Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Megjelent a két kormányrendelet a bankokat és a kiskereskedelmi vállalatokat sújtó különadók részleteiről. A különadókból befolyó bevételek a központi költségvetés járvány elleni védekezésre létrehozott alapjába folynak be.
Ami a bankokat illeti, június 10-ig kell megállapítaniuk, mennyit kell fizetniük, majd a kötelezettségüket három egyenlő részletben kell teljesíteniük: június 10., szeptember 10., december 10. A különadó mértéke 0,19 százalék, az adó alapja pedig a két évvel ezelőtti mérlegfőösszeg 50 milliárd forint fölötti része.
A kiskereskedelmi különadó a mértékét tekintve megegyezik 2010-es kiskereskedelmi különadóéval:
- az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
- az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék,
- az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék,
- az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.
Az adó alapja a rendelet május 1-ei életbe lépésétől a járvány miatt bevezetett veszélyhelyhez megszűnéséig keletkezett nettó árbevétel. A cégeknek már májusra bevallást kell készíteniük a különadóról a NAV-nak – mivel a folyamatban lévő hónapról értelemszerűen nem lehetnek kész számaik, ehhez az utolsó lezárt adóévüket kell alapul venniük (a teljes év nettó árbevételének tizenketted részével).
Az adóelőleget minden naptári hónap utolsó napjáig be kell fizetni
– ha egy cég túl sok előleget fizetne be, a pénzt később visszaigényelheti.
A különadóról szóló rendelet tevékenységek szerint határozza meg, mely kiskereskedelmi cégek mely tevékenységei után kell az adót megfizetni:
- Gépjármű-kiskereskedelem,
- Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
- Motorkerékpár, -alkatrész kiskereskedelme,
- Az összes kiskereskedelmi tevékenység (kezdve a vegyes bolti kereskedelemtől, az élelmiszereken át az üzemanyagokig, telekommunikációs eszközökig és beleértve az internetes, csomagküldő kiskereskedelmet)
Február 7-re virradóra jelent meg a rendelet a Járvány Elleni Védekezési Alap létrehozásáról. Az alap 634 milliárdos (de amúgy nyitott) keretének nagy része úgy áll elő, hogy a kormány az Országvédelmi Alapot (ami a büdzsé legnagyobb tartaléka) egész egyszerűen átkeresztelte Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékára. Érkezik még 47 milliárd nem részletezett költségvetési átcsoportosításokból, illetve ide kerül az önkormányzatoktól elvett gépjárműadó-bevétel, a pártok állami támogatásának fele, illetve a banki és kiskereskedelmi különadóból várt bevétel – előbbi a kormány szerint 55 milliárd lesz, utóbbi 36 milliárd.
Plusz az a 82 milliárd, ami az egészségügyi szakdolgozók és védőnők már korábban eldöntött béremelésére szolgál. Ez a pénz nem tűnik el az alapban, elmegy a béremelésre – azért érdemes megjegyezni, hogy a kormány ebben az esetben (sem) hozott új intézkedést, nem biztosított új forrást, egész egyszerűen egy létező tételt címkézett át járvánnyal kapcsolatossá (holott nem az).
Elég karcsú a kormány gazdaságvédelmi alapja
Tízezer milliárdos nagyságrendű lesz a magyar gazdaságmentő akcióterv, de a kormány a központi költségvetésben csak 1345 milliárdot csoportosít át. A pénz nagy részét a jelek szerint a jegybank fogja kipumpálni.
