Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Lassan véget ér az üzemanyagpánik az Egyesült Királyságban, de az általános ellátási problémákat okozó sofőrhiányt a brit kormány rövid távon nem képes megoldani. Kérdés, hosszabb távon képes-e, hiszen már az elítélt bűnözőket is befognák. A sofőrhiány Magyarországon is egyre kritikusabb, a szakma javaslatai csukott fülekre találnak a kormánynál.
Enyhül a brit üzemanyagválság – legalábbis ezt állítják a londoni kormány tagjai. A helyzet rendeződéséről azért szó sincs, pénzügyminisztériumi nyilatkozat szerint az üzemanyaghiányt immár „kézben tartják”. Arról persze nincs szó, hogy minden rendben lenne, sok kúton továbbra sem lehet üzemanyagot kapni.
A válságot közvetlenül elsősorban vásárlási pánik okozta, így várható volt, hogy idővel enyhülni fog. A pánik miatt drasztikusan megnőtt a kereslet az üzemanyagok iránt, ez okozott hiányt a kutakon, addig a szintig, amíg a kutak jelentős része teljesen kifogyott. Normál szintű kereslet mellett az országban nem fordul elő üzemanyaghiány, bár a kutak ellátásában akadtak kisebb fennakadások – az ezekről szóló híradások indították el az idővel öngerjesztővé vált lakossági pánikot. Aminek kiválóan megágyazott, hogy egyéb termékekből hónapok óta hiány van, a boltokban rendszeresen látni üres polcokat. Az ok egyrészt, hogy a Brexit miatt sokkal bonyolultabbá, így lassabbá és költségesebbé vált az import. Másrészt, hogy a szigetországban kritikussá vált a sofőrhiány, egész egyszerűen hiába van elég áru és elég teherautó, ha nincs, aki elvigye a szállítmányokat az üzletekbe. Utóbbi szintén összefügg a Brexittel, a kilépés és a járvány miatt sok külföldi (főleg kelet-európai) sofőr hazatért, visszamenni pedig most már csak vízummal lehet, amit nem egyszerű megszerezni. A szigetországot elhagyó sofőrök emellett a rossz munkakörülményekre és a túlhajszoltságra is panaszkodtak.
Nem csak külföldről, de belföldről is szeretnék visszacsábítani a teherautós jogosítvánnyal rendelkező sofőröket, a brit kormány őket egymillió levélben győzködi. Persze kérdés, közülük hányan ülnének újra volán mögé, hiszen nyilván senki sem véletlenül váltott állást. A jogosítványszerzés folyamatát is felgyorsítják, a cél 4 ezer új sofőr képzése. Ez egyrészt megint csak kis szám a százezres hiányhoz képest, és az sem világos, mitől válna vonzóbbá a sofőrködés a britek számára.
Dominic Raab miniszterelnök-helyettes felvetette, hogy meg kellene fontolni a börtönbüntetésüket töltő bűnözők és a közérdekű munkára ítélt szabálysértők bevonását. Akár fizetésért cserébe, hogy vonzóbb legyen számukra a sofőrködést választani, mint másmilyen munkát.
Jó eséllyel az üzemanyagválság enyhülésében a brit kormány intézkedéseinek van a kisebb szerepe. A tervek szerint a hadsereg tartálykocsi-sofőrjei ideiglenesen besegítenének a kutak ellátásába, ehhez azonban külön oktatásra van szükségük, ami napokat vesz igénybe. Az egyéb intézkedéseknek sem nagyon lehetett még hatásuk, kivéve talán a versenyjogi korlátozások enyhítésének, hogy az olajcégek egyeztethessenek egymással a piac ellátásáról.
A kormány ötezer ideiglenes munkavállalási vízumot kínál külföldi teherautó-sofőröknek. A brit kereskedelmi kamara szerint ez édeskevés, hiszen a szakmai érdekképviseletek számításai szerint 100 ezer sofőr hiányzik a brit piacról. Ráadásul
a vízumok csak év végéig érvényesek, így különösebben nem vonzóak a külföldi sofőröknek, akiknek jó eséllyel amúgy is van munkájuk.
A hvg.hu forrásai szerint a magyar, belföldön dolgozó sofőrök körében igazából fel sem merül, hogy meg kellene ragadni a lehetőséget, akkor sem, ha esetleg most jó pénzeket lehetne keresni az Egyesült Királyságban. Az ok elsősorban az adminisztráció, illetve általában véve nem vonzó az idegen Angliában dolgozni akár ideiglenesen sem olyanoknak, akiknek nincs ilyen tapasztalatuk.
A magyar fuvarozóknak nem jött jól a Brexit, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kiválása ugyanis megnehezítette a kijutást – mondja a hvg.hu-nak Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) főtitkára. A brit kormány a kialakult helyzet miatt most éppen lazít a külföldi sofőrök munkavállalására vonatkozó szabályokon, ezzel sofőröket szívhat el Magyarországról is. Főleg
a fiatalabb generáció tagjai közt azért akadnak, akik megszokták az angliai életszínvonalat, életformát, és igyekszenek visszamenni.
A magyar piacot ez természetesen nem fogja jól érinteni, már így is ismét hiány van járművezetőből, különösen gyakorlott sofőrökből.
Az angliai sofőrhiány egész Európában létező probléma, de különféle mértékben. A nyugati országok helyzetén nem segít, hogy az uniós mobilitási csomag szigorú előírásaival megpróbálták kiszorítani a piacaikról a keleti tagállamok vállalkozásait – ez sikeresen nehezíti a magyar fuvarozók piaci jelenlétét.
A munkaerőhiány rövid távon Magyarországon sem megoldható, hiszen gyorsan nem lehet járművezetőket teremteni. Korábban sem lehetett, azzal együtt sem, hogy létezett államilag támogatott képzés. Most az OKJ megszűnése óta erre nincs reális esély.
Rövid távon ismét a keleti vendégmunkások iránti igény növekedésére lehet számítani.
A munkaerőhiány ugyanis egyre kritikusabb, de a hazai fuvarozó cégek egyelőre minden igényt ki tudnak elégíteni.
Ahhoz, hogy több legyen a sofőr, elsősorban magasabb fizetésekre lenne szükség. Másodsorban a munkakörülményeken is lenne még hova javítani, bár azok már egészen kielégítőek – véli Peredi Péter. A gépkocsivezetők részéről jogos igény, hogy a hazai bérek közeledjenek a nyugat-európaiakhoz, ezt a vállalkozások is elismerik. A béremelés azonban a vállalkozások számára költségnövekedést jelent, ami a díjaik emelését vonja magával. Illetve kisebb vállalkozások csődbe mehetnek, koncentrálódhat a piac – kevesebb jármű nem lesz, csak kevesebb cég.
Az érdekvédelmi szervezetek azt is
szeretnék elérni, hogy a biztonság csökkenése nélkül enyhüljenek a fuvarozó cégekkel és a sofőrökkel szembeni követelmények
– mondja a FUVOSZ főtitkára. Például Magyarországon a sofőröknek öt évente kötelező továbbképzésen részt venniük, és vizsgát tenniük. A továbbképzés persze hasznos dolog, a továbbképzések a nyugati országokban is kötelezőek, azonban vizsgázni nem kell. És ezekben az országokban sem rosszabbak a baleseti statisztikák. Különösen az idősebb korosztály tagjait elriaszthatja, ha számítógépes vizsgára kényszerítik őket – mondja Peredi Péter.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélyemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.