Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Nem csak az ügyfélt terheli az árfolyamkockázat költsége - állapította meg a Kúria mellett működő, bírákból álló konzultációs testület, amely az árfolyamkockázat egyes jogi kérdéseit vizsgálta meg. A grémium üléséről, amelyen 140 devizahiteles pert tekintett át, a Magyar Nemzet ír.
Az egyik leglényegesebb megállapítás azzal foglalkozik, mikor tisztességtelen a hitelszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. Tisztességtelen a passzus, ha az árfolyamkockázat viseléséről szóló tájékoztatás elmaradt, vagy volt ugyan, de nem volt megfelelő – idézi a lap. Nem volt megfelelő a tájékoztatás például abban az esetben, ha azt, hogy ki viseli az árfolyamkockázatot, csupán kikövetkeztetni lehetett a szerződés egyes rendelkezéseiből, vagy annak megállapításához az ügyfélnek több különböző okiratot, például az általános szerződési feltételeket, az üzletszabályzatot és a hirdetményt is át kellett volna tanulmányoznia és azokat együttesen kellett volna értelmeznie.
A testület szerint a felvilágosítás akkor volt helytálló, ha abból kitűnt, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztőrészlet akár jelentősen is megemelkedhet, és ennek valós a veszélye, akár a hitel futamideje alatt.
Ez azt is jelenti, hogy
csak akkora pluszterhet kell viselnie a hitelfelvevőnek, amennyire a bank előre és érthetően felhívta a figyelmét.
A fogyasztótól ugyanakkor elvárható, hogy a szerződést az aláírás előtt alaposan áttanulmányozza, és ha annak valamely rendelkezését nem találja érthetőnek, azzal kapcsolatban külön tájékoztatást kérjen. Ugyanakkor nem az ügyfél hibája, ha ezt azért nem tette meg, mert túl bonyolult volt a szerződés szövege – idézi a Magyar Nemzet az állásfoglalást.
A testület úgy látja, hogy ha az árfolyamkockázatról szóló feltétel tisztességtelen, akkor az egész szerződés érvénytelen, ennek nyomán pedig a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére. Ezt azonban ügyenként lehet csak vizsgálni.
A Magyar Nemzet azt is megtudta, hogy a testület legközelebb – várhatóan júniusban – azt fogja vizsgálni, hogy az árfolyamkockázatról szóló kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, és a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.
Az Európai Bíróság az elmúlt időszakban több magyar devizahiteles ügyben is határozott. Megállapította például azt, hogy megsemmisíthetők a szerződések, ha tisztességtelen feltételek nélkül nem lehet teljesíteni őket, és azt is, hogy lehet perelni, ha nem volt elég világos a tájékoztatás az árfolyamkockázatokról.
