„Ez nem a fogd a pénzt és fuss című játék” – állítja Bárány László, akinek családi cége, a Master Good Kft. újabb 3,4 milliárd forintot kapott a kormánytól egy gigaberuházáshoz: emberek helyett robotok vágják majd a csirkéket a kisvárdai üzemben. Összesen 15 milliárd forintot költenek a fejlesztésre, ennek része a kormányzati támogatás. A vállalkozás célja a bővítéssel az, hogy végre megkapaszkodjanak a baromfifeldolgozók európai élmezőnyében, és úrrá legyenek az őket is sújtó munkaerőhiányon.

Fazekas István

„Most 13 ezer 500 darab csirkét vágunk le óránként, Németországban két olyan gyár is van, ahol 15 ezret. A miénk lesz a harmadik ilyen üzem a világon” – mondja, majd gyors fejszámolásba kezd: „csak hogy el tudja képzelni: számolunk háromig és 12 csirke elment az orrunk előtt”. Pedig már most is „úgy suhannak a csirkék a gyártósoron, hogy egy-egy kanyarban jobban kilengenek, mint Törőcsik Mari a Körhinta című filmben” – érzékelteti. Ez a tempó mégsem elég, gyorsítani kell, „hiába van jó minőségű árunk, jó áron, de amikor megkérdi a megrendelő, hogy mennyit tudsz ebből hozni hetente, és erre azt mondom, nagyjából 20 tonnát, akkor még megvárja, hogy megigyam a kávét, de üzletet már nem köt velem”. Bárány László úgy számol, hogy 2020-tól évente 72 millió csirkét tudnak majd levágni, heti 6 napos munkarendben, két műszakban. Így lesz meg a kellő mennyiség. A cégcsoport tavaly 69 milliárd forint árbevételt ért el, ami az adófizetők pénzének (vagyis az állami támogatásnak), a saját befektetésnek és a fejlesztésnek köszönhetően a jövőben 50 százalékkal nőhet.

Közel a hatalomhoz?

A kormány az utóbbi években egyre több pénzt adott a költségvetésből magyar és külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak egyaránt. Nemrégiben tucatnyi céget kerestünk meg, hogy megtudjuk, a kormánnyal kötött szerződésnek köszönhetően kaptak-e bármilyen beruházási, termékfejlesztési támogatást vagy kedvezményt, lett-e a megállapodásoknak kézzelfogható hasznuk. A válasz röviden: igen is, meg nem is, voltak, akik jól jártak, míg mások hoppon maradtak. Azt azonban mindenki megerősítette, hogy a sikerért meg kell dolgozni.

A támogatási rendszer régóta vitatott: pártolói szerint ezzel olyan beruházások valósulhatnak meg Magyarországon, amelyek egyébként nem. Mások közben a pénz felhasználásának hatékonyságát kérdőjelezik meg. A g7.hu nemrégiben vállalatvezetőkkel beszélgetve arról írt, hogy a cégek általában akkor keresik a támogatási lehetőségeket, amikor már eldőlt, hol lesz a fejlesztésük, és a pénzek egy része sokszor még így is nehezen átlátható közvetítőkön keresztül jut el hozzájuk. 2017-ben rekordot döntött a cégek állami támogatása: majdnem pontosan 125 milliárd forintot fordított erre a külügy- és a pénzügyminisztérium. Ez tekintélyes összeg, már csak azért is, mert az összes vállalat 624 milliárd forint társasági adót fizetett tavaly. A legnagyobb tételt az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások teszik ki: 2004 és 2018 között csaknem 430 milliárd forintot fordított erre az állam.   

A Master Good Kft. sem először kapott támogatást:

• 2015-ben 438 millió 639 ezer 50 forint,
• 2016-ban 3,56 milliárd forint

vissza nem térítendő, beruházási támogatást kapott bővítésre, új munkahelyekre. Ehhez jön a mostani újabb 3,4 milliárd.

Sokan úgy tekintenek a pályázati pénzre, hogy ajándék, pedig nem az

– hívja fel a figyelmet Bárány László, aki a Napi.hu 100 leggazdagabb magyar listáján 39,5 milliárd forintos becsült vagyonával a 28. helyen szerepel. Arra a kérdésre, hogy mi alapján lehet állami milliárdokat szerezni, úgy válaszol, „gazdaságilag hitelesnek kell lenni, és be kell tudni mutatni, hogyan térül meg társadalmilag a támogatás”. A pályázati feltételek között ezúttal nem szerepelt, hogy alkalmazzanak több embert. Szerinte most azzal nyertek, hogy vállalták:

• magasan képzett technikusokat és mérnököket vesznek fel, ők kezelik majd az új gépeket,
• a robotokkal pénzt spórolnak, amiből a munkatársak átlagbérét emelik,
• többlet árbevételt vállaltak a következő évekre.

„A kormány elvárása az volt, hogy a támogatási összeg 5 éven belül térüljön meg” – teszi hozzá. Eddig a berendezések kevesebb, mint egyharmada érkezett meg a gyárba, jövő szeptemberben indul a munka az új részlegben.

Élménynegyed vagy szegénynegyed?

A Fidesz-kormány a Master Goodon kívül számos más magáncég munkáját is megkönnyítette, 2010 óta több olyan vállalkozói körnek is segített, amely jó kapcsolatot ápol valamelyik jobboldali politikussal, olykor magával Orbán Viktor kormányfővel is. Kisvárda az előző kormány fejlesztési miniszterét adta, Seszták Miklós most az egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjárt felelős kormánybiztos. Bárány László nem tagadja, jó a kapcsolata Sesztákkal, „jó miniszter volt, sok pénzt szerzett a térségnek” – érvel. Az ország egyik legszegényebb csücskében épült:

• 694 millió forintból csúszdapark,
• 1,9 milliárdból sportszálló és apartmanház,
• 273 millióból mozipark,
• 100 millióból gigaparkoló,
• 2,5 milliárdból stadion. 

A Master Good 2016-ban nyert, 3,56 milliárd forintos beruházása is kiemelt státuszú lett, Bárány László szerint azért, mert vállalták: 8 éven át alkalmaznak 500 embert az elmaradott térségben. 

Senki sem mondja, hogy könnyű az élet, de úgy néz ki, van a magyarokban szufla

– ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta 2014 nyarán, amikor átvágta a szalagot a Master Good kisvárdai üzemének átadásán. Bárány László szerint, ha rajta múlik, jövőre is a kormányfő adja majd át az új csarnokokat. Arra a kérdésre, hogy a kormány pályázatain a hatalomhoz közeli vállalkozóknak lejt-e a pálya, a vállalkozó így felel,

kicsit ránk is sütött a nap, de mint a csoda, ez is csak 3 napig tart, utána jönnek a dolgos hétköznapok.

Kiemeli, a tender nyitott volt, bárki számára hozzáférhető, „ezt nem a Bárány családra írták ki”. Szerinte „ez nem úgy van, hogy tessék jó számokat beírni, lepontozzuk, adunk rá egy csillagos ötöst, és tessék vinni a pénzt, nagyon szigorúan ellenőrzik a felhasználást, és a vállalások számait”. A mostani szerződésben azt is aláírták, ha 5 éven belül nem teljesül a kormány által remélt hatékonyság és bérnövekedés, a kapott pénzt időarányosan, kamataival együtt vissza kell fizetni.

Master Good

A pályázati feltételeken azonban a nagyvállalkozó változtatna, ezt már többször is jelezte a kormány képviselőinek: szerinte a támogatások odaítélésénél a cégek nemzetközi értelemben vett versenyképességét is vizsgálni kellene. Azt is javasolta, hogy a pályázati feltételek közé kellene emelni: milyen az adott vállalkozás adóteljesítménye. A Master Good cégcsoport több mint 2 ezer embert foglalkoztat, tavaly 3,9 milliárd forint adót fizetett be. 

Térnyerés, üzletpolitika

Bárány László az állami milliárdok ellenére is hisz a versenyben, azt mondja, „ez a legnagyobb igazságosztó, aki érzelmi alapon ki akarja ebből vonni magát, az magának állít csapdát”. Úgy látja, néhány éven belül „csak a legrátermettebb, leginnovatívabb vállalatok maradnak meg”, az ott dolgozók pedig a jelenleginél sokkal többet fognak keresni. A Master Goodnál eddig 18 százalékkal nőttek a bérek, a tulajdonos úgy számol, 3 éven belül elérik az 50 százalékot.

Fazekas István

A baromfiágazat szerinte mára letisztult, „eltűntek a hamiskártyások”. Arra a hírre, hogy Csányi Sándor agrárbirodalmának része lett a szentesi Hungerit Zrt., korábbi tulajdonosa, Magyar József pedig búcsúzóul gáláns jutalmakat, összesen 420 millió forintot osztott szét a dolgozók között, Bárány László úgy reagál, „a lehető legnagyobb tisztelettel és dicsérettel illetem Magyar urat, kalapot emelt volt kollégái előtt, elismerte, hogy nélkülük nem lett volna sikeres a cég, hallatlan gesztus”. Csányi Sándorra pedig úgy tekint, mint „kedves konkurensre, szépen elmegyünk egymás mellett, úgy, hogy nem alakul ki semmilyen dörzshatás”.

Bárány László ma már kizárólag a beruházások anyagi és műszaki előkészítéséért felel a Master Goodnál, a cégcsoportot évek óta fiai vezetik, mindketten 45-45 százalékos részesedéssel bírnak az anyavállalatban. A szavazati és az osztalékarány azonban három részre oszlik, „ahol három ember szavaz, ott soha nincs patthelyzet, de attól nincs borzasztóbb, amikor engem leszavaznak” – vallja be. Szerinte csak egy erős, összetartó családnak lehet sikeres vállalkozása, „én még veszekedő focicsapatot nem láttam győzni” – teszi hozzá.

Apropó foci: a Master Good névadó szponzora a város NB I.-es futballcsapatának. A családi vállalkozó bár – saját bevallása szerint - a focihoz nem ért,  csak szereti, vallja, ez a sport „kiszámítható gazdasági értékkel nem bír, nem is ez a dolga, hanem az, hogy szórakoztasson”. Szerinte ez több-kevesebb sikerrel össze is jön, „legutóbb megvertük az MTK-t, kezdjük komolyan venni a bajnokságot, most már az első csapatot küldjük a pályára, eddig csak edzőmeccseket játszottunk”.