Ha az ember megnézi, hogy idén és tavaly milyen áron értékesítették a borászok a termékeiket, azt gondolná, hogy az általános, minden terméket, és az élelmiszereket különösen sújtó áremelkedés szinte nem is érinti ezt a terméket.

Az idei első negyedév feldolgozói értékesítési árai a borok többségnél ugyanis csupán néhány százalékkal nőttek egy év alatt, csak a tokaji és egri fehérboroknál nőttek 20 százalékkal, de volt olyan borféleség, ahol még csökkent is az eladási ár - ez derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet május elején közzétett agrárpiaci jelentéséből.

MTI / MTVA / Oláh Tibor

Pedig a borászok költségei ugyanúgy nőnek, ahogy minden más mezőgazdasági ágazatban:

a terméklánc minden eleme drágult.

Hogy ez milyen elemekből tevődik össze, és milyen kihívásokkal kell szembenézniük a termelőknek, azt a Riczu Tamás Borászat ügyvezetője, Auer Ágota segítségével igyekeztük összeszedni.

Mitől lett drága minden zöldség, aggódhatunk-e a kajsziért, dinnyéért?

Ha azt mondjuk, minden drágult, sokszor úgy általában gondolunk a piaci vagy bolti árakra, de most pont ez áll a zöldségek és gyümölcsök árának emelkedése mögött: a terméklánc minden eleme, a termelési-, csomagolási-, szállítási-, munkaerő-költségek, mind-mind nőnek. Abban még bízhatunk, hogy a kajszibarack-termés idén jobb legyen, de úgy néz ki, dinnyét kisebb területen vetnek majd.

Az ügyvezető az egyik legsúlyosabb problémának a munkaerőhiányt nevezte. Pláne náluk, ahol vegyszermentesen művelik a szőlőt és kimondottan minőségi borok készítésével foglalkoznak. Itt nagy a kézi munka szerepe: a metszés, a hajtások lekötése, befűzése, a terméskorlátozás és a szüret is kézzel történik. Ezeket a munkákat mára jóformán csak az 50–60 éven felüli generációk hajlandók elvégezni – mondta a hvg.hu-nak Auer Ágota, aki szerint a fiatalabbak annak ellenére sem jelentkeznek, hogy reális béreket kínálnak nekik. Hasonló a munkaerőhiány a gépi munkát végzők esetében is. Magas fizetések mellett is nehéz dolgozni akaró, lelkiismeretes munkavállalókat találni.

A költségeket nézve a papír árának emelkedése is érinti a borászatot. Ez mind a papírdobozos csomagolás (ebbe kerülnek a palackok hatosával), mind a címkék miatt kulcskérdés, ráadásul a jövőbeni ellátás is bizonytalan. „Folyamatosan jelzik a forgalmazók, hogy nem tudják, meddig lesz még papír.” Emellett drágább lett az üveg, a címke, a csavarzár és a dugó is, vagyis minden csomagolással kapcsolatos költség ára emelkedett.

Az üvegpalackok esetében a drágulás mellett szintén fenyegető probléma a jövőbeni ellátás bizonytalansága. Auer Ágota szerint folyamatosan arról hallanak, hogy nyárra vagy őszre már talán nem is lesz üvegpalack, és tudnak olyan nagyobb szereplőről is, aki hiába adott le milliós palackrendelést, a gyártó nem tudta kiszolgálni. Ennek hátterében részben az áll, hogy sok gyár Ukrajnában van, és a gyártást bizonytalanná teszi a háborús helyzet és szállítási nehézségek.

MTI / Ujvári Sándor

Ideiglenes megoldás lehet az, hogy ha a borászatok nagyobb készletet vásárolnak a csomagolóanyagból ott, ahol éppen kapható. Ám ez meg hosszabb távon tárolási és likviditási problémákhoz vezethet.

Ársapka kompromisszumokkal

Az üzemanyagár-emelkedés sem hagyja érintetlenül a termelőket, mert ugyan a traktorokat a benzinkútnál megtankolhatják a rögzített árú üzemanyaggal, de a dűlőkben lehelyezett több száz literes üzemanyagtartály megtöltésére már nem érvényes a literenkénti 480 forintos ár (ez ársapka nélkül most 700 forint lenne a holtankoljak.hu adatai szerint).

Ezzel folyamatos ingázásra vannak kényszerítve a traktorokkal a benzinkút és a dűlők között, ami lassú járművel oda-vissza napi 20–30 km megtétele, ami naponta 1–2 órába is telhet, és itt erősebb a gépek amortizációja is (az aszfalton gyorsabban kopik a traktorok gumija). Ezek a költségek megnövelik a saját és a bérművelés árait is, mert mind saját szőlőjük, mind a bérmunkában művelt szőlők távol esnek a benzinkúttól.

Erősen indította az évet a Mol

Nagyot nőtt a Mol-csoport EBITDA-eredménye az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az értékesítési mennyiség 11 százalékkal emelkedett, részben a megugrott magyarországi fogyasztás miatt.

Sokan tehát, hogy ezt elkerüljék, arra kényszerülnek, hogy ne a traktorba, hanem tartályba tankoljanak, így viszont a drágább üzemanyag növeli a termelés költségeit. Auer Ágota szerint szinte minden nagyobb ültetvénnyel rendelkező mezőgazdasági vállalkozás hasonló problémával küzd.

A műtrágya és a vegyszerek áremelkedése nem, viszont a vegyszermentes műveléshez szükséges növényvédelmi termékek árának emelkedése – főleg a szállítási költségek emelkedése miatt – a hozzájuk hasonló termelőket is érinti.

MTI / Sóki Tamás

Áremelés, de csak óvatosan

Auer Ágota elmondása alapján a kiskereskedelemben (magánvevőknek) a piac árérzékenysége miatt még nem emelték a borok árát. Viszont a kereskedők és a gasztronómia irányába ezt már megtették, de egyik állandó nagyvevőjük az általuk javasolt áremelkedésnek a felét volt hajlandó elfogadni. Választásuk azonban nincs: az ott értékesített évi több ezer palack már be lett tervezve a szüretnél, és korántsem biztos, hogy más csatornán értékesíteni tudnák.

Az áremelések nemcsak a szőlőművelést és borkészítést érintették – mondta Auer Ágota –, hanem a folyó beruházásokat és technológia fejlesztéseket is. „Az évekkel ezelőtt engedélyezett pályázatokat nehezen tudjuk megvalósítani, befejezni, mert az elmúlt években a járvány miatt leálltak a beruházások, most pedig az építőanyagárak és a hozzá tartozó szolgáltatások árai mondhatnám duplájára emelkedtek.”

Az ügyvezető abban bízik, hogy nem lesznek újabb járványügyi korlátozások és a háború is rövid időn belül befejeződik, „így talán tudjuk folytatni régi életünket és munkánkat még akkor is, ha tudjuk hogy mindez nehezebb lesz.” Reméli, megmarad a járványidőszak alatt megfigyelt tendencia, és tovább emelkedik a közvetlen értékesítés a webshopon keresztül és telefonos megrendelések révén.

MTI / Vasvári Tamás

„Bízunk a hazai vevőkben, hogy érzik és látják annak a fontosságát, hogy magyar mezőgazdaságot kell segíteni azzal, hogy hazai termelők által készült termékeket vásároljanak. Ennek fontosságát igyekszünk a borbemutatókon és más fórumokon is hangoztatni.”

Szomorú ugyanakkor szerinte, hogy járványhelyzet nyomán, a szomszédban zajló háború és az általános drágulás miatt sok vevő az olcsóbb termékeket tudja megvásárolni, amilyenekkel ők – vegyszermentes, kézműves, minőségi borokat készítve – nem tudnak szolgálni. „Mi minőségi borokat fogunk továbbra is készíteni, és ha szükséges – de bízunk benne hogy nem így lesz – inkább kevesebb palackkal.”

Az ágazat fent jelzett problémái a hazai borászatokat tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsát is foglalkoztatja, amely információink még májusban napirendjére tűzi a kérdést.

MTI / Sóki Tamás