Átfogó vizsgálatot indít jövőre a Kúria a devizahiteles ügyek kapcsán – jelentette be csütörtökön a fórum évértékelőjén a testület polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György – írta a Magyar Idők.

Wellmann szerint az év első felében a devizahiteles pereket tanulmányozó kúriai konzultatív testület elsősorban azt tanulmányozza majd, hogy mit tartalmaztak az egykori hitelek kapcsán kiállított kockázatfeltáró nyilatkozatok és az árfolyamkockázatról szóló, annak idején megszövegezett tájékoztatók. Továbbá bekérik az ország bíróságaitól azoknak a pereknek az aktáit, melyekben azért mondták ki valamely devizahitel-szerződés semmisségét jogerősen, mert az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő.

Idén a Kúria elé megközelítőleg négyszáz devizahiteles ügy kerül, ezek között is számos, az árfolyamkockázat megítélését firtató eset van. Az Európai Unió bírósága előtt jelenleg fél tucat magyar devizahiteles ügy van, az ítéleteiket a Kúria is elemzi, és ha szükséges, „ennek megfelelően módosítja gyakorlatát, adott esetben megváltoztatja korábbi jogegységi határozatait, esetleg újat fogad el” fogalmazott Wellmann György.

Néhány hete a devizahitelesek rossz hírt kaptak; a Fővárosi Törvényszék 2017 januárjában fordult először az uniós bírósághoz, hogy megállapítsák, nem sérti-e az EU-jogot a devizahitelek elszámolásának törvénye, de Nils Wahl főtanácsnok szerint a devizahitel-szerződések tartalmát módosító magyar jogszabályi rendelkezések összhangban vannak az uniós joggal.

Október elején több magyar devizahiteles keresetét is elutasította az Európai Bíróság. A devizahitelesek azt szerették volna elérni, hogy az Európai Bizottság nyújtson betekintést azokba a vizsgálati papírokba, amelyek alapján nem indított eljárást Magyarország ellen – ezzel pedig hallgatólagosan beleegyezett a devizahitel-szerződések jogszabályokkal történő módosításába.