Több kérdésben is megállapodás született a Fővárosi Önkormányzat és a taxisok között

A tarifaemelés mértékéről azonban még nem született megegyezés.

  • hvg.hu hvg.hu
Több kérdésben is megállapodás született a Fővárosi Önkormányzat és a taxisok között

A taxisokra nézve előnyös megállapodás született a Fővárosi Önkormányzattal és a BKK-val folytatott tárgyalásaikon. Ugyanakkor az egyeztetések még nem értek véget, maradt még néhány pont, amiben meg kellene állapodniuk.

A BKK közleménye szerint mostantól legálisan várakozhatnak szabadjelzéssel a taxik a drosztokon kívül is. Megállapodás született továbbá arról, hogy 2024-től csak EURO 6-os, tehát 2014. szeptembere után gyártott autóval lehet majd elkezdeni taxizni. Kitolták viszont a taxik megengedett életkorát, az eddigi tízéves szabályt elvetették és mostantól a forgalomban tartott autók maximális életkorát tizenöt évre tolták ki.

A BKK vállalta, hogy a 2020-21-es évben mért ellenőrzéseinek átlagos havi 190-es számát felemeli 240-re. Ez annyit tesz, hogy gyakrabban végeznek majd próbavásárlást a BKK munkatársai, amivel az illegalitásba húzódott (pl. Viber-csoportos) taxisokat próbálják kiszűrni.

A felek arról is megegyeztek, hogy a gazdasági helyzet miatt, a piac kiszámíthatóbb működése érdekében a tervezettnél is nagyobb tarifaemelésre van szükség. A taxisok legfontosabb problémája eleve az volt, hogy a kormány által az önkormányzatok számára kiadott díjemelési moratórium sokáig lehetetlenné tette a taxitarifák emelését. A kormány ugyan időközben visszakozott és februárban már arról beszéltek, hogy a taxisokra ez nem vonatkozik, viszont az emelés mértékéről ettől még meg kell állapodni az önkormányzatokkal is.

A későbbiekben szükséges lesz megállapodást kötni egy tarifakorrekciós rendszer bevezetéséről is, ami évente igazodik a fogyasztói- és az üzemanyagárakhoz, valamint az általános gazdasági körülményekhez.

A taxisok helyzetét ebben a cikkünkben jártuk körbe részletesebben.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.