetlen feladat volna. A Levegő Munkacsoport azzal az ötlettel állt elő: ne csupán az uniós forrásokat csoportosítsák úgy, hogy a szegények is kaphassanak több tüzelőt, ellenőrizzék szigorúbban a felhasználást. Sok esetben ugyanis aki szociális tűzifát kap, azt egyből eladja, aztán fűt továbbra is szeméttel.

Számolgathatjuk persze, hogy mekkora kiadás lenne jobban odafigyelni a környezetvédelemre, hosszú távon mindez sokszorosan megtérülne. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség például úgy kalkulál, hogy csak Magyarországon évente 14 ezren halnak meg a szennyezett levegő miatt. Egy év alatt nagyjából 60-70 ezer magyar hal meg összesen, vagyis az összes haláleset nagyjából negyede a rossz levegőre vezethető vissza.