szerző:
Ballai Vince
Tetszett a cikk?

Alig egy hetük volt eldönteni az háziorvosoknak, hogy belépjenek-e a praxisközösségekbe vagy sem. Úgy kellett dönteniük, hogy az egész rendszer pontos működése még nincs kidolgozva, de csak így kaphatják meg a visszamenőlegesen járó béremelést. Többen tartanak a buktatóktól, és önállóságuk elvesztésétől, így inkább megelégszenek a kisebb mértékű béremeléssel.

Még senki nem tudja pontosan, hogy mi lesz a feladatunk, csak azt, hogy be kell lépni, ha pénzt akarunk

- mondta a hvg.hu-nak egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei félreeső kistelepülésen dolgozó háziorvos arról, hogy február végéig nyilakozniuk kell, belépnek-e a praxisközösségekbe és milyen szinten. Véleményével nincs egyedül.

"Úgy lépünk bele valamibe, hogy nincsenek lefektetve a keretei, mindenki választ egy formát és majd utólag szabályozzák, hogy kit mire köteleznek" - így egy budapesti gyerekorvos.

A háziorvosoknak alig pár napjuk maradt arra, hogy nyilatkozzanak arról, belépnek-e a praxisközösségekbe vagy sem. A döntés zsebre megy: aki nem nyilatkozik február 28-ig, az nem kapja meg január 1-ig visszamenőleg az orvosoknak járó bérkiegészítést, de az is zsebre megy, hogy miről nyilatkoznak, vagyis milyen formában folytatják tevékenységüket. Aki nem lép be valamilyen praxisközösségbe, annak az orvosi bérkiegészítésnek csupán a 30 százalékával fog megemelkedni a fizetése, aki viszont belép, annak legalább a 80 százaléka jár majd. A százszázalékos emelést azok kaphatják meg, akik a szorosabb praxisközösséget választják, de ez sokaknak sötét ló.

Képünk illusztráció
©

Az erről szóló rendelet február 9-én jelent meg, de az érintett háziorvosok egészen a múlt hétig csak szórványosan kaptak információt az új rendszerről. A múlt héten a Háziorvosok Online Szervezete szervezésében a Országos Kórházi Főigazgatóság háziorovosi tevékenységét koordináló vezetőinek részvételével tartottak egy webináriumot, de hivatalosan - mint azt több háziorvos is jelezte a hvg.hu-nak - csak kedden értesültek arról, hogy február 28-ig sürgősen dönteniük kell a jövőjükről.

Tényleg a praxisközösségbe lépéstől függ majd a háziorvosok bére

Levelet írt a Magyar Orvosi Kamara Kásler Miklósnak és Pintér Sándornak is, hogy tisztázzák a béremelés kérdését. Szerintük Gulyás Gergely miniszter csütörtöki bejelentése ellentmond az orvosok béremelését meghatározó tavaly év végi kormányrendeletnek. A háziorvosok közül viszont van, aki örül a Gulyás által említett, és a béremelés feltételéül szabott praxisközösségnek, mert jó tapasztalatai vannak.

Mindezt úgy, hogy a praxisközösségi rendszerről rendelkezésre álló információk hiányosak, néhol ellentmondásosak, így a háziorvosok többségének az egész egy hirtelen ugrás a sötétbe. Sokan mégis megteszik, mert jól jön a vele járó pluszjövedelem.

A rendeletből kiderül, hogy a praxisközöségeknek lesz két nagyobb és több kisebb csoportja. A lazább, kollegiális változatról annyit tudni, hogy területi alapon szerveződik és akár 50-60 praxis is lehet benne. Aki ezt választja, annak vállalnia kell heti legalább 20 óra rendelési időt, benne 4 óra prevenciós rendeléssel, de részt kell majd vennie a kollegiális szakmai vezető megválasztásában, az általa szervezett rendezvényeken is. Azt ugyanakkor még nem tudni, hogy a vezető pontosan hogyan viszonyul majd a közösségbe összeterelt orvosokhoz.

Vajon olyan lesz-e mint egy főnök, akinek majd jelenteni kell?

- vetette fel a BAZ-megyei doktor, aki szerint az sincs még sehol leírva, hogy mit fog tőlük kérni. Ő attól tart, hogy olyan dolgokat várnak majd el, amit nem tudnak teljesíteni, de az sem világos számára, hogy milyen lesz az együttműködés a sok tucat praxist összefogó közösségben.

Képünk illusztráció
©

A szorosabb praxisközösségeknek három változata is van, attól függően, hogy a háziorvosok milyen keretek között dolgoznak össze. Egy változat kivételével azonban minden belépő megőrzi gazdasági és szakmai függetlenségét. A szorosabb együttműködés célja pedig, hogy a közös feladatokat közösen finanszírozzák: új orvosokat tudjanak foglalkoztatni, új eszközöket beszerezni. Lehet közös az orvosírnok, a betegirányító, foglalkoztathatnak dietetikust, részt vehetnek eszközfejlesztésekben, közösen üzemeltetnek minilabort, és megoszlanak a karbantartási és anyaghasználati költségeik.

A hvg.hu által megkérdezett orvosok számára azonban több kérdés sem világos még ezzel kapcsolatban: mekkora pluszmunkával jár majd a praxisközösség, hogy tudják ezt belezsúfolni az amúgy is feszes munkaidejükbe - beszéltünk olyan orvossal például, akinek férje a saját praxisán kívül két másik praxisban is helyettesít, kapásból kitöltve a számukra megengedett legfeljebb heti 60 órás rendelési időt. Nem világos még az sem, hogy mekkora kötöttségekkel jár majd a szorosabb együttműködés, milyen plusz szolgáltatásokat kell majd vállalniuk, hogy alakul az ügyeleti rendszer, és azt hogyan számolják majd el.

És persze sokan nem értik, hogy hova ez a sietség, amikor eleve rengeteg pluszfeladattal jár a jelenlegi időszak: romlik a járványhelyzet, zajlik az oltókampány, és ettől függetlenül is számos jelentést és statisztikát kell leadniuk, szűréseket szervezni, e-mailekre válaszolni, ami miatt napi 1-2 órát is kénytelenek túlórázni.

Gyakran napi 12 órát töltünk a monitor előtt

- mondta egy vidéki kisvárosban dolgozó doktornő, aki szerint a központi számítógépes rendszer leterheltségére jellemző, hogy alkalmanként fél órákat várnak arra, hogy fel tudják tölteni a statisztikai jelentéseket. Egy fővárosi gyerekorvos is arról beszélt a hvg.hu-nak hogy már most harmadával megnőtt a rendelésben eltöltött ideje.

Képünk illusztráció
©

A nyitott kérdések miatt a többség csak a lazább, kollegiális praxisközösségbe fog belépni. Ők inkább megelégszenek a kisebb mértékű bérkiegészítéssel, megvárják, hogy kialakuljon a rendszer és majd utána döntenek. Még az is benne van a pakliban, hogy mindenestül kilépnek, és maradnak önállóak, vállalva a kevesebb bérkiegészítést a nagyobb szabadságért cserébe.

Sokan a majdani feladatok jellege és mennyisége körüli bizonytalanságok miatt tartanak a szorosabb együttműködéstől, de olyan is van, aki nem akarja magát külön ügyvédi költségekbe verni a szoros közösségbe lépéshez szükséges cégátalakítások, okiratok, szerződések elkészítésével.

Még azok között is vannak ódzkodók, akik rendelkeznek már korábbról praxisközösségi tapasztalatokkal. A borsodi háziorvos szerint például náluk volt olyan, hogy havi 100 embert kellett behívniuk prevenciós rendelésre, ami úgy is nagy terhelést jelentett a napi munka mellett, hogy a pácienseket egészségőrök hívták be telefonon. Őt ráadásul a magasabb bérkiegészítés sem motiválja annyira, mivel nem töltött még el a olyan sok évet a szakmában, hogy jelentős legyen a különbség a 80 vagy a 100 százalékos bérkiegészítés között.

Más azonban nagy fantáziát lát a szoros együttműködéssel majdan járó pályázati lehetőségekben, amik révén különböző szűrőprogramokra, eszközökre lehet forrást szerezni. A nekünk nyilatkozó fővárosi gyerekorvos is ezzel indokolja elsősorban azt, hogy a szorosabb, konzorciumi formába lép majd be kollégáival.

Képünk illusztráció
©

Vannak azonban másfajta félelmek is. Azt például, hogy 50-60 praxist egy szakmák szerinti kollegiális vezető fog majd össze, többen úgy értékelték, hogy a háziorvosi praxisok központosítása, visszaállamosítása felé tett lépés lehet. “Majd szép lassan mi is vissza evickélünk a szolgálati jogviszonyba” - mondta például a BAZ megyei doktor, aki szerint még az is benne van, hogy majd vezényelni fogják őket is, ha valahol nem lesz orvos.

A bizonytalanságokat jelzi, hogy az Országos Kórház Főigazgatóság (OKFÖ) honlapján több mint 100 kérdést tettek fel a gyakran ismételt kérdések közé. A majdani rendszerről leginkább azt tudni, hogy nagy vonalakban mik vele a egészségügyi vezetés szándékai. A múlt heti - több ezer orvos által figyelemmel kísért - webináriumon például arról volt szó, hogy

  • növelni akarják az ellátáshoz való hozzáférés esélyét és igazságosabbá tenni a teherelosztást;
  • megoldják a szétaprózódott - Takács Péter, az OKFÖ főigazgató-helyettese megfogalmazása szerint - “üzemgazdasági szempontból értelmezhetetlen” kis, 1000-500 fő alatti praxisok problémáit;
  • praxisközösségi szintre hozzák le a szakorvosi ellátás egyes elemeit, hogy közelebb legyenek a páciensekhez, itt Végvári Tamás, az OKFÖ Alapellátás-fejlesztési igazgatója szerint olyan egészégügyi szolgáltatásokra kell gondolni, amiket jelenleg csak a járóbeteg-szakellátásban vagy a kórházakban lehet elérni;
  • kompenzációval tennék vonzóvá a hátrányos helyzetű területeken lévő praxisok működését, illetve hogy teljesítmény és minőség alapján is dotálnák majd az orvosokat;
  • új, egységes ügyeleti és sürgősségi rendet alakítanának ki, az Országos Mentőszolgálattal, bevonva rezidenseket, mentőtiszteket, emelt szintű ápolókat, járásonként egy-egy felügyelő szakorvossal.

De a részletek kidolgozása még hátra van.

(Kiemelt képünk illusztráció)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mégsem kell egy éven belül felújítani a lakást a kamattámogatott kölcsönhöz

Mégsem kell egy éven belül felújítani a lakást a kamattámogatott kölcsönhöz

„Ez a békásmegyeri lakótelep a Balaton-parton” – új lakópark ellen tiltakoznak a helyiek Siófokon

„Ez a békásmegyeri lakótelep a Balaton-parton” – új lakópark ellen tiltakoznak a helyiek Siófokon

Elveszítjük a lakástakarék állami támogatását, ha moratóriumos lakáshitelt törlesztünk elő belőle?

Elveszítjük a lakástakarék állami támogatását, ha moratóriumos lakáshitelt törlesztünk elő belőle?