Aggodalommal gondolhatunk a pénztárcánkra a húsvéti nagy bevásárlás előtt. Ha a budapesti nagybani piacon az előző (14.) héten regisztrált árakat böngészgetjük az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci Árinformációs Rendszerében, alig találunk olyan terméket, amely ne lenne drágább, mint tavaly ilyenkor volt.

A hazai tölteni való paprika közel 28 százalékkal (870 forint/kilogramm), a hazai fürtös paradicsom 16 (1050), az import 32 (925), a hazai gömbparadicsom pedig közel 33 százalékkal (927) drágább, mint egy éve. Akadt persze olcsóbb termék is, így az import kaliforniai paprika közel 38 százalékkal, az import fokhagyma pedig 8,3 százalékkal került kevesebbe, mint egy éve ilyenkor, a répa ára pedig szinte nem is változott. Persze voltak tavalyhoz képest kiugróan drágábban kínált termékek is (a burgonya és a körülbelül kétszeres áron kínált uborka vagy még ennél is drágábban forgó fejeskáposzta), de fontos jelezni, hogy ezek az árak csak pillanatnyi állapotot tükröznek, az átlagos az egyszeri fogyasztó számára érzékelhető emelkedés ettől eltérő.

A nagybanin heti szinten ingadozó árak az épp aktuális keresleti-kínálati viszonyokat tükrözik, de általában jellemző, hogy a zöldségek többségének heti ármozgása magasabb szinten történik, mint az előző évben. Aki a piacokra, vagy az élelmiszer-áruházakba tér be, jól érzékelheti a magasabb árakat, és nem csak itthon. Németországban például már nem tudnak árat írni a nagy diszkontláncok az akciós újságjaikba, úgy felpörgött a drágulás:

Annyira gyorsan nőnek az élelmiszerárak, hogy a német Aldi és Lidl már meg sem próbálja követni őket katalógusában

Mire kinyomtatnák, már el is évülne, így inkább csak annyit írnak oda a termékekhez, hogy napi ármeghatározás lesz érvényben.

Ennek hátterében az áll, hogy annak a folyamatnak, ami során a vetőmagból az asztalunkra kerül az adott zöldség vagy gyümölcs, minden egyes összetevője drágul – mondta Kelemen Péter, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet – FruitVeB ügyvezetője a hvg.hu-nak. A szakember szerint nem szezonális zavar okozza az áremelkedéseket, hanem nő a termelés  (a vetőmag, a műtrágya, a növényvédőszerek, az öntözés, az eszközök), az áruvá készítés (a csomagolóanyag, a hűtött raktár- és csomagolóüzemek energiaszámlája, a munkaigényes folyamatok munkabére), a logisztika (tehát a szállításhoz szükséges üzemanyag, munkaerő) költsége.

Nincs olyan eleme a termelésnek, ami ne drágult volna

– mondta az ügyvezető, aki szerint például csak a termelői oldalon 25-50 százalékos költségnövekedéssel lehet számolni fajtától függetlenül.

A szakember emlékeztet, hogy a rezsicsökkentés például csak a lakosság esetében kompenzálja a magas energiaár-emelkedést. A vállalkozások szerencsésebbje esetleg tudott még kedvezőbb áron hosszú távú szerződést kötni, de a sokan a korábbi árak három-ötszörösét vagy még magasabb összegeket is kénytelenek kifizetni a felhasznált energiáért. Esetükben a szállításhoz használt üzemanyag ára sem áll meg már a tavaly ősszel maximalizált literenkénti 480 forintos szintnél, ami március 10. óta nem érvényes a szállítókra. Ők 600-700 forint közötti összeget kell fizessenek a teherautókba jellemzően tankolt gázolajért (ennek ára ársapka nélkül a héten átlagosan 641 forint körül alakulna a holtankoljak.hu legfrissebb adatai szerint, de március elején a 717 forintos szintet is elérte).

Kuponrendszerrel védenék ki az árstop hatásait a benzinkutasok, ha a kormány ragaszkodik a folytatáshoz

A benzinkutasok még kitartanak, de alig várják a május közepét, amikor elvileg lejár az árstop, vagy legalább kiderül, hogyan tovább, és reménykednek az üzemanyagok bioösszetevőjének kivezetésében. Az élelmiszerláncok hallgatnak, a kisboltosok pedig csak vállat vonnak arra, hogy a hétvégén újraválasztott Orbán Viktor belengette a hatósági árak megtartását.

A költségnövekedés alól nem kivételek az áruházak elosztási-, eladási költségei sem – az energia, a munkaerő, a logisztika árával –, sőt a koronavírus-járvány óta megfigyelhető tendencia, hogy az akkor növekvő igények nyomán jelentősen nőtt az árrés is. Utóbbiban feltehetően közrejátszott az ügyvezető szerint, hogy a lezárások miatt alig volt alternatív beszerzési lehetőség.

Itthon ugyanakkor erre még rárakódott korábban – mint arról a hvg.hu többször is beszámolt –, a 2020-ban bevezetett, majd tavaly tovább emelt kiskereskedelmi különadó, aminek további emelése sem teljesen kizárható a gazdasági nehézségekkel szembesülő kormány részéről.

A negyedik Orbán-kormány alaposan kiszúrt az ötödik Orbán-kormánnyal

Orbán Viktornak még soha nem kellett ilyen nehéz körülmények közt kormányt alakítania és kormányoznia. A helyzetet nehezíti, hogy elődje, Orbán Viktor sok problémát nem oldott meg, pedig a békeévekben lett volna lehetőség. Sőt a választási győzelem érdekében Orbán Viktor újabb problémákat termelt, amiket most utódjának, Orbán Viktornak kell rendbe tennie.

A termelők ugyanakkor – akiket az elmúlt két évben sokszor a hullámzó keresleti-kínálati viszonyok sem kíméltek – nem minden esetben tudnak a költségek után menni az áraikkal. Kelemen Péter emlékeztet, hogy jelentős eltérés van az élelmiszerkereskedelmi áruházláncok – akik jóval nagyobb piaci szereplők – és a termelők, beszállítók gazdasági ereje között. “Sok olyan eset van, hogy előbbiek a régi árakon szeretnének vásárolni.” Ennek nyomán nem mindig jelennek meg a költségek a fogyasztói árakban, de a kereslet-kínálati helyzet is alakulhat úgy, hogy nem lehetséges árat emelni egy-egy termék esetében, ami nehéz helyzetet okozhat termelői oldalon. Az ügyvezető szerint viszont hosszú távon elkerülhetetlen lesz a folyamatos drágulás. “Nem várjuk sem az energia, sem az üzemanyag, pláne nem a munkaerő vagy a termeléshez szükséges anyagok (műanyagok, műtrágya, növényvédőszerek) árának csökkenését,

Tartós lesz a magas ár.

Kelemen Péter azt is jelezte, hogy az általános drágulás túlmutat zöldség-gyümölcs-ágazaton – akár a kenyér akár a tejtermékek vagy más terméket nézzük az élelmiszeriparban. Erre már más szakmai szervezetek is figyelmeztettek: a húsoknál is komoly áremelkedésre számíthatunk – ha még nem is a húsvéti hétvégén –, és a csokoládénál is hasonló a helyzet, igaz ott majd karácsonykor lepődhetünk meg.

Még attól sem várhatunk áresést, hogy húsvét tájékán megjelenik a hazai paradicsom, paprika, uborka, aminek árában az importáruhoz képest elvileg kisebb mértékben jelentkezik az Európában az egyik legfontosabbnak számító logisztikai költség (ami a marokkói paradicsom esetében jelenleg 2-2,5 szeres tavalyhoz képest), hiszen a termelés belföldi egyéb költségei így is emelkednek, és akkor sem kerülhető el a drágulás, ha költséghatékonyabbak a termelők. Továbbá a hazai árakra is hatással van az EU-piacok kereslet-kínálati állapota, amely egyes termékek esetében a fundamentális folyamatokon túl is az áremelések irányába mutat. A paradicsom piacán például az egész EU-ban magasabbak az árak jelenleg a megszokottnál, amelyben szerepet játszik, hogy a magas energiaköltség miatt egyes országokban (Hollandia, Belgium) később ültetnek, míg Dél-Európában a hideg időjárás és a paradicsom barna termésráncosodását okozó vírus (ToBRFV) eredményeképpen elmaradnak a termésmennyiségek a megszokottól.

Reviczky Zsolt

És az időjárás?

Az elmúlt két évhez képest ugyanakkor bizakodóan tekinthetünk a kajszi és az őszibarack-szezon elé, az ügyvezető szerint ugyanis, idén – egyelőre legalábbis – jobban alakul, mint tavaly vagy tavalyelőtt tavasszal, amikor a termés jelentős része elfagyott. Most kevesebb helyről kaptak ilyen jelzést, de figyelmeztetett, hogy

éppen egy kritikus időszakot élnek a gyümölcstermesztők, ami legalább húsvét utánig tart.

Addig az OMSZ többször is hideg éjszakákat jelez előre, sőt a hétvégére 8-10 fokos lehűlésre figyelmeztetett a minap.

"Szerencsés esetben nagyobb mennyiség teremhet, egyes termékek esetében kedvezőbb árszintre lehet számítani.“ A kajszi esetében például “reális lehet az a forgatókönyv, hogy a kevesebb fagy miatt nő a kínálat, a kereslet pedig eközben nem emelkedik jelentősen, így csökkenhet a nagykereskedelmi ár" – mondta Kelemen Péter.

Persze ez nem minden termény esetében igaz. A száraz koratavasz nyomán a szántóföldi zöldségféléknél korábban kell elkezdeni öntözni, és bár egyes térségekben pont jókor érkezett megfelelő mennyiségű csapadék, volt, ahol ez elmaradt az optimálistól, mint például Békés megyében.

MTI / Sóki Tamás

Csalódunk a dinnyeszezonban?

A fogyasztók számára a görögdinnye lehet még érdekes kérdés Kelemen Péter szerint, ahol tavaly “katasztrofális év volt” a kínálati túlsúly és a kedvezőtlen időjárási körülmények közötti alacsonyabb kereslet miatt. Ez nagyon alacsony árakat hozott, nagy mennyiségű termés kint is maradt a földeken, és hozzájárulhat, hogy idén várhatóan jóval kisebb területen termelnek majd görögdinnyét – mint arra a FruitVeB március végi összeállításában is figyelmeztetett. Csak itthon 15-20 százalékos területcsökkenéssel számolhatunk, de a görögöknél 30 százalékkal is csökkenhet az igazi nyári szezonra beérő dinnye termőterülete, ami – amennyiben jó idő lesz, és magas kereslet – áremelkedéshez is vezethet, amellett, hogy ennek a terméknek az esetében is számolhatnak a fent részletezett jelentős költségnövekedéssel a termelők.