szerző:
Sztojcsev Iván

A szmog megállítását nem lehet olcsón megúszni, a kérdés az: ki fizetheti a legtöbbet? Az ingyen-tömegközlekedésnek ára van, az autósok sem járnak jól, és arra is oda kell figyelni, hogy ne forduljon át a jószándék a szegények elleni harcba.

Most már mindegy, mit teszünk a szmog ellen, amíg nem kezd el fújni a szél, az intézkedések legfeljebb kármentésre jók. Azon viszont fontos gondolkozni, hogy a jövőbeli szmogriadókat hogyan előzhetnénk meg. Több ötlet is van, a kérdés viszont az: vajon az autósok, a vállalkozók, vagy épp a legszegényebbek járhatnak rosszul ezekkel?

Hat városban veszélyes a levegő

Csak csütörtökön ígérkezik némi javulás a szmoghelyzetben, így még ma is érvényesek a korlátozó intézkedések. Bár a munkahét vége felé jobb lehet a levegő, a hétvégén arra van kilátás, hogy megint nőni kezd a légszennyezettség. Veszélyesnek jelenleg Eger, Nyíregyháza, Miskolc, Putnok, Kazincbarcika és Sajószentpéter levegője minősül. Az ennél egy fokkal jobb, de még mindig egészségtelen besorolást Budapest, Vác, Esztergom, Dorog, Tatabánya, Tököl, Dunaújváros, Győr, Szentgotthárd, Szeged, Szolnok, Debrecen, Oszlár, Hernádszurdok és Salgótarján kapta meg.

©

Ha már baj van, akkor leginkább úgy lehet segíteni, hogy azért mindannyian fizetünk. Az idei szmogriadó legnépszerűbb ötlete az, hogy tegyék ingyenessé a tömegközlekedést. Budapesten ezt ma egy közgyűlési határozattal oldották meg: akinek az autója nem mehet ki a forgalomba, az szerdán délután 4-től ingyen utazhat a BKK-n, csak a forgalmi engedélyét kell bemutatnia. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig úgy döntött: az elővárosi járatokon is ingyen utazhatnak azok, akik Budapesten nem autózhatnak. A vonatok, a Volán járatai és a HÉV is ingyenessé válik számukra. Egy Szeged méretű vidéki városban egy egyhetes időszakban tízmillió forint körüli összegből ki lehet hozni az ingyenes közlekedést – ezt az önkormányzat pótolja vissza a közlekedési cég kasszájába –, Budapesten azonban már sokkal drágább lenne mindenkit felengedni a buszokra. Kérdésünkre a BKK azt válaszolta:

Amennyiben a szmogriadó idejére mindenki számára ingyenessé tennék a közösségi közlekedést Budapesten, az a BKK számára nagyságrendileg nettó 100 millió forint/nap bevételkiesést jelentene.

Hogy egész pontosan miből állna össze ez az összeg, azt nem részletezték, csupán annyit közöltek: az intézkedések költségvonzatával kapcsolatban még folynak a számítások. A BKK egy napi jegyárbevétele éves átlagban 35 millió forint körül alakul. A cég pótjárműveket rendelt be a BKV-tól, ha szükséges, buszok, trolik, villamosok és metrók is a rendelkezésükre állnak, sofőrökkel együtt.

Megtehetné-e Tarlós, amit Botka megtett?
Érdekes mellékszál, hogy egyáltalán elrendelhette-e Botka László a szegedi tömegközlekedés ingyenessé tételét. A polgármester kabinetfőnöke azt mondta kérdésünkre: a döntést utólag fogja jóváhagyni a közgyűlés. Épp ez volt az az ok, ami miatt Tarlós István nem döntött egyedül az ingyen-BKK-ról, ezt a Fővárosi Közgyűlés tehette csak meg. Szegeden az ilyen ügymenetre akkor van lehetőség, ha a döntés 10 millió forint alatti összeget mozgat meg, így elvileg Botkának igaza is lehet. Nagyobb probléma Budapesten, hogy a jogszabályok szerint a főpolgármester szinte csak kérheti a lakosságot az önkorlátozásra, az autós forgalom korlátozásán kívül kevés a konkrét cselekvési lehetősége.

A szmogriadó miatt sokat panaszkodnak az autósok is, elsősorban persze azok, akik ilyenkor nem vezethetnek. Régen egyszerű volt a szabályozás, váltott napokon nem ülhettek kocsiba a páros, illetve a páratlan rendszámúak – logikusan ez azt jelentette, hogy minden nap az autók 50 százalékát vonták ki a forgalomból. Majd látványosan enyhült a szabályozás: a fekete matricások kitiltásával már csak 7-8 százalék nem járhatott, majd ezt módosították a mostani rendszerre, amikor az autók nagyjából 30 százaléka nem közlekedhet szmogriadó alatt. Most azok az autók nem mehetnek ki a forgalomba, amelyeknek a környezetvédelmi osztályt jelölő kódjuk 0 és 4 közötti, vagy egyáltalán nincs nekik. Ez a szakértői becslések szerint 250-300 ezer autót jelent.

©

A szabályozás pártolói szerint nem baj, hogy most kevesebb kocsit tiltanak ki, mint a páros-páratlan rendszerben, fontosabb az, hogy célzatosan a leginkább környezetszennyezőket nem engedik az utakra. Nagyrész 15 évnél idősebb járművekről van szó. Problémát okoz viszont, hogy a rendőrök nehezebben szúrhatják ki a szabálytalankodókat, mint ha csak a rendszámot kellene figyelniük. Más kérdés, hogy hiába mondta ezt Tarlós István, 150 ezer forintra nem büntethetik meg a korlátozás megszegőit, ehelyett nagyjából 15-30 ezer forintos büntetésre számíthatnak. Apró, de fontos segítséget jelent az is, hogy aki leparkolt a szmogriadó előtt, majd már tilos volna elmennie, annak a pótdíját elengedik.

Ki a felelős a szmogért?

A magyar szmoghelyzet alapvető problémái mostanra kettéváltak: míg Budapesten az autók okoznak nagyobb bajt, addig a vidéki szmogért több helyen szinte 100 százalékban a szilárd tüzelés felel. Budapesten a Fővárosi Önkormányzat úgy kalkulál:

Az őszi-téli fővárosi szálló por szint egyharmada származhat a háztartási eredetű szilárd, leginkább fatüzelésből, míg egyhatoda a közlekedési kibocsátáshoz köthető. A fővárosi szállópor-szennyezettségi szinthez a közlekedés és/vagy a szél által felkavart por is mintegy 10-20 százalékban járul hozzá, továbbá 5 százaléka a gépjárművek gumiabroncsainak kopásából származik.

Teljesen más a helyzet azonban vidéken. Nagy vita robbant ki erről már két hete, az idei első magyar szmogriadó alatt is. Ennek a kiindulópontja az volt, hogy a Levegő Munkacsoport arra kérte a kormányt: lépjenek fel szigorúbban az illegális lakossági tüzelések ellen. Sokan ebbe máris a legszegényebbek vegzálását látták bele. A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András erre válaszul azt írta:

A fűtési légszennyezés több mint 70 százalékának nem a szegénység az oka, hanem az ismerethiány, a felelőtlenség, a nemtörődömség.

©

Ő úgy számol, hogy a szegények sokkal kevesebb hulladékot égetnek el, mint a jobb módú emberek, általában vállalkozók szokták tömegesen hazahordani a hulladékot, hogy ott elégessék. Az is tény azonban, hogy vannak részei az országnak, ahol a kommunális hulladék harmadát fűtésre használják fel. Az otthoni illegális égetésért most 75-300 ezer forint közötti bírság járhat, amit még egy vidéki középosztálybeli család is nehezen tudna kifizetni, a szegényebbeknek pedig lehetetlen feladat volna. A Levegő Munkacsoport azzal az ötlettel állt elő: ne csupán az uniós forrásokat csoportosítsák úgy, hogy a szegények is kaphassanak több tüzelőt, ellenőrizzék szigorúbban a felhasználást. Sok esetben ugyanis aki szociális tűzifát kap, azt egyből eladja, aztán fűt továbbra is szeméttel.

Számolgathatjuk persze, hogy mekkora kiadás lenne jobban odafigyelni a környezetvédelemre, hosszú távon mindez sokszorosan megtérülne. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség például úgy kalkulál, hogy csak Magyarországon évente 14 ezren halnak meg a szennyezett levegő miatt. Egy év alatt nagyjából 60-70 ezer magyar hal meg összesen, vagyis az összes haláleset nagyjából negyede a rossz levegőre vezethető vissza.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Vidáman indult Botka kampánya, az ellene induló szocialistáról viszont nem beszél

Vidáman indult Botka kampánya, az ellene induló szocialistáról viszont nem beszél

Kuciak-gyilkosság: egy államtitkár és több bíró telefonját is lefoglalták Szlovákiában

Kuciak-gyilkosság: egy államtitkár és több bíró telefonját is lefoglalták Szlovákiában

Facebook-komment miatt tett feljelentést Jászapáti fideszes polgármestere

Facebook-komment miatt tett feljelentést Jászapáti fideszes polgármestere

Azt pletykálják, hogy a Galaxy S10-ből vesz át valamit az iPhone 11

Azt pletykálják, hogy a Galaxy S10-ből vesz át valamit az iPhone 11

Gyerekotthonból tűnt el egy 13 éves lány

Gyerekotthonból tűnt el egy 13 éves lány

Villámcsapások öltek meg több túrázót a lengyel Tátrában

Villámcsapások öltek meg több túrázót a lengyel Tátrában