szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?

Csökkenő termőterülettel, de még legalább másfél ezer hektáron folyik a vöröshagyma-termelés. A jó csípős, tömött makói az, amit már legfeljebb kiskertekben, nadrágszíj parcellákon termelnek. Ott sem sokáig, ezt lehet siratni, ha hiányzik a konyhából a könnyeztető hagyma.

Sokan az egész magyarországi vöröshagyma-termesztés végét vizionálták, amikor a héten arról írt a Magyar Nemzet, hogy Makónál mindössze 20-30 hektáron próbáltak hagymát termeszteni, a termés tetemes részét elvitte az aszály. Pedig egyelőre erről nincs szó, miközben a hungarikumnak számító makói hagyma problémái nem most kezdődtek el. Három évvel ezelőtt a hvg.hu írt arról, hogy néhány fajta importhagyma csomagolására a Gulyáshagyma címke került, éppen egy makói vállalkozó forgalmazta így a vöröshagymát. Akkor a zöldségkereskedő azt mondta lapunknak, hogy a felcímkézett elnevezés fantázianév, és hogy forgalmazna makói hagymát is, ha lenne, de alig akad. A cikkből is kiderült, hogy a vöröshagyma termesztésben zömmel már külföldi vetőmagot használnak, és az számít hazainak, ami az a magyar földben, magyar vállalkozásban termett. Az hogy milyen vetőmagról szökkent szárba, az már keveseket érdekel.

Az ilyen vöröshagyma termőterülete ugyan fokozatosan csökken, de nagyjából másfél ezer hektárról szedik fel még idén is. Makón sincs ez másképp, ott is a klasszikus CR típusú vöröshagyma, ami a hungarikumok listájára is felkerült, rúgja az utolsókat évek óta. Az idei évben valóban rosszabb lett a helyzet, hiszen az aszály is beütött.

A makói hagyma végnapjairól beszélt a Hagyma Terméktanács elnöke a sajtónak. Fekete János, az évtizedek óta csökkenő területen termesztett, mára pedig már gyakorlatilag megszűnő vöröshagyma technológiájáról azt mondta, az éveken át tartó kezelés költséges, és a várható hozama pedig fele, harmada a Magyarországon jelenleg termesztett hagymafajtákénak.

 

Fekete János
Szlavkovits Rita

Fekete a hvg.hu-nak arról is beszélt, hogy ma már a tradicionális technológiának nem is minden elemét alkalmazzák. Az évtizedekkel ezelőtt alkalmazott technológia szerint a szelektált anyahagymát kiültetik, ennek a hagymarózsáját kicsépelik, ebből nyernek fekete makói hagymamagot. Ezt vetik el sűrűn a következő évben, később felszedik, rengeteg kis hagyma lesz. Ezt teszik fel szárítóra, hőkezelőbe, fúvatják hideg levegővel, majd meleg levegővel csírátlanítják. A kezelés végén a dughagymát kiültetik. Ez a több évet is jelentő technológiával termesztett hagyma, a klasszikus CR (klímarezisztens) makói hagyma, ami hungarikum lett. Ennek a folyamatnak minden elemét már azok sem őrzik, akik még a nadrágszíjparcelláikon termesztik, és a házuk kapujában árulják a makói hagymát.

Jövőre talán még lesz

Makó felé közeledve a 43-as úton, Klárafalván, Ferencszálláson is ott állnak az asztalok, ezekről árulják a makói vöröshagymát, dughagymát, és ott lógnak a fokhagymafüzérek is, abból is lehet válogatni. A ferencszállási Fehér családnál többen is megállnak vásárolni, nem aprózzák el, zsákokkal pakolják a már szinte csak nosztalgiából termelt makói csípőst.

„Jövőre talán még lesz, de a többi bizonytalan. Az aszály nem könnyítette meg az idei évet, de munkaerő sincs. A vegyszereket háromszoros áron vettük, a műtrágya se olcsó” – magyarázza a családfő. Korábban szinte minden háznál vetettek hagymát, mostanra alig maradtak a faluban. Fehérék is úgy vásárolják a makói dughagymát, ez még elmegy makóiként, de ahogy a ferencszállási férfi mondta, már a jövő év is bizonytalan a drága vegyszerek miatt, az öntözés költségei miatt. Ezért nyilatkozta azt Fekete a sajtónak, hogy vége a makói hagymának.

 

MTI / Rosta Tibor

Vízi István szerint viszont van jövője a klasszikus makói hagymának. A Királyhegyesen gazdálkodó termelő ugyan nagyobb területen már a vetőmagról termesztett vöröshagymával foglalkozik, de még van egy jelképes nagyságú CR típusú makói hagymája is. A hagymás gazda azt magyarázta, hogy bár jobb hozamú és olcsóbb is a vetőmagról termesztett vöröshagyma, de beltartalma szerint sokkal gazdagabb, amit a vásárló is megtapasztalhat egyszerűen: a nagyobb nedvességtartalmú „tömeghagymából” több kell az ételbe, és éppen a víztartalma miatt gyorsabban meg is romolhat. Vízi István szerint leginkább szándék kérdése volna az ízében, minőségében is jobb hagyma feltámasztása.

2007-ig Makón működött egy hagymakutató állomás, ez megszűnt, a feladatot egy mezőkovácsházi cég vállalta. A Hortseed Kft utódlási gondjai miatt, 2022-ben a funkció visszakerült Makóra, itt egy növényorvos, Borbás János gondoskodik arról, hogy legalább a makói hungarikum vérvonala fennmaradjon.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!