Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ahogy a normál bankadót, úgy a járványadót is csökkenthetik a bankok látványcsapatsportok támogatásával.

Koronavírus - a második hullám
Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

A hitelintézetek csökkenthetik a járvány elleni védekezés miatt rájuk kiszabott adófizetési kötelezettségüket – erre ugyanis lehetőséget biztosít számukra a különadóról szóló kormányrendelet. Az adócsökkentésre a rendelet szerint ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyek a normál bankadó (pénzügyi szervezetek különadója) csökkentésére: vagyis látványcsapatsportok támogatásának fejében. Ennek megfelelően – ahogy a normál bankadót – a hitelintézetek legfeljebb megfelezhetik a járványadó-fizetési kötelezettségüket.

A Fidesz (a kormány adótörvény-módosításait megszavazó parlamenti frakció) 2017-ben vezette be a Különadótörvénybe a bankadó sporttámogatással való mérséklésének lehetőségét, a járványadóról szóló rendelet pedig egész egyszerűen lehetővé teszi a Különadótörvény vonatkozó bekezdéseinek „megfelelő” alkalmazását. A bankadó-csökkentés feltétele, hogy a hitelintézet a társaságiadó-törvény (Tao. törvény) szerint jogosult legyen adókedvezményre, de azt a kedvezményt nem érvényesíti – így nem lehet duplán élni a kedvezménnyel. Ugyanez igaz a járványadó-kedvezményre is.

Nyereséges banknak nem éri meg

Az elmúlt években a bankok körében vélhetően nem volt különösebben népszerű a bankadó ilyetén módon való csökkentése. A bankadó ugyanis költség, így csökkenti az adózás előtti eredményt. Egy nyereséges banknak nem érdeke, hogy kevesebb bankadót fizessen, hiszen akkor több lesz az adózás előtti eredménye, amiből több társasági adót kell fizetnie. A sporttámogatással elért kedvezményt jellemzően jobban megérhette a fizetendő taóban érvényesíteni.

Azonban korántsem biztos, hogy ez igaz lesz 2020-ban is. A válság önmagában hatással lesz a bankok eredményére, az egyre több bedőlő cég és utcára kerülő munkavállaló miatt több lesz a nem teljesítő hitelük, plusz rövid távon a bankoknak kell viselniük hitelmoratórium terheit. Így ebben az évben már több, veszteség közelébe forduló banknak érheti meg csökkenteni a bankadóját és a járványadóját. Egy veszteséges banknak pedig egyértelműen a bank-járvány adó csökkentése a racionális döntés, hiszen nulla vagy negatív eredmény után amúgy sem keletkezik taófizetési kötelezettsége.

A Fidesz-állam kevesebbet költött sportra, de így is lazán Európa-bajnok lett

Az állami kiadások alapján az Európai Unió családjában Magyarország az a tag, akinek a legfontosabb a sport és a vallás, az oktatás és a szociális szempontok úgy közepesen érdeklik, az egészségügy és a környezetvédelem meg nagyjából semennyire sem.

A kormány azt ígéri: visszakapják

A kormány egyébként összesen 55 milliárd forint bevételt vár a bankok járványadójából. Az üj különadó kulcsa 0,19 százalék, az adó alapja pedig a két évvel ezelőtti mérlegfőösszeg 50 milliárd forint fölötti része. A hitelintézeteknek június 10-ig kell megállapítaniuk, mennyit kell fizetniük, majd a kötelezettségüket három egyenlő részletben kell teljesíteniük: június 10., szeptember 10., december 10.

A bankok a befizetett összeget a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból vissza fogják kapni – legalábbis ezt az ígéretet tette a Pénzügyminisztérium „A bankok és a kereskedelmi nagyvállalatok 91 milliárd forinttal segítik a járvány elleni védekezést” című közleményében. A járványadó miatti kompenzáció egyelőre tényleg csak ígéret, jogszabály egyelőre nincsen róla.

Országvédelem helyett járvány elleni védekezés

A járványadóból származó összeg a központi költségvetésbe folyik be, egész pontosan a Járvány Elleni Védekezési Alapba, amelynek létrehozásáról február 7-re virradóra jelent meg a rendelet. Az alap 634 milliárdos (de amúgy nyitott) keretének nagy része úgy áll elő, hogy a kormány az Országvédelmi Alapot (ami a büdzsé legnagyobb tartaléka) egész egyszerűen átkeresztelte Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékára. Érkezik még 47 milliárd nem részletezett költségvetési átcsoportosításokból, illetve ide kerül az önkormányzatoktól elvett gépjárműadó-bevétel, a pártok állami támogatásának fele, illetve a banki és kiskereskedelmi különadóból várt bevétel – előbbi ugyebár 55 milliárd, utóbbi 36 milliárd.

Plusz az a 82 milliárd, ami az egészségügyi szakdolgozók és védőnők már korábban eldöntött béremelésére szolgál. Ez a pénz nem tűnik el az alapban, elmegy a béremelésre – azért érdemes megjegyezni, hogy a kormány ebben az esetben (sem) hozott új intézkedést, nem biztosított új forrást, egész egyszerűen egy létező tételt címkézett át járvánnyal kapcsolatossá (holott nem az).

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Valóban az értintésmentes fizetés a legbiztonságosabb?

Valóban az értintésmentes fizetés a legbiztonságosabb?

Kormánybarát kastélybirtokosok egymás közt: L. Simonék összehangolnak

Kormánybarát kastélybirtokosok egymás közt: L. Simonék összehangolnak

Állítása szerint új megújuló energiaforrást fedezett fel egy spanyol cég

Állítása szerint új megújuló energiaforrást fedezett fel egy spanyol cég