Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Egyre több nehézségbe ütközik a brit üzletek polcainak a feltöltése, illetve az éttermi kínálat fenntartása: több százezer ember hiányzik a munkaerőpiacról, egyebek mellett nincs elég járművezető, mezőgazdasági munkás, illetve élelmiszeripari betanított alkalmazott. A legnagyobb cégek vezetői szinte naponta figyelmeztetik a kormányt, ha nem reagálnak rugalmasan a válságra, komoly ellátási nehézségek alakulhatnak ki a karácsonyi időszakban. „Úgy véljük, lesznek hiánycikkek karácsonykor. Most is csak komoly nehézségek árán tudjuk kielégíteni az igényeket és nincs kapacitásunk az ünnepi időszak miatti készletépítésre” – jelentette be a legnagyobb brit élelmiszerkiskereskedelmi lánc, a Tesco vezetősége, amely szerint csak kamionsofőrből több mint százezer hiányzik.
AFP / JUSTIN TALLIS
Csökkenő termelés
A mélyfagyasztottélelmiszer-piac vezető cége, az Iceland ügyvezető igazgatója, Richard Walker arról panaszkodott a The Guardiannak, hogy a sofőrhiány miatt naponta 30-40 fuvart kell lemondaniuk. „Saját magunkat sebeztük meg” – mondta egyértelműen arra utalva, hogy a hiány oka az EU-ból való kilépés, a Brexit, amelyről a britek a 2016-os népszavazás alkalmával döntöttek. A britek távozása után ugyanis az EU-ból érkező, bizonytalan helyzetbe került vendégmunkások egy része végleg hazaköltözött, a szigetország polgárai pedig egyáltalán nem sietnek, hogy leszedjék a gyümölcsöket, vagy odaálljanak az élelmiszeripari cégek futószalagjaihoz. Az utóbbi vállalatoknál az alkalmazottak hatvan százaléka az EU-tagországokból érkezett, s a munkások egy részének távozása miatt több cég legalább tíz százalékkal csökkentette a termelését.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az újra támadó Covid-19-járvány miatt az alkalmazottak, köztük a kamionsofőrök egy része kénytelen karanténba vonulni, így kiesik a munkából.
AFP / BEN STANSALL
A még nem teljes statisztikák szerint a jellemzően az alacsony jövedelmet adó logisztikai és mezőgazdasági állásokban dolgozó románok és bolgárok közül több mint kilencvenezren – a teljes állomány negyede – tértek végleg haza, míg a közép-európai államok polgárai közül több mint százezren döntöttek a hazaköltözés mellett. A pénzügyi és a szolgáltatói szektorból is sok külföldi távozott, a mediterrán uniós tagállamokba is tízezrével tértek vissza Nagy-Britanniából.
A Brit Iparkamara (BCI) vezérigazgatója, Tony Danker szerint a hiány már akkora, hogy lelassul a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás folyamata is. Szerinte a megoldás az lehet, ha a hiányszakmákba jelentkezők számára határozott idejű vízumokat adnának ki Nagy-Britanniában.
Tétlen kormány
Míg a Boris Johnson vezette konzervatív, Brexit-párti kormány egyelőre nem tesz semmit a válsághelyzet megoldása érdekében – a londoni szakértők szerint a szigetország az utóbbi évtizedek legsúlyosabb logisztikai krízise felé halad – az aggasztó jelek folyamatosan szaporodnak. A brit kormány a Brexit hasznosságát igazolandó ugyan korábban arról beszélt, hogy a kilépésnek köszönhetően javulni fog a szigetország élelmiszerbiztonsági helyzete is, most többek között a McDonald’s jelentette be, hogy a hiány miatt ki kell venni a kínálatból a milkshake-ket, illetve a palackozott üdítőket. Egy másik éttermi lánc, a Nando 40-50 üzlete bezárására kényszerült, mert a cég nem tudott elég csirkét vásárolni. Az ugyancsak baromfiban „utazó” KFC is bejelentette, gondjai vannak a húsbeszerzés során. A KFC-nél egyéb nehézségek is támadtak, még csomagolóanyagból sem volt elegendő. A hétköznapokban, a népszerű éttermekben jelentkező gondok új megvilágításba helyezik a Brexit okozta gondokat: míg korábban sok, komolyabb hatást ki nem váltó cikk szólt a súlyosbodó sofőr- és alkalmazotthiányról, a milkshake és a csirke eltűnése kézzelfoghatóvá teszi a britek kilépése miatt keletkező nehézségeket.
AFP / Tolga Akmen
A nagy láncok többsége igyekszik nem nagy dobra verni az ellátási nehézségekről szóló híreket, ám a szakértők attól tartanak, ha az óriások képtelenek szavatolni a folyamatos áruellátást, még súlyosabb gondok alakulnak ki a kicsiknél, hiszen az ő lobbierejük jóval visszafogottabb. A kisebb vállakozások már csak azért is veszélyben vannak, mert a nagyobb tartalékokkal rendelkező óriáscégek különféle kedvezményekkel – például az újonnan jelentkező alkalmazottaknak fizetett bónuszokkal – sorra happolják el tőlük a sofőröket és egyéb munkásokat.
Mindenki veszített
A The Guardiannak nyilatkozó szakértők szerint a most tapasztalt nehézségek csak a jéghegy csúcsát jelentik, s miközben újabb hasonló gondok is várhatók, a Brexit valódi hatása jóval később, akár másfél évtized múlva válik még inkább nyilvánvalóvá. A borútáló elemzők arttól tartanak, a szigetország GDP-je hosszabb távon akár négy-öt százalékponttal is elmaradhat attól a szinttől, amelyet az uniós tagság megőrzése esetén elért volna.
AFP / Oli Scarff
A tanulmányok szerint az EU-ban maradt államok is veszítenek a britek kilépésével, a legrosszabbul – a briteknél is többet veszítve – Írország járhat, amely akár hat százalékpontos visszaesésre is számíthat. Ugyancsak sokat veszíthet a brit gazdasághoz szorosan kötődő Málta, de Luxemburg és Hollandia is számíthat 1-2 százalékpontnyi növekedésiütem-elmaradásra. Magyarországon kisebb, fél százaléknál is kisebb lesz a Brexit GDP-t visszafogó tartós hatása.
