Minden, de minden kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozik a kormány által április 14-én elrendelt, májustól a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet végéig élő kiskereskedelmi különadó. Vagyis nemcsak a nagy multinacionális élelmiszer-hipermarketekre, hanem például a benzinkutakra, elektronikai üzletekre, a könyvesboltokra, de még a gyógyszertárakra is.

Sőt különösen meglepő módon az internetes kiskereskedelemre is – ez a terület eddig nem volt a kormány figyelmének középpontjában. A rendelet alapján az látszik, hogy a kormány egyáltalán nem válogatott, sörétes puskával lőtte rá a különadót a kiskereskedelem összes szereplőjére.

Az adó lényegében a 2010-es kiskereskedelmi különadó másolata, azoknak a cégeknek kell fizetniük, amelyek előző évi árbevétele meghaladta az 500 millió forintot. A kulcsa sávos, félmilliárd és harmincmilliárd forint árbevétel között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék.

Ez nem multiadó, és nem nagycég-adó

A kormány többé-kevésbé nyíltan azt kommunikálja, hogy a különadó a nagy multikat terheli, akik ennyi terhet igazán kibírhatnak. Néhány idézet a Pénzügyminisztérium vonatkozó közleményéből:

• „A koronavírussal szembeni védekezés akkor lehet eredményes, ha a terhek viselését megosztja az ország”;
• „A kormány ebben a küzdelemben számít a jelentős piaci erőfölényre szert tevő, nagy kereskedelmi láncokra”;
• „Nem minősül a külföldi tulajdonban álló vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek”;
• „A kkv-knak amellett, hogy nem kell adót fizetniük, bevallást sem kell kitölteniük”;
• „A kiskereskedelmi ágazatot évek óta folyamatosan segítik a kormány intézkedései”.

Persze vannak olyan cégek, amelyeket nem vág földhöz a különadó, de azok sem nagyon panaszkodnak, akiket igen. Ami érthető, az adóbevétel a járvány elleni védekezésre megy, nehéz jól kommunikálni, miért ellenzik mégis. Ennek ellenére a különadóval számos probléma van. Az egyik, hogy az egész kiskereskedelmi szektort érinti.

Márpedig a járvány miatt elrendelt korlátozások (például boltbezárások, hogy mást ne mondjunk) és a kibontakozóban lévő válság a kiskereskedelem jelentős részét egy csapásra padlóra küldte. Bőven akad olyan vállalkozás, amelynek jelenleg bevétele nincs, kiadásai vannak, és akkor még kap a nyakába a kormánytól egy havonta fizetendő különadót.

Valamennyi adót már 500 millió forintos árbevétel fölött kell fizetni – ez azért nem egy hatalmas összeg, hiszen árbevételről van szó, nem nyereségről.

Egy egész év alatt 500 millió forint nem elérhetetlen bevételi szint egy közepes kereskedőnek sem.

Ha mondjuk egy cég átlag 10 ezer forintos ruházati termékeket árul, egy év alatt csak 50 ezer darabot kell eladnia, és meg is van a félmilliárd. Arról nem beszélve, hogy a kormány az 500 millió forintos limitet (és a többi sávhatárt is) a 2010-es különadóból kopizta, azonban azóta lefolyt némi infláció a Dunán, 2020 elején 640 millió forint érne annyit, mint 500 millió ért 2010-ben.

Ráadásul a 2019-es árbevétel (ismét: nem a nyereség, a bevétel) számít, nem az idei. Azoknak a cégeknek, amelyeknek nagyot esett most a bevételük a járvány miatt, van rá lehetőségük, hogy kérjék a havonta fizetendő adóelőleg, illetve a fizetendő adó mérséklését. Ugyanakkor a kormány számos intézkedése arra irányul, hogy a vállalkozásoknak segítsen átvészelni a járvány miatti korlátozások időszakát – ezzel szemben sok kiskereskedelmi vállalkozástól éppen, hogy havi plusz költségvetési befizetést kér.

Nem kíméli a válság a kiskereskedelmet, a kistelepülések boltjai bezárhatnak

Az idei év első két hónapja még felfele húzza a kiskereskedelem számait, de a válság miatt már a visszaesés sem kizárt.

A büdzsének nem ez a 36 milliárd hiányzik

A kormány 36 milliárd forintot vár a különadóból, ennek nagy részét persze nyilván a nagy hipermarketek fogják befizetni: a Tesco, Spar, Lidl, Auchan, Penny, Aldi hatosfogat árbevétele már 2018-ban fejenként 200 milliárd forint fölött volt (a legnagyobb Tescóé 600 milliárd fölött). De azért bőven akadnak a nem háztartási termékek piacán is milliárdos árbevételű cégek – sőt a 30 milliárdos sávot is többen megugorják, igaz, a 100 milliárd forinttól kezdődő sáv más ligának tekinthető.

Néhány kiragadott példa a nagyok közül: a Libri-Bookline könyvkereskedő (5 milliárdos árbevétel), Extreme Digital e-kereskedő (41 milliárdos árbevétel), Media Markt-Saturn (10 milliárd), Decathlon (60 milliárd), IKEA (75 milliárd), Phoenix Pharma (Szimpatika gyógyszertárak, 300 milliárd), Benu gyógyszertárak (4 milliárd forint).

A fenti számokhoz persze szem előtt kell tartani, hogy a különadót nem a teljes árbevétel, csak a kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevétel alapján kell fizetni.

A gyógyszertárak járvány elleni védekezés indokával elkövetett különadóztatása különösen érdekes lépés. A kis patikák nyilván nem érik el az 500 millió forintos árbevételt,

az elmúlt évek trendje azonban a patikák hálózatokba és franchise-okba való szerveződése volt.

A franchise-rendszerben működő patikák szerencsések, ugyanis minden gyógyszertár külön cég – a hálózatok esetében azonban az egyes gyógyszertárak egy cég alá tartoznak, így árbevételük összeadódik.

És azért érdemes megjegyezni, hogy 36 milliárd a költségvetés szempontjából, sőt még a 634 milliárdos járványalap szempontjából sem egy nagy összeg.

Ráadásul még a nagy, és a járványhelyzetben működő cégeknek is komoly terhet jelent(het) a különadó – ahogy említettük, az, hogy egy cég mennyire nyereséges, illetve mennyi tartaléka van, nincs szoros összefüggésben a forgalmával, vagyis az árbevételével.

A Spar például már napokkal a különadó bevezetése után bejelentette, hogy kénytelen visszanyesni a járványhelyzet kezdete óta felvett pluszmunkaerőt.

A pluszlétszám fenntartására a különadó bevezetése miatt a továbbiakban nincsen lehetőségünk

– közölték. Április eleji közleményük szerint ugyanis csaknem 900 embert vettek át más szektorokból, hogy a járvány miatt tapasztalt forgalmi kiugrások esetén is garantálni tudják az ellátás biztonságát. A márciusi tervlétszámhoz való visszatérés mellett költségmegtakarítási programot is indított a Spar, hogy ki tudja gazdálkodni a befizetendő különadót.

A kormány akár a bankok különadójának feléről is lemond a sport oltárán

Ahogy a normál bankadót, úgy a járványadót is csökkenthetik a bankok látványcsapatsportok támogatásával.

A kormányon múlik, meddig kell fizetni

Az mindenképpen meglepetést okozott, hogy a különadó az online kiskereskedelemre is vonatkozik. A GRobynál például arra számítottak, hogy csak az élelmiszer-kiskereskedelmet fogja érinteni – közölte a cég a hvg.hu-val. A GRoby „felelős vállalkozásként természetesen eleget tesz a válságalapba történő befizetési kötelezettségének. Számítottunk rá, hogy a különadó cégcsoportunkat is érinteni fogja, hiszen a 2010-2012. között érvényben lévő különadó fizetésére is kötelezettek voltunk” – írták. Állításuk szerint rendelkeznek megfelelő tartalékkal, így a kötelezettség befizetése nem fog problémát okozni. Ugyanakkor mivel az élelmiszer-kiskereskedelemből származó árbevételt az élelmiszer-felügyeleti díj is terheli, így hosszú távon „nem lenne szerencsés” a különadó és az élelmiszer-felügyeleti díj együttes fizetési kötelezettségének a fenntartása. „A GRoby nem fogja a fogyasztókra áthárítani a különadó okozta terhet” – ígérik.

A Magyar Telekom a különféle szolgáltatásain túl készülékeket is árusít, mind online, mind fizikai boltjaiban. A cégtől megerősítették, hogy érinti őket a különadó. „Ennek hatása előre nehezen becsülhető meg, tekintettel arra, hogy

nem látjuk még, milyen időszakra vonatkozik az adókötelezettség

(meddig fog tartani a veszélyhelyzet), és hogy alakul ezalatt az idő alatt a kiskereskedelmi tevékenységünk. A Telekom számára most az a legfontosabb, hogy a jelen helyzetben biztosítsa a kommunikációhoz, távoli munkavégzéshez, tanuláshoz elengedhetetlen hálózati szolgáltatásokat” – írták.

Ahogy a cég is említette, egyelőre kérdéses, hogy a kiskereskedelmi különadó meddig lesz érvényben. A rendelet szerint a veszélyhelyzet végéig, azt majd a kormány dönti el, mikor lesz vége a veszélyhelyzetnek. Mindenesetre a jelek szerint nem arra készülnek, hogy egyhamar visszavonják, hiszen akkor nem ahhoz kötötték volna a különadót.

A kormány észrevette az e-kereskedelmet

A különadó alsó határa egyáltalán nem magas, az online kereskedők közül sokan elérik az 500 millió forintos árbevételt – mondja a hvg.hu-nak Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Az adó alsó kulcsa azonban nem vészesen nagy, a vállalkozások körében nem váltott ki pánikhangulatot a különadó. Ráadásul csak ideiglenes teherről van szó. Tény az is, hogy

a korlátozások miatt az online kiskereskedelem most a vártnál nagyobb forgalmat bonyolít, így valahol jogos is a szektor különadóztatása

– véli Madar Norbert.

Azért az online kiskereskedelemben is vannak problémák. Bár egyes termékkategóriákban nagyon nagy a kereslet, készletek viszont elfogytak a gyártás és a beszállítói láncok akadozása miatt. A forintárfolyam gyengülése miatt drágul a külföldi beszerzés – bár jelenleg stabilizálódni látszik. A fogyasztók pedig ilyen helyzetben különösen a biztosra mennek, vagyis a nagy cégek felé fordulnak, ami kivéreztetheti a kisebb szereplőket.

Hosszabb távon az lesz a nagy kérdés, mely cégek fogják túlélni a járványhelyzetet és a keresletcsökkenéssel járó gazdasági recessziót. A szektor szinte biztosan növekedni fog, de nem jobban a járvány előtt vártnál – véli Madar Norbert. A korlátozások miatt az e-kereskedők most sok előrehozott vásárlást bonyolítottak, az (online térben) új vásárlók pedig részben éppen a cégek járvány miatti túlterheltsége miatt sokszor nem éppen pozitív tapasztalatokat szereztek. A magyar vásárlók alapvetően igénylik a boltok személyes jelenlétét, ezért a korlátozások után a kiskereskedelem várhatóan nagyrészt vissza fog állni a korábbi állapotba – véli a GKI Digital vezető tanácsadója.

Az autó-márkakereskedésekben alig van most bevétel

A különadó nagy vesztesei közé tartoznak viszont például az autókereskedők. A márkakereskedők 2020-ra már a járvány megjelenése, a korlátozó intézkedések bevezetése és a kibontakozó válság előtt is a korábbiaknál gyengébb évet vártak – mondja Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke. Arra számítottak, hogy az első félév nehézkesebb, majd a második félév már valamivel jobb lesz. Az autógyártók a kibocsátási bírságok nyomán ugyanis árakat emeltek, és szűkítették a portfóliójukat (vagyis kevesebb típust kínálnak).

A márciusi kormányrendelet – amely kitiltotta a vásárlókat a szalonokból – miatt aztán az újautó-eladások gyakorlatilag nullára zuhantak, márpedig a márkakereskedők árbevételének 85-90 százaléka a járműeladásokból származik, csak a maradékot adják az alkatrészeladások és a szervizdíjak. Ráadásul a márkakereskedők nagyon szűk árréssel dolgoznak – hangsúlyozza Gablini Gábor. Vagyis

az árbevételük szinte a nullához közelít – ebben a helyzetben érte őket a kormány által (rájuk is) bevezetett kiskereskedelmi különadó.

A GÉMOSZ tagvállalatai természetesen tudomásul veszik, hogy az egész ország nehéz helyzetben van, sőt azt is, hogy külön támogatást nem kapnak, de azt kérik a kormánytól, a különadó terhét vegye le a vállukról. A márkakereskedések normál helyzetben éves szinten körülbelül 2000 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak, így a költségvetés jelentős adóbefizetői – mondja Gablini.

Az elnök szerint a márkakereskedéseknek országos átlagban nagyjából kéthavi tartalékuk lehet a túlélésre. A költségeiken nem tudnak jelentősen csökkenteni, drasztikus leépítésekbe ha akarnának, sem szívesen vágnának bele, a márkakereskedésekben képzett szakemberek dolgoznak, rájuk a járvány levonulása után szükség lesz. A válságból való kilábalás 3-5 évbe telhet majd, az uniós autóiparban 10-30 százalékos visszaesés várható, a kereslet pedig egész biztosan vissza fog esni az új autók iránt.

A forintárfolyam is betesz

A használtautó-kereskedők közül csak néhány vállalkozást érint a kiskereskedelmi különadó, mert nem érik el sokan az évi 500 millió forintos árbevételt – mondja Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE) elnöke. A szektor ettől függetlenül nincs jó helyzetben, március közepén a használtautó-eladások körülbelül felére zuhantak, és ez április hónapban tovább csökkent. A forgalomba helyezett járművek száma azért csak 1-2 ezerrel csökkent abban a hónapban, mert az ügyintézés az eladástól számítva átlagosan 3-4 hét.

A használtautó-kereskedők körülbelül 50 ezer embert foglalkoztatnak, Fojt Attila szerint körülbelül 15-20 százalékukat már kénytelenek voltak elbocsátani. A 2008-as válság után a kereskedők körülbelül harmada húzta le a rolót, az MGOE elnöke arra számít, most is hasonló lehet majd az arány. A kereskedőknek először is ki kell húzniuk a korlátozások feloldásáig, de a kereslet azt követően is jóval kisebb lesz, a gyenge forintárfolyam miatt pedig fel fog menni a használt autók ára, ezek közül ugyanis körülbelül évi 150 ezer darab nyugat-európai import.